Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-02-09 / 6. szám
toztatott rajta; csak annyiban, a mennyiben a német nyelvet erősen dédelgeti. II. Józsefnek , 1784-ben kibocsátott rendelete már merészebben ‘ lép föl úgy a tanulmányi, mint a vallás erkölcsi kérdésekben4 * 6 *). A vallás tanítása szükebb korbe lett szorítva ; a diszciplináris ügyek pedig az ifjúság elszilajosodására igen alkalmas, lazább körben mozoghattak. A korszerű átalakítás ürügye alatt nem egy felbomlasztó s minden izében igazságtalan rendelet boszantotta a tanári karokat, mint erről levéltáraink bőségesen tsnuskodnak. Tág tért nyitott a germanizációnak, mely erőszakos módon i hajszoltatott úgy az ifjúsággal, mint a társadalom ! minden osztályával szemben. Ezzel párhuzamban j a hazafias szellem rovására a magasabb körök j úgy, mint jó részben az alsóbbrendű nemesség j a francia világnak hódolt. Az értelem fejlesztés az ] iskolában a latin nyelv és a számtan által törté nik. Amannak minél alaposabb tudása legkiválóbb ! feltété volt a műveltebb sorba juthatásnak ; emen- j nek ismeretét a köznapi élet szükségei sürgetve követelték. Más egyéb tantárgyak : a hazai és világtörténelem főbb mozzanatai; a födrajz és tér mészetismeret alapvonalai csak vékonyka füzetkékbe foglaltattak. Sajnos, hogy a magyar nyelv e borongó korszakban sem mint tantárgy, sem mint előadási nyelv elő nem fordul, annyira uralkodó volt a latin nyelv az iskolában. Egyébiránt a XVIII. század végéig hivatalos komolysággal ezt a kérdést nem is feszegetik. De ha hiányzott is a lisz- tából: ott volt az az igazi hazafiak szivében. Grün- wald szerint »a szerzetes tanároknak nagy volt az érdemök; nemcsak hasznos munkásai voltak a magyar irodalomnak, hanem a nemzetiellen neve- j lési rendszer hatását enyhitették; egyéniségök üd j vös befolyásával a nemzeti érzületet, lelkesedést igyekeztek ébreszteni a fiatalságban, s nagyrészt nekik köszönhető az idealizmus, melyet az iskoláikból kikerült fiatalságnál tapasztalunk s mely fogékonynyá lett az eszmék iránt.« Azt azonban tagadni alig lehet, hogy a szűk j tanulmányi kör mellett a múlt század tanügye i sokkal több figyelmet fordított az ifjú önálló gon- ' dolkodásának, előadási ügyességének, külső megjelenésének fejlesztésére, mint a mai. Az ifjúnak, ha nyilvánosan kellett szerepelni, nem inogtak térdei, nem kapott lámpalázt s ha szive mégis hevesebben vert, szereplő büszkeségének, kitüntetésé- ; nek tudá be. Az ifjúságnak szavalatokban, részint dialógusokban és színmüvekben 3—4 szer, olykor többször is nyílt alkalma, hogy előadássi ügyességét a szülök és iskolabarátok vendégkoszoruja előtt bemutassa. A piaristáknak megvolt ugyan tantervök; de nem ragaszkodtak ahhoz változatlanul, mint a jezsuiták; hanem a viszonyokhoz képest módosítottak rajta. Nagyon helyesen jegyzi meg rendünk egyik kiváló tagja, Lévay Imre: «Szerzetünknek, mint oly testületnek, mely nemzeti művelődésünk körében századokon át folytatott hivatásbeli működésénél fogva jelentékeny tényező, folytonos figyelemmel kell korunk haladását kisérni, a haladással szoros érintkezésben kell lenni, mert mi a kor gyermekeit veszszük nevelés és tanításba, hogy őket ismét a kornak adhassuk át, mint az emberi életre kiművelt alkalmas egyéneket s a hazának jó polgárokat, hü hazafiakat.« A kegyes-tanitórendiek közt találkoztak már a 17-ik század Il-ik felében, kik behatóbb észlelés és tapasztalás utján gyarapítóit didaktikai ismereteiket nemcsak szükebb feladati körökben s rendi tanácskozásaikban igyekeztek a közoktatás javára hasznosítani, hanem írásba foglalva szélesebb hatáskörben is iparkodtak azokat érvényesíteni. Nem a tultömés, hanem önmunkásság által sarkalták az ifjakat a helyes önképzésre. Ha nem is kézzelfogható a magyarnyelvnek mindenek felett való kimagasitása, de tény, hogy a piaristák tanrendszerükben melegen ajánlják a honi nyelvnek ápolását. A multszázad derekától a magyaroso- dási törekvés hatalmas lendületet nyer a rend szellemében. Ez iskolából kerülnek ki Dugonics András és Révay Miklós, a magyarnyelv és irodalom igazi felkent bajnokai. Bár ezek is eleinte .latinul Írtak, de latin mü4) II. József, 1784. jun. 14-iki rendelete szerint nyilvános táncmnlatságot vagy egyéb spektákulumokat az ifjúság minden osztálykülönbség nélkül látogathat, a kellő Őrködés azonban szükséges, nehogy valami skandalum történjék. Kik ösztöndíjakat élveznek, azoknak az ily helyek látogatása tilos. A tandíj 6 ft; a filozófiában 9, mit a szülők havonkint fizethettek ; a gimnázisták 36 ftot, a filozófusok 54-et fizettek. A vakáció 1786-ig szept. és okt. ; innét kezdve jul. és aug. hónapok. 