Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-10-19 / 42. szám
Ezen összegből io ft a tokaji tűzkárt szenvedett iparosok javára már elküldetett, s igy maradt az egyesület alapjára 29 ft. Felülfizettek. mit. Molnár István főispán úr 5 ft, Frisch Herman, Székely László, Dubay István, Rozenberg B. dr., mit. Szánky Nándor, Hor- nyay Béla dr. urak 2—2 ftot; Kazinczy N., Boldi Károly. Bérezik Nándor, Veisz Bertalan, Juhász Jenő, Karsa Ferenc, Ploth Ignác, id. Tóth Já- nosné, Tancsák János, Románcsik András i — i ftot; özv. Glück Jakabné, Vincze János, Kulcsár Ferenc, Hericz Sándor, Reichard Jenő 50 — 50 krt. Fogadják a nemesszivű adakozók hálás kö- szönetünket. S.-a -Ujhely, 1890. okt. 9-én, Csehi Gyula, Besenszky János, Ádám Antal, id. II. jegyző. id. biz. tag. id. alelnök. T A. NT 17 Gr TT. A kegyes-tanitórendiek Zemplénvár- megyében. XXXIII. Hudra János k. r. tanártól. Hazánknak összes vármegyéi között, ha a haza lakosságának nemességét tekintjük, minden esetre Zemplénvármegye a legelsők között foglal helyet. Ha pedig a históriai fontosságot vesszük figyelembe: akkor elmondhatjuk, hogy e vármegyének majdnem minden talpalatnyi földje, minden darab köve erősen beszövődik hazánk történetébe. Vezér-vármegye 1 A történet kerekének forgatói a nemesek voltak egész 1848-ig. A vármegyebeli nemesség művelődésének forrását több mint 200 éven át, majdnem kizárólag Sárospatakon találta fel; csak a 18 ik században osztja meg dicsőségének egy részét az újhelyi tanintézettel. Sok előkelő család ifjú sarjadéka intézetünkben nyeri kiképeztetésének első alapjait. Egy század alatt nem kevesebb, mint 20—22 ezer tanuló részesül a vallás-erkölcsös nevelésnek ész- és szivneme- sitő jótéteményében úgy, mint a korkövetelte tudományos oktatásnak áldásában. Csak böngészve említek meg egyeseket, mint tanintézetünknek volt tanulóit. Ezek is jobbára a régiek közül valók, körülbelül 1840-ig. A konviktorok fent már említve voltak. Ezeken kívül: Alföldi András és József, Andreánszky Lukács, Antalóczy János, Arvay Mihály, Balogh János, Bányay András és József, Barkóczy Albert br. és Ferenc, Bémer László br. és József, Bencsik Ignác, Sándor és Gábor, Berzeviczy Ferenc, Bcs- senyey Gábor, Beöthy Imre, Botka Sámuel, Bydes- kuthy Ignác, Buday Mihály, Diószeghy Miklós, Dó- kus József, Enyedy Tamás, Erdélyi Károly, Etsedy József, Fábry Ignác, Ferenczy István, Fidler Ferenc br. és János, Fischer József br. Mihály és Jakab, Füzesséry Dániel, Gaizler Emánuel br. Mihály és Zsigmond, Haller Károly br., Hideghkovy Antal, Hollósy Ferenc, Hornyay Ferenc és József, lbrányi Ferenc, Justus József, KáUay Kálmán, Karácsonyi Károly, Kossuth András, János, Miklós, Sándor, Tamás, Antal, László, Lajos,1) Sámuel, Kovaltsik József, Kulmen László gr., Lehóczky András , %Losontzy István, Luzsénszky Károly br., Lé- vay Sándor, Malonyay József, Matolay Viktor és Etele, Ueszlényi János, Molnár János, Ocskay Károly, Ormós Dániel, Pálfy János és Mihály, Pan kavics István, Fataky József, Péchy Sándor, Pintér István, Pódmanitzky Ferenc és József, Radvánszky János, Regétzy Sándor, Retlerschteiner Gusztáv br., Reviczky János, Révész Sándor, Rozgonyi Károly, Semscy György, Ferenc, Ágost, Albert, Gergely, Somogyi János, Stipula József, Szentgyörgyi Károly, Szentiványi Károly, Szentléleky János, Szerdahelyi János, Szirmay