Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-10-05 / 40. szám

érdekeltséget hathatósan támogatni fogják. Szapáry gf. ministerelnök, Bethlen gf. és Wekerle ministerek az országháznak ministeri szobájában d. u. I34 órakor fogadták a küldöttséget. Innen a kereskedelmi ministeri palota elé hajtatott a küldöttség s Baross ministernél tisztelgett. Baross minister akként nyilatkozott, hogy a Hegyaljának közgazdasági és kereskedelmi érdekeit támogatni és előmozdítani a kormány elsőrendű feladatának tekinti; s habár egy sörgyár, magában véve, kevés ahhoz, hogy a gazdaközönség és a munkás osztály között a filokszera-pusztitás által a Hegyalján megzavart munkakinálati és keresleti viszonyt helyreállítsa: mindazonáltal a pénzügymi- nisterrel egyetértőleg fog gondolkodni és gondoskodni arról, hogy a S.-a.-Ujhelybe tervezett sörgyár ügyének felkarolása tekintetéből a gyárosok vállalkozó kedvét e vidékre irányozza s oda lekösse. Ha ez nem sikerülne is, igyekezni fog a közszükségen más irányban segíteni. Végül reményét fejezte ki, hogy Magyarország területén a múlt évben felállított huszonhét uj gyár száma, a Hegyalja vidékére nézve is, már a közel jövőben szaporodni fog. Mindezek után bízvást mondhatjuk, hogy a sörgyár ügye megnyervén a kormány férfiak meleg érdeklődését, jelenlégi állása szerint is, gazdaközönségünknek nem kis örömére szolgálhat.

Uj csendőr-szakaszparancsnokság. Az 1891. évi állami költségvetés szerint vármegyénk területén, Homonna székhelylyel, uj szaka.zparancsnok- ság állittatik fel, élén egy hadnagygyal.

Jóváhagyás. A vall. és közokt. minister, Weisz Kálmán, s.-a.-újhelyi főrabbinak anya könyvvezetővé történt megválasztását jóváhagyta.

Marhaszállitás betiltása. A galíciai országos bizottság a hasznos házi állatoknak Magyarországból Gácsországba való bevitelét a jelenlegi kedvezőtlen állategészségi viszonyok miatt, betiltotta.

Hírek a nagyvilágból.

Vilmos német császár és Albert szász király a múlt hónap 30 án Bécsbe érkeztek s mint őfelségének szívesen látott vendégei aBurgba szállottak. A német császár lá'ogatást tett a kapucinus-templom sírboltjában s Rudolf trónörökös koporsójára koszorút helyezett. Hir szerint a velszi herceg is Bécsbe érkezik.

Portugáliában forradalmi tünetek mutatkoznak. Csak pár nappal ezelőtt is Lizabonban a királyi palota előtt lázongó tömegek vonultak el, kiabálván : Le a királylyal I Éljen a köztársaság! A rendőrség és a tömeg között véres jelenetek játszódtak le.

Hírek az országból.

Wekerle kir. pénzügyministerK hó 2-án terjesztette elő a képviselőházban az 1891. évi államháztartás költségvetésének tervezetét. Nagyszabású beszédét a háznak minden pártja »általános, hosszantartó, zajos éljenzéssel« fogadta, mert állami háztartásunkban az »egyensúly4 nemcsak hogy helyre van állítva, hanem még »felesleg* is marad az államkincstárban. A pénzügymiazért jöttem, hogy megkérdezzem, mit csináljunk ? . . A legelő földünkön mindenütt elégett, a borzasztó égető nap mindenütt elsütötte, leper zselte, a rét alatt meg már a tövist is lelegelték a nyájak. Eső nincs, szénánk kevés, ha oda adjuk most, mi lesz télen?

— Mennyi is az a birge?

— Öt falka tekintetes uram, minden falkára 400—420-at lehet számítani. Utólagos jóváhagyásra számítva, én már beszéltem Valkó úrral, azt mondta, hogy rétje alatt akár két hétig is ellehetnek a birgék, falkánként 50 ft díjért Hanem akkor kérem szívesen holnap reggel az öt bojtár magammal együtt nem lehet a templomba, mert még az éjjel a hűvös időben elhajtjuk Valkó ur rétjére a nyájat.