1787. febr. 17. a főigazgató tudatja a magas kormány azon parancsát, hogy az ifjak Őfelsége kívánsága szerint az eddigi imádságoktól eltiltatnak, miután protestánsok és más vallásbeliek is látogatják az intézetet; csak az általa helyben hagyott imádságokat szabad elmondani. Előadás előtti ima : Uram! A te teremtményeid hozzád fohászkodunk, világosítsd meg értelmünket, hogy azt, a mi igaz, megérthessük. Erősítsd emlékezetünket, hogy a jót, a mit tanulunk emlékezetünkben meg is tarthassuk; vezéreld a mi szándékunkat, hogy az üdvös tudományt magunkévá tegyük és igy mind magunkat, mind a hozzánk legközelebb állókat boldogokká tehessük. Előadás után '■ Hálával emeljük fel sziveinket te hozzád minden jónak adója a vett jótéteményekért. Engedd, uram, hogy a tanulmány, a mit most nyertünk mind saját hasznunkra, mind a te neved dicsőségére szolgáljon. Azonkívül kérünk téged, áraszd áldásodat fejedelmünkre, hazánkra, szüléinkre, tanárainkra és jótevőinkre. Részesítsd, uram, mindezeket s minden embert jótéteményeidben. (A latin eredetiből fordítva.) Hogy ezen imák a tanulókat valami nagyon meg nem indították s a szivekbe meglehetős hitközőnyösséget csepegtettek : az majdnem egé- szan bizonyos. veikből is a tiszta hazafiság melege sugárzik ki ép úgy, mint Horányi történelmi müveiből. Mint világitó-torony az éj sötétében: úgy emelkedik ki különösen Révay, ki a nemzeti kultúrát minden téren sürgeti. Hogy ez mennyire fontos az állam életében, Apponyi Albert is fejtegeti 1889. január 12-iki nagyszabású beszédében, midőn igy szól: »A magyar nemzetnek, mint minden életrevaló nemzetnek egész politikai fejlődésében kisebb-na- gyobb öntudatossággal egy politikai ideálja volt: e hazában egy önálló nemzeti államot alkotni. Önálló nemzeti államnak feltétele önálló nemzeti élet és ezen önálló nemzeti életnek egyik leglényegesebb ága egy önálló, szorosan és kizárólagosan nemzeti kultúra.8 , A 18-ik század folyamán a rend a szükebb látkörbol kiemelkedve, hasznosítani iparkodott azt is, mit a külföld előbbre haladott kultúrája vezércsillagul ajánlott. Ez volt az oka, hogy a piaristarend legkiválóbb egyéneit — miként a protestánsok — külföldi egyetemekre küldé, a többi között Rómába, Párisba, vagy valamely német alföldi egyetemre, hogy ott, mig egy részről teljes kiképzést nyertek, másrészt a külföld tanügyi viszo nyait behatóbban tanulmányozták s itthon tanul mányaikat és tapasztalataikat érvényesítették; s nemcsak a filozófia, hanem az alapvető alsóbb oktatás- és nevelésügynek is célszerűbb kezelésmódját igyekeztek rendtársaik által foganatosíttatni. E jelesek között voltak Cörner és Bujtay, kik mindenesetre igen sokat tettek, hogy a közép és alsóbb iskolákban a latinnyelvnek klasszikus kezelése, a görögnyelvnek ismerete, a történelem és földrajznak fölkarolása, a számtannak mennél szorgalmasabb és helyesebb módszerü tanítása itthon meghonosult s ez által a felsőbb oktatás is nagyobb sikert eredményezett. H UM O R. Farsangi népdal. désének jelentését, mely működésének minden irányában tekintélyes haladást tüntet ki. Említésre méltó ez elkalommal, hogy a »Gresham« ezidén is teljes figyelmét a tartalékalap gazdagítására fordította, mely ezáltal ismét 3.956,563 frkkal gazdagodott és jelenleg }öbb mint 106 millió frankra rug. E társulat évi jelentése, mely az 1889. junius hó 30-án befejezett 41-ik üzletévröl szól, és a részvényesek 1889. dec. hó 10-én tartott rendes közgyűlése elé terjesztett, rendelkezésünkre állván, követ kező főpontjait közöljük. Az elmúlt év eredménye rendkívül kedvezőnek mondható. A társulathoz ez utolsó év alatt 5923 biztosítási ajánlat nyujtatott be 49.069,600 frk értékben, melyek közül elfogadtatott 5140 drb. 40.748,650 frk biztosítási összeggel és errövel a megfelelő számú kötvény ki is állíttatott. A díjbevétel, a visszbiztositási dijak levonása után 15.050,885 frk 52 cts.-ra rug, a miben a 1.480,079 frk 27 cts.-mot tevő első évi dijak benfoglaltatnak A kamat számla mérlege 4.277,633 frk 34 cts.-mot tesz, miáltal a társaság évi jövedelme — a díjbevétel hozzászámitásával 19.328,51 3 frk 86 cts.-ra emelkedett. A társaság az elmúlt év folyamában 8,515.351 frk 56 cts,-ot utalványozott oly követelések folytán, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek. Lejárt biztosítási- és vegyes biztosítások sat. fejében fizetett a társaság 1,978.229 frk 79 cts.-ot, kötvények visszaváltására 1,571.691 frk 04 cts.-nyi összeget fordított. A biztosítási és járadék alapok 3,956.563 frk 23 cts-al gyarapodtak/ Az összes cselekvő vagyon az üzletév végével 106,578.528 frk 96 cts.-ra rúgott. Tőkebefektetések : 1