Antal, Szögyényi Imre, Takács János, Tamássy Károly, Tarnóczy János, Török Samu gr., Trefort Ágoston, Urvay Pál, Vecsey Antal br. és István, Viczmándy András, Viktor és Antal, Zboray Mihály, Zoltán, Jenő, Zsadányi Gergely stb. Csak rövid kalászát után is megnevezhetünk egyeseket, kik utóbb előkelő állást foglaltak el a társadalomban, p. o. Pankovics István munkácsi gör. kath. püspök volt; Fábry Ignác kassai megyés püspök ; Lévay Sándor cim. püspök és egri nagy prépost; Stipula József és Kovaltsik József egri kanonok voltak, Kossuth Lajos Magyarország kormányzója ; Mailáth József gr. és Antal, Dókus József főispánok; Andrássy Gyula gr. Magyaror szág miniszterelnöke, utóbb külügyminiszter ; Trefort Ágoston vallás- és közokt. miniszter; Matolay Etele jelenleg is Zemplénvármegyének kitűnő alispánja. stb. * A tanrendszer és módszer. A piaristák tanrendszerét cikksorozatom elején már ismertettem ; talán nem végzek egészen fölösleges mu .kát, ha ha röviden érinteni fogom azon változásokat, időszaki módosulásokat, melyek tanügyünket vezették azon időtől fogva, midőn a XVIII. században az állami beavatkozás erősebben kezd érvényesülni. Az első hivatalos fellépés az 1777-ben kiadott Ratio educationist volt, mely a jezsuiták s a Marx-féle kegyes-tanitórendi tanszervezet alapján 5 osztályt foglalt magában ; 3 nyelvészeti és 2, úgynevezett, humanisták osztályát. E szervezet szerint a tantárgyak beosztása a következő volt : Az I. osztályban a hittan, bibliai történet, magyar és latin nyelv, az örökös tartományok földrajza, természetrajzból az állatország ; számtan helyes- és szépirási gyakorlatok. A II. osztályban a fentebbi tantárgyak any- nyiban változtak, hogy a természetrajzból a növényország ; a helyes- és szépírás helyett a nemzeti és német, vagy más hazai nyelv adatott elő. A III. osztályban ugyanazon tantárgyak folytattak ; a természetrajzból pedig az ásványországot tanulták. Rendkívüli tárgyakként az igazgató által meghatározott külön órákban előadattak: a görögnyelv, természettan, mértan, jogbölcselet és magyar jog. Az I. humanior vagy IV. osztályban taníttatott a gondolkodástan, német vagy más hazai nyelv, földrajz, történelem, római régiségek, mennyiségtan, ásványtan s a tanulók a latin irály- képző gyakorlatokban ügyesitettek. A II. humanior vagy V. osztályban ugyanazon tantárgyak kerültek elő. A természetrajzból a növény- és állattan ismételve lön. A latin re mekirók fejtegető olvasására, fogalmazási gyakorlatok- és fordításokra több idő szenteltetett. A vallás-erkölcsi érzelmek ápolására és gyakorlására mindennap istentisztelet volt, melyben a tanárok is résztvenni kötelezve valának; to vábbá minden vasár- és ünnepnapon hitelemzés, illetőleg exhotatio tartatott. II. József trónraléptével a tanrendszer csak annyiban változott, hogy a humaniórákban a görögnyelv kötelezővé lett; a másik változás pedig a német nyelvnek, mint oktatási nyelvnek, behozatalában nyilvánult. Máraz 1784. évi máj. 18-án kelt patens elrendelte, hogy a jövő tanév novemberétől kezdve egy tanuló sem vétethetik fel a gimnáziámba, a ki németül legalább olvasni és írni nem tud. Három év múlva az oktatás német s csak azok alkalmazandók tanárokul, akik annak birtokában vannak; a többieknek pedig 3 év alatt meg kell tanulniok. József egyébiránt sok üdvös és szükséges reformot is létesített; csak az volt a