— Nem mennek kendtek.

— Minden birge megdöglik. Nincs egy harapás fű sem.

— Szalmát kell nekik adni. Szét kell szórni az akiok körül és meg kell nekik enni — én mondom. Kentek meg eljönnek a templomba.

— De nem eszik meg azt a szalmát.

— Majd megeszik. Gondoltam már mindenre. Látja kend azt a két kocsit.

— Látom !

— No hát azon a két kocsin hozattam a birgéknek olyas valamit, hogy a szalmát harma tos here gyanánt eszik meg!

— No már tekintetes uram, mondá fejcsóválva a számadó; de nem mondhatta mondókáját tovább, mert újra szavába vágott

— Igen, harmatotos here gyanánt eszik meg, kendtek meg ha abból a valamiből részt vesznek, a mit hozattam, az egész rónát paradicsomi kertnek látják.

nister jelenleg 28 milliónyi pénzmaradvány fölött rendelkezik!

Az országgyűlésnek negyedik ülésszaka f. hó i-én nyílt meg. Az ország várakozással eltelve néz törvényhozói működése elé. Első szép és egyhangú elhatározása volt, hogy okt. 6-án a ház elnökével koszorút helyeztet a 13 aradi vértanúnak emlékszobrára.

48-as párt. Ugrón Gábor s elvtársai kiléptek az »országos lüggetlenségi és 48-as* pártkörből és »p8-as kör* elnevezés alatt a függetlenségi pártnak haladó csapatjává alakultak. Az uj függetlenségi pírt lapját, az »Ellenzéki-^t Budapesten Bartha Miklós fogja szerkeszteni. Eddig az Ugrón Gáborral külön pártirányzatot követő függetlenségi képviselők száma: 15Albori altábornagy, Miskolcon volt hadosz- raly parancsnok, Dalmácia helytartójává nevezte tett ki.

Felmentett főispán. Szapári István gf. belső titkos tanácsos és kamarás, Pest-Pilis-Solt-Kis Kun vármegye és Kecskemét szab. kir. város főispánja, érdemdús szolgálatainak teljes elismerése mellett és saját kérelmére, foispáni állásától fölmentetett.

Hajdú vármegye közönsége múlt hó 30-án folytatólagosan tartott közgyűlésben tárgyalta Zemplénvármegye közönségének átiratát a jelenlegi varmegyei rendszer fentartása iránt, s azt szótöbbséggel tudomásul vette.

Különíélék.

(Személyi hir.) Kálniczky Géza dr., kir. törvényszéki aljegyző, lapunknak szorgalmas munkatársa, az ügyvédi vizsgálatot e napokban Budapesten jó eredménynyel letette. Gratulálunk ! —

Chyzer Béla, orvosnövendék, kedvelt munkatársunk, súlyos betegségéből, melybe a nagy hadgyakorlatokkal járt fáradalmak döntötték, mint örömmel értesültünk kezd kiépülni. Kivánjuk, hogy mielőbb visszanyerje legjobb egészségét. — Reviczky Pál, végzett jogászt, — a mi kedves Coe ur Pub-nnVat főispán Öméltósága a vármegyéhez közig, gyakorlóvá nevezte ki. Sic itur ad astra l — Jakovics Sándort, 184849-ben volt honvédszázadost, főispán Öméltósága második osztályú Írnokká nevezte ki ; szolgálattételre a vármegyei pénztárhoz osztatott be.

