Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

Melléklet a „Zemplén" 43-ik számához hozzám ben)ujtott folyamodványában azt terjesztette elő, hogy a lolyó évi 48.539. sz. a. belügyministeri körrendelet, melylyel a gyár czég előbbi különleges ajánlata az abban foglalt s az elárusitásra vonatkozó, okoknál fogva visszavonatott, egyes hírlapok és hatósági közegek által akként magyaráztatik, mintha a körrendelettel a Walser Ferencz féle budapesti gyár tűzoltó eszközeinek czélszeriisége és alkalmas volta vonatnék kétségbe s a községek a nevezett gyárral való szállítási szer­ződések költésétől eltiltattakvolna. — Minek folytán felhívom Nagyságodat, hogy nevezett czéget hivatalosan Írásban érte­sítse, miszerint az idézett belügyministeri körrendelet sem a nevezett gyár tűzoltó eszközeinek czélszerüségére és alkalmas voltára nem vonatkozik, sem a községek azon jogát, hogy nevezett gyártól tűzoltó eszközöket megrendelhessenek, nem érinti. — Budapesten, 1890. évi október 13-án. Gróf Sza- páry, s. k. (Beküldetett). Irodalom. Az aradi vértanuk emlékezete címmel nyolc ivre ter­jedő s ötven képpel díszített füzet jelent meg mint külön ki­adás a »Képes Folyóirat* »Vasárnapi Újság füzetekben“ ) legújabb füzetéből, mely kizárólag az aradi vértanuk emléke­zetének és az aradi ünnepnek van szentelve. E füzet törté­neti közleményei s a 13 tábornok életrajza, Aradon 1849 .ölet. 6 án jelen volt régi honvédektől s jelesen a vértanú tábornok egyikének segédtisztjétől valók. A füzetben továbbá az aradi ünnep alkalmára irt költemények vannak Dalmady Győzőtöl- Palágyi Lajostól, Sántha Károlytól; részletes ismertetés a vér t nuk emlékszobráról, Arad történeti és helyrajzi ismeretetése Márki Sándortól a világosi fegyverletételre vonatkozó közle­mények, stb. A kivégzet 13 tábornoknak az emlékszobron lévő érem-arckepein kívül közli e füzet 1849-ben készült raj­zok után is a tábornokok arcképeit, részint ifjabbkori arc­képeiket is, az illetők családjainak birtokában levő eredeti festemények után. A Zala György által készített aradi emlék­szobornak összes részletei hű képekben vannak feltüntetve; úgy szintén a leleplezési ünnepség. Arad városának törtér.i- leg és tájrajzilag nevezetesebb pontjai ; a világosi kastély, hol a fegyverletétel aláíratott stb. — A füzet a Franklin-társulat kiadásában jelent meg., s ott valamint Lövi Adolf könykeres- kedésébén S.-a.-Ujhelyt kapható. Ära 30 kr. A »Magyar háziasszony« cimü, Budapesten megje­lenő szépirodalmi, társadalmi és háztartási hetilap szerkeszté­sében változás állott be. Palágyi Lajos, az eddigi szerkesztő, más elfoglaltsága miatt visszalépett s a lap kiadójának sikerült a ,Magyar Háziasszony« szerkesztésének vezetésére Bársony Istvánt, az ösmert nevű irót megnyerni, ahi mellett Szirmay Mór lesz a felelős szerkesztő. Bársony neve elég biztosíték arra, hogy a »Magyar Háziasszony* ezentúl jobb lesz mint valaha. Azért mi melegen ajánljuk ezt a kedvelt lapot a müveit magyar közönség pártfogásába. Előfizetni lehet rá bármely naptól kezdve; előfizetési ára egy évre 6 üt, félévre 3 frt, negyedévre I frt 50. Az előfizetési pénz Budapestre küldendő a »Magyar Háziasszony* kiadóhivatalának. (VII. Erzsébetkörut 7. szám.) A lélek kiművelése, az ember nevelése nincs befejezve az iskolában. Az élet: a társadalomnak, a népnek valódi mes­tere s az életnek : az irodalom, a sajtó a leghathatósabb esz­köze. A szabadságnak s a műveltségnek ez a világitó tornya s a mely nemzet az irodalmát, a sajtóját nem támogatja : az nem lesz szabad, nem lesz müveit. A »Képes Családi Lapok« már tiz év óta hirdeti a műveltségnek eszméit, hint a szépnek, nemesenk, jónak magvát. A .Képes Családi Lapok« megér­demli, hogy minden magyar család olvasó asztalának állaadó vendége legyen A »Képes Családi Lapok« előfizetési ára egészévre 6 frt félénve 3 Jü negyedévre I frt 50 kr. s a kia­dóhivatal (Aueapasten, nagy korona-utca 20. sz.) melyhez az előfizetések legczélszerübben postautalványon intézendők, kívá­natra bárkinek ingyen és bfirmentve szolgál mutatványszámok­kal. A legújabb szám következő változatos tartalommal jelent meg . Más világ. (Regény, vége) Nagyvárady Mirától. — Oh csak dalolj ! (Költemény.) Dura Mátétól. — A test eltorzítás­áról. (Vége.) Ifj. Kuthy Dezsőtől. — Szerelem és bosszú. Elbeszélés. Folytatás.) Paál Gyulától. — A fejfájásról ? (Köl - temény.) Fülei Szántó Lajostól. — Az én kúrám. (Humorszék) Brankovics Györgytől. — A fejfájásról. Dr. Gerlóczy Zsigmond- tól. — Három arckép. (Irta: Turgenjev I. Fordította: Balassa István. Folytatás.) Mindenféle. A hét tükre. Mefesztótól. Ké­peinkhez Irodalom és művészet. Hymen. Képeink, Nagyvárady Mari arcsképe. — Minden kezdet .nehéz. — Felébreszem ? Aártatlanság. Regény-melléklet: Egy család eénoma. (Eredeti regény.) Irta Mericzay-Karossa Irma. (65 — 80 oldalig.( Melléklet: »Hölgyek Lapja.* (Divatképekkel.) érdemel ez a rokon-rakás egy fakovát sem, nem­hogy örökséget. S hogy az idő telt, amint a fejben fogyott a józan ész, helyt adva a mámornak s a bolondabb gondolkozásnak, egy atyafi azt indítványozta, hogy mivel a birtok most már övék, hagyják félbe a tort és holnapra gyűljenek a városházára, a vég­rendeletet érvényesíteni. Ez indítványra lett hatalmas éljen. Később találkoztak olyanok, kik ezt, vagy azt a birtokrészt kívánták maguknak. Hajnal felé már az egész atyafiság egy dis putáló gyülekezet volt, a birtokon veszekedtek, melyik rész hogy kié, melyiküké legyen. Matyi fogta a kalapját s jó éjszakát sem kí­vánva, menni akart. Utána ment az öreg. — Hová megy fiam ? — Megyek haza, meguntam már testben-lé- lekben ezt a sok haszontalan, zöld beszédet hallgatni. — Ne menjen még, maradjon, mindjárt jövök, valamit akarok mondani. Várjon meg. Az öreg kiment, Matyi meg visszament a lármázok közé. Az öreg kint, az udvar hátulján levetette ruháit, levette haját, az álhajat, szakáit, bajuszt s átöltözködött más ruhába megint. * Nagy a tivornya bent, bor folyik a földre, dülöngőznek nehányan már, ólommá vált a fejők, sok, nagyon sok volt az itok, a szeszi hatott. Sarokban a nagy cigányhad is csak immel- ámmal húzza már, fele népsége is ott komáz az asztaloknál. Egyszer csak, a legnagyobb zsivaj közepette, Egyesületi és társas élet. Meghívó. A s.-a.-újhelyi árvasegélyző és jótékony egye- t sülét t. tagjait a f. évi november hó 2-ik napjá- • nak d. u. 3 órájára a vármegyeház termében tar­tandó közgyűlésre van szerencsém meghívni. Tárgy: az árvaház íelépittetvén, a további teendők megbeszélése és pénztáros választása. S.-a.-Ujhely, 1890. október hó 22-én. Matolai Etele, ----- elnök. Nyilvános számadás. — Hetedik közlemény. — A vármegyei tüzkárosultak számára az alis­pánt hivatalhoz érkezett adományok : 1. A szerencsi járás 15 községéből: 246 ft 44 kr. 2. Riese község birájától: . . , . 31 ft 40 — 3. V Lj/a/uközs. » : (Tokajnak) 2 ft 50 — 4. Bereczki » » : . . . i ft 10 — 5. A sókúti kjegyzőgyűjtése (Tokajnak) 4 ft 80 — 6. K.-Tárkány község birájától: . . $ ft 64 — Összesen : 2p I ft 88 kr. A tokaji égettek számára főispán óméltósá gához Brailából, az osztrák-magyar konzulátus útján, érkezett 22 db. húsz frankos arany 176 ft értékben. TANŰGY. A kegyes-tanitórendiek Zemplénvár- megyében. X XXIV. Hudra János k. r. tanártól. Az 1806-ban megjelent uj »Ratio Educatio­nist szerint tanították:1) Az I. osztályban a hittant, latin nyelvet és számtant s a tanulók a latin, magyar és helyben divó más hazai nyelv helyes olvasásában, kimon­dásában és kiírásában gyakoroltattak. Ali. osztályban a fentebbi tantárgyakat