baja, hogy azokat önkényes és erősza kos módon akarta foganatositani. A fegyelem, a sok engedmények által, lazult; a vallásos irány pedig az erőszakos világiasitás által nagyon meg gyöngült. II. Lipót alatt a latinnyelv ismét oktatási nyelv lett a poézis és rhetorikában ; az alsóbb osztályokban pedig a magyar nye’vnek szélesebb hatáskör jut. Itt is fő a vallásos irány, mint II. József előtt. Vizsgálatok voltak minden télév végén. Á nagy szünidő szept. és okt. hónapokban volt. II. József korában egy ideig jul. és aug,, de 1790-től ismét szept. és okt. Az. 1790j 1 iki országgyűlésből kiküldött választmány tanügyi munkálata II. Lipót elhuny- tával I. Ferenc király által némely módosításokkal elfogadtatván, az a történt megállapodáshoz képest, az 1806. évben másod Ízben megjelent »Ratio educationis publicae* könyvben megtalálható. ') Intézetünknek növendéke volt l8l0/n—18,5/16. iskolai években, tehát teljes hat éven át Kossuth Lajos, Magyarországnak egyik legnagyobb fia s volt kormányzója. H. J. KÖZGAZDASÁG. ! Védőoltások a sertések orbánca ellen. A különféle ragadós állati betegségek az 1 országban évenkint rendkívül sok kárt okoznak. Legutóbb is igen sok vármegyében a ragadós száj- és körömfájás öltött nagy terjedelmet, okozva a gazdáknak jelentékeny veszteséget nemcsak a szarvasmarhánál, hanem a sertéseknél is, mely utóbbiak ezenfelül, különösen az előbbeni években, az orbánc által tizedeltettek meg. Minden gazdának legfőbb érdekében áll és íötörekvése is, a ragadós állati, betegségeket, de általában véve a bajok számát a lehető legkisebb mértékre redukálni ; mert csak igy hozhat az állattenyésztés megfelelő gazdasági hasznot. Első és legajánlatosabb eljárás az állati betegségek ellen a prophylaxis, vagyis a ragadós betegségek behurcolásának meggátlása tenyészeteinkbe. E tekintetben, sajnos, még nagyon messze állunk, mert habár jó törvényeink vannak is, de hiányzik az erélyes végrehajtás; a felügyelet és ellenőrzés laza. Erre egy konkrét esetet olvashatunk a Gazdasági Lapok 40. számában, a hol Bre- zovay Sándor megírja, hogy a budapesti hetivásáron vett tinókkal miként hurcolta be a ragadós száj- és körömfájást tenyészetébe. Ha már az ország szivében is előadhatja magát ily eset, elképzelhetjük, hogy a provincián milyenek lehetnek az állapotok. E körülmények nem is fognak addig megváltozni, mig állatorvosaink számát tetemesen nem nagyobbitják, mert tudjuk, hogy jelenleg a végrehajtó közegek ellenőrzése mily lanyha és tökéletlen. E téren jelenleg az állatorvosok sem sokat tehetnek, mert pl. szép vármegyénkben is, hol csak ló 31,495 db van, összesen két állatorvos működik. Ily viszonyok között a gazda kétszeresen óvatos legyen és nemcsak a prophylaxissal igyekezzék állatjait a betegségektől megóvni, hanem, a hol célszerű, a védőoltásokat is alkalmazza. Tudjuk jól, hogy az embernél mily biztos eljárás himlő, sőt újabban a veszettség ellen is az oltás. így van ez a háziállatoknál is, melyeknél már a himlő, az antrax és az orbánc ellen is sikeresen alkalmazzák. Az orbánc olyan ragadós betegség, mely leginkább a fiatal, 3 hónapos, — 2 éves sertéseket támadja meg. Az állatok hirtelen roszul lesznek, étvágyukat elvesztik. Testük hőmérséklete 430 ra is fölemelkedik, az érverés és légzés gyorsabb lesz; először a füleken, aztán a nyak, mell és a hát bőrén világos vörös foltok