(Őfelsége névnapján) tegnap d. e. 10-kor

szép számú és díszes közönség töltötte meg a róm. kath. templom padsorait. Képviselve volt a vármegye tisztikara Matolay Etele alispán — a lovassági és honv. gyalogsági tisztikar Commen- soli honv. őrnagy vezetése alatt, az állami hivatalok, a városi magisztrátus s ott volt a mindkét nembeli kisebb nagyobb tanuló ifjúság tanáraikkal, tanítóikkal, tanítónőikkel együtt. A templomi áj- tatosság Te Deum-maX kezdődött, mire Prámer prépost három papos asszisztenciával nagymisét mondott Mise alatt a gimnáziumi ifjúság énekkara szebbnél szebb énekeket adott elő t. Fekete Fidél

k. r. tanár dirigálása és Krajcsik Ferenc r. k. kántor szép orgonakisérete mellett. Az énekesek sorából kitűnt Spilenberg Barna gimn. VI. osztályú tanuló a Glória után énekelt lágyan, kellemesen csengő alt-szólójával. Mise végén a Szózat éneklése közt hazafias hangulattal távozott a közönség.

(Királyi adomány.) Őfelsége a s -pataki tűz- károsultak részére 400, Józseffalva tüzkárosult lakosainak 300 és Petrahó község égettjeinek 500 segítséget küldött főispánunkhoz. A legfelsőbb adomáuyt már ki is osztották.

(Október 6 ika.) Az aradi tizenhárom vértanú gyászos kimúlásának szomorú évfordulója lesz holnap. A hazánkat ért Szerencsé-, dicső esemé nyék emlékezetére ha örömünnepet ülünk, üljük meg gyászos, szomorú ünnepét is a napnak, melyen martir-halált kellett szenvedni a nemzeti hősöknek, kik híven ontották vérüket hazánk, nemzetünk szadadságáéit. Szakadjon föl e nap emlékezetén minden igaz honfi kebelből a fohász, — szálljon egekbe az ima, mely engesztelést és bünbocsána- tot hirdet a földön. Engesztelés, bűnbocsánat azoknak, kik a magyar nemzet történelmébe e gyászos napot beigtatták 1 De a/.ért ne felejtse el a nemzet soha ezt a napot; mert, ha evvel kél és feksziK s keblén, mint oltáron égeti örökké a dicső halottak emlékezetének gyújtott tüzet: akkor e szent láng melegénél megedzödlk a honfiúi lélek s ha engesztelést rebeg is, elégtételt szerez a megöltek szellemének. A hősök életét kiolthatták, de az eszmét, melyért ők küzdöttek, a szabad haza szeretetét, melyért halniok kellett, meg nem ölhették. Szent örökségként száll az utódokra a tizenhárom vértanúnak dicső emlékezete ; munkássá teszi a honfiúi közszellemet, hogy szünet nélkül agitáljon a jog, törvény, alkotmány teljes diadaláért. Az a nemzet, mely holnap Ara don a vértanuk emlékszobrát leleplezi : a keresztfától a feltámadás temploma felé halad és megéri a kort, mely után »buzgó imádság epedez százezrek ajakán !« Ez a nemzet mi legyünk ! Szeressük hazánkat, le'kesü'jünk nemzetünk szabadságáért s ha kell: bírjunk meghalni is érette úgy, mint ők, kiknek sirja a magyar Golgota, melyen a nemzet örökös gyásza ül s rajta mégis hazánk függetlenségének, nemzetünk szabadságának mus- tármagva kél.

(Városi ügyek.) A képviselőtestületnek 1. é. szeptember 13-án tartott közgyűlésben következő tárgyak képezték a napirendet: a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumnak a helybeli hat osztályú gimnáziumnak főgimnáziummá leendő emelése tárgyában kelt intézvénye felolvastatván, az e tárgyban kiküldött bizottság megbízást nyert, hogy az évi fentartás összegének mennyisége iránt a címzett minisleriummal megállapodásra jutni igyekezzék.. — A szegődvényesek lábbeli szükségletének a gazdasági bizottság által teljesített átvétele helyeslőleg tudomásul vétetett. — Az italmérési jog kártalanítása fejében nyerendő összegnek városház építésére leendő felhasználása iránt a harminc napos közgyűlés megtartása okt.