foly­tatták ; előadták a latin nyelvtant, a magyar és anyanyelvvel a bibliai történelmet; Magyarország s a hozzátartozó tartományok földrajzát. A latin nyelv tanítása mellett figyelem volt fordítva arra, hogy a növendékek minél nagyobb szóbőséget nyerjenek. ‘) Tankönyvek. /. gram: Catechizmus proprius, Histó­ria biblica, Exemplaria Calligraphiae. Alvari, Principia Linquae Latinae recognita, sen Institutionum Grammaticae Lib. L, Aritmeticae pars prima ex Latino in vernaculum traducta, Libellus vulgolectionis varia morum praecepta complectens. Ezekhez járulnak a II. gram. Crestomathia latina és Compendium Geogr. Hung, post exemplar Cl. Mat. Bélii auctum et emandatum. III. gram. Institutionum Gramm. Lib. II. de syntaxi, História Hung, ad annum 1526. ex ultimo Cl. Georg. Pray opere, Aritmeticae p. II. latina, Geographia ex institutione Joannis Tomka Szászky. IV. gram. Syntaxis ornata, Chrestomathia popria, Histó­ria Hungáriáé ab 1526. usque ad nostra tempóra, ex opere Cl. Pray, pro Geographia introductio superius indicata. /. hum. Doctrina Christiana novissima elaboranda. Ins- titutiones Aritmeticae in usum Gym. auctae partes, Dominici de Colonie de Arte Reth. Libri 5. Lamberti Bos, Antiquita- tum graecarum descriptio brevis. Hist. Nat. cl. Lud. Mitter- pacher, Hist. Hung. Cl. Prayo authore. II. hum. Josephi Juventi Institutionum Poeticarum L. 5. Chompse Selecta sermonis exemplaria, Niepur Antiquitates Romanae, Hist. Nat. ut supra, Hist. Hung, ut supra. nyílik az ajtó; még azt nem vette észre senki, hanem a belépő rettentő hangját hallotta még a legborosabb is és ijedten nézett az ajtóra. Uram Isten, segíts, ne hagyj el! Ott áll az ajtóban, mellén összefont karokkal. Fekete Gábor. — No, kedves rokonaim, mondá dörgedelmes hangon, meghaltam, rátok hagytam mindenem, de úgy láttam, igen örültök, egy sincs közietek, aki sajnált volna. Feltámadtam, nem kaptok semmit, takarodjatok! S az ajtóból félreállt, hogy e szepegő, meg- juhászodott rokonsereg kifuthasson. Nehány perc múlva hárman maradtak : Gá­bor, János, Matyi; még István is elkotródott; megijedt. Mi ez Gábor ? — kérdé János. — Életnagyságban, a leghűbben viaszból meg- gyúrattam alakom ; két párisi, egy londoni, meg öt bécsi művész két hónapig dolgozott rajta. — Eltemettetek, punktum. János, a kitett koporsót tetesd holnap a kriptába, zárd le a vasajtókat, kul­csát ásd el a pusztán valahol, ne legyen kulcsa — Megteszem. E szép gyűrűt fogadd el Matyi, mondá Gábor, te sajnáltál, megérdemled; meg menj rögtön, ál­líttass ide öt-hat embert és amit hordhatsz, hordj magadhoz, a tiéd lehet. * Matyi, amit vihetett, vitt, hordatott s annyi drágaságot elhordott, hogy már nem is kellett több. Mikor már a hordást befejezte, akkor jöttek Pestről többen, a törvény nevében mindent le­foglalni. (Vége köv.) a A III. osztályban az előadott tantárgyakhoz Magyarország története 1526-ig járult; a földrajz­ból előadatott Erdélyország, Galicia, Lodoméria, Bukovina, a Törökbirodilom s ennek különösen a magyar koronához tartozott tartományai. A IV. osztályban a magyar történelem hát­ralevő része került a tankezelés alá; a földrajzból az osztrák tartományok s röviden Porosz, Szász, Bajor és Helvétországok a Németbirodalommal, s végre az égteke magyaráztatott. Az V. osztályban2) a hit és számtanon kívül tanitottak a retorikát s annak bevezetéséül a gondolkodástant, a görög régiségeket; a termé­szetrajzból az állatországot; Magyarország törté­netét I. Ferdinándig, a földrajzból Európát és Ázsiát. A VI. osztályban a hittant és költészettanl, római régiségeket; a természetrajzból a növény- és ásványországot; Magyarország történetét I. Ferdinándtól kezdve s a földrajzból Afrika, Ame­rika és Ausztráliát. A vallástan kedvéért kiküszöbölték a gram­matikai