támadnak, melyek egymással összefolynak és szinök sötétebb lesz. Később a hátulsó végtagok megbénulnak és a kimúlás 12 órától 2—4 napig bekövetkezik. E ragadós bajt az orbánc bacillusaiokozzák, melyek hatszázszoros nagyítás mellett jól láthatók, pálcika alakúak és nagyságuk csak 0.0006—0.0018 m.mt. tesz. A fertőzés úgy történik, hogy az Orbánéban elpusztult állatok szerveit, vagy ürülékeit az egészségesek felveszik és igy a baktériumok a vérkeringés körébe jutnak ; de történhetik a fertőzés valamely sebhelyen keresztül is, belégzés útján sohasem. A védőoltást először Pasteur alkalmazta. Kétféle anyagot használt, gyöngébbet és erősebbet, 12 egmnyi mennyiséggel 8—11 hetes állatokat 12 napi időközben a combok belső felületén oltott be. Hogy a védőoltások jó eredményre vezettek, mutatja az, hogy többé az állat az orbánc iránt nem volt fogékony, mert az oltó anyaggal vére érintkézvén, a ragadós baj iránt közömbös lett. Pasteurt sokan követték, a többek között Németországban Herbert, ki egy évben 4000 malacot oltott be és egy sem pusztult el; nálunk Rákos Béla állatorvos a mindszent-algyői urada lomban már több év óta sikerrel alkalmazza orbánc ellen az oltást és mindössze csekély 1—2°/0 hullott el e műtét következtében. Hogy állunk az oltás dolgával itt B,-Olaszi- ban? Az itteni uradalomban már évek óta kisebb- nagyobb mértékben pusztított az orbánc, minden lehető prophylaxis dacára a múlt évben is 210 dbból 46 db hullott el Orbánéban, vagyis 23°j0, tehát az állománynak majdnem egynegyede. Á védőoltáshoz fogtunk s annak teljesítésére Koeourek Ferenc állami fóállatorvost kértük fel. Az oltás először május 7-én eszközöltetett 103 db kan és 91 db koca 9—11 hetes malacon a combok belső felületén. Az egész műtét 12 férfi segítsége mellett 2]/4 óra alatt befejeztetett. Május 14-én az oltást még egyszer ismételtük. Kiváncsiak voltunk, hogy lesz-e valami jó rezultátuma az oltásnak és az eredmény meglepő ; mert már októberben ' agyunk és mindez ideig egyetlen egy állat sem hullott el orkánéban,- mely eredmény mindenesetre a védőoltásnak tudandó be. Még megjegyzem, hogy ez idén rendkívül nagy hőség uralkodott, mi a sertés természetének éppen nem kedvező körülmény. Saját tagasztalatom alapján merem tehát ajánlani, hogy : 1. a védőoltást minden tenyésztő próbálja meg; mert könnyen kivihető, mert az eredmény nagyon háládatos. 2. Az oltást csak állatorvos végezze. 3. Nagy gondot fordítsunk az egészséges és beteg állatok elkülönítésére, nemkülönben az is- tálók és egyéb berendezési tárgyak dezinficiálá- sára is. Ha e föltételek szigorúan teljesittetnek, hiszem, hogy az orbánc elleni védőoltásnak mindenütt meglesz a kívánt foganatja. Csapó Lajos. HUMOR. Némi tájékoztatás. Rendőrkapitány : Volt a gyanús egyénnek valami különös ismertető jele ? Asszonyság: Nem tudom egészen biztosan. Csak annyit láttam, hogy egész kopasz volt, az egyik szemén hályog volt. Haja és orra pedig — szakasztott olyan volt, mint a kapitány űré, csak nem olyan nagyon 1 Szép megtiszteltetés. — Hogy mulattatok Kálmán estéjén ? — Barátom 1 fölségesen. A házi gazda tiszteletére mindnyájan leittuk magunkat a sárga földig. . Műfordítások. — Böhmen ist sehr reich an Vesten. Csehország igen gazdag mellényekben. — Der gefeirte Dichter Waldau. Feltüzeltetett sürü erdő. — Eine fortlaufende Erzälung. Egy elszaladó mese.