18-ára tűzetett ki. A házilag kezelt földeknek ez évi termése eladatni határoztatott. — Klein Ábrahám községi pótadó leiratása iránt benyújtott kérelmével elutasittatott.. A kisdedóvó utca felüli kerítésének és kapujának 55 ft vál'alati összegért történt kiadása tudomásul vétetett. — Szeghy Ágoston és Benedek Dénes kérvénye következtében a város mérnöke utasittatott, hogy a csalogány utcai belsőségeik előtt kiépítendő gyalogjáróra nézve tervet és költségvetést készítsen. — i A városi kézbesítők fizetési előleg kiadása iránt j beadott kérvénye kedvező elintézést nyert. — A j város főbírája és mérnöke megbizattak, hogy a, j közvágóhíd egyik szobáját sertés-forrázóul ren— Jól van uram, én nem bánom.

— Az akiok körül szalmát teregessenek eleget, öntözzék meg jól, (harmat úgy is vajmi kevés van,) aztán a többi az én gondom. Három órakor megnézem a munkát. El mehet kend.

— Jó éjszakát kívánok.

Tehát vasárnap reggelre következett a legnagyobb, de a legbolondabb tette, mint Gábor mondta, a csendes futó bolondnak.

Mi lesz az ? . . Majd mindjárt meglátjuk.

Három óra sem volt, mikor már az akiok körül el volt hintve a kívánt mennyiségű sza'ma és megvolt öntözve jól.

A tiszttartó szomorúan ott állt nem messze összefont karokkal, csendesen beszélgetve a számadóval.

Kevés idő múlva jött János, az ur is, a két pesti kocsi követte.

— István, Janos, szólt a két bojtárhoz, oda mentek az akolhoz, a birgéket egyenként eregetitek ki, ti meg Péter, Zsiga, Józsi, minden bir- gét megfogtok, amint István, meg János eregeti egyenkint és megteszitek velők sorba azt, a mit én most majd megmutatok.

Oda intett egy bérest és a két pesti kocsiról sorba szedetett le minden csomagot.

János gazda kioldott egyet, miből fényes valamik látszottak. Egy ily fényeset a kezébe vett s az első birgével, mit kieresztettek, magyarázva a három bojtárnak, elvégezte azt a dolgot, mit mi is mindjárt megtudunk.

A tiszttartó elsáppadt a műveletet látva, a I számadó arca meg olyan lett, mint a rák és 1 mindketten megfordulva mentek, mintha máshol akartak volna valami dologba kezdeni.

Nem szólt az utón egyik sem a másikhoz,

de midőn útjok a váló pontra ért, kezet fogtak egymással.

— Uram, mond a számadó, az Isten végtelen irgalmas; ilyen uradalmat a sárba dobni, így' megbántani azt a szegény megboldogultat, ki azt szerezte — a sirjában ha soha, de most megfordul s e bűn felkiált az Istenhez, de a végtelen kegyelmű Isten majd végtelen büntető is lesz. Isten áldja meg.

— Barátom, mond a tiszttartó, embert szolgálok tisztességes munkámmal kenyeremért mindenkor, mert arra teremtődtem, de emberbőrbe bujt barmot még kincsekért sem. Isten vele.

Nehány óra múlva kü’ön-külön kocsin menve, kevés podgyászszal ott találkoztak Szent Miklós alatt.

Ott hagyta mindenik a pusztát, még Isten áldjont sem mondva.

*

Eléggé korán érkeztek meg biró uram s a nagytiszteletü mert még hire hamva sem volt a harangozásnak, Annál kevésbbé láttak valakit, pusztait, templomba menőben.

Keresték János uramat, de nem találták; ott volt az hátul az akiok között.

Oda megy pap, biró s a két hajdú, de a mint az egyik aklot megkerülve az épületek közti szabad térre jutottak, ott volt előttök a tenger birge szalma ágyason, köztük az öt bojtár, egy szekéren meg a gazda, ki görcsös nevetésben volt éppen, nevette a bolond birgéket, melyek a szalmát úgy ették, mintha harmatos here lett volna; a bojtárokat meg azért, mert úgy vélték, paradicsomi kertben vannak.

Nézi a pap, biró, mega két hajdú a gazdát, birgéket, bojtárokat s úgy ta'álták, a gazdának

Folytatás a mellékleten.