osztályokból a természetrajzot; e tantárgy a humaniórákban megmaradt ugyan, de elrendel­tetett, hogy azon hat óra, mely a fizikára és mate­matikára volt szánva, úgy vonassák össze, hogy abból 2 órát hetenként szintén a vallástanra lehes­sen fordítani. A magyar nyelv mind a 6 osztályban ren­des tantárgy volt; de az előadási nyelv a latin; csak az alsóbb osztályokban használták a magyart is, mint segéd nyelvet. A német nyelvre nézve kimondatott, miszerint az osztrák tartományokkal való kapcsolat folytán e nyelv igen szükséges ; kívánatos tehát, hogy a tanárok között mindig legyen olyan, ki e nyelvben azoknak, kik tanulni akarják, kellő oktatást adhasson. A rend és a fegyelem volt a fő, mire az is­kolában legtöbb gondot kellett fordítani. A tanul­mányok mellett az ifjúság vallásossága és erköl- csisége volt az elérendő cél. Az iskolai törvénye­ket az esztendő kezdetén felolvasták s azokat pon­tonként kellő felvilágosító magyarázattal kiséré az igazgató. Mindennap misét kellett hallgatni; va­sár- és ünnepnapokon az exhortáción jelen lenni ; hónaponként gyónni, körmeneteken résztvenni stb. Havonként volt egy tanácskozás. A tanítási idő délelőtt és délután 2—2 óra. Ünnepeken és vasárnapokon kívül csütörtök egész nap és ked­den délután szünet. A karácsom és húsvéti szün­napok jóval rövidebbek voltak a mainál; de ezek helyett az első félév bevégeztével egy heti szünet adatott; nemkülönben a bahanáliák idejében 4—5 napig szünetelt az előadás. A vizsgálatok féléven­ként valának ; a nagy vakáció pedig szept. és okt. egész 1831-ig, A tanulók érdemsorozatában szerepelt: 1) A tanulónak neve. 2) Származása: nemes, nem nemes, vagy polgári származású. 3) Hazája, szü­letéshelye. 4) Kora. 5) Tanulmányi előmenetele. 6) Erkölcsi viselete. A tanügyi rendszer terén ez állapot kevésbbé lényeges változással megmaradt egész 1844-ig, a midőn ajun. 20 iki 10433. sz a- kelt kegyes ud­vari rendelettel, az azon évi 27215. sz. a. hely­tartótanácsi intézvény szerint, a magyarnyelvi elő­adás hozatott be a latin helyet; mint már előbb is említve volt néhány tantárgyra: syntaxis or­nata-, retorika-, poézis és mitológiára a latin nyelv fentartatott egész 1850-ig. Nevezetes reformokat a tanügy terén az első magy. kir. vallás- és közokt. miniszter helyezett kilátásba, de az idők viszontagsága ennek nem kedvezett. 1859. után a tanrendet az «Entwurf zur Or­ganisation der Gymnasien und Realschulen in der Oesterreicht című könyv határozta meg. E rend­szer szerint a klasszikus nyelvek mellett erősen megizmosodtak a természettudományok. A közép­iskolák : vagy gimnáziumok, vagy reáliskolák ; amaz az egyetemre, ez a műegyetemre készít elő. Áz osztályrendszer megszűntével előáll a szakrendszer. E rendszer nyomán a tudományok rokonság sze rint csoportosítva, szakokra osztva kezeltettek a tanárok által ; igy a tanárok nem osztályonként, hanem tárgyanként tanítottak minden osztályban. Az eddig fenállott bölcseleti tanfolyam beolvad a gimnáziumba és ez utóbbi 8 osztályúvá lesz. A négy alsó al-, a négy felső főgimnáziumnak ne­veztetett. Tantárgyak a következők • I. osztályban: hittan 2 órában, latinnyelv 8, anyanyelv 4, egyetemes földrajz 3, számtan 3, ál­latország 3. II. osztályban: hittan 2, latinnyelv 6, anya­nyelv 4, történelemből az ókor 476-ig Kr. után, az illető országok földrajzával 3, szám és mértan 3, növényorszag 2 órában. III, osztályban : hittan 2, latin nyelv 5, 'gö­rögnyelv 5, anyanyely 3, történelemből a közép­kor, különösen az osztrák birodalom története a vesztfáliai békéig 3, mennyiség és mértan 3, a természettudományokból az első félévben ásvány­ország, a másodikban természettan 3 órában. 2) Az előbbi tantervben ez volt a költészeti osztály és XE humidor volt a szónoklaté

Next

/
Oldalképek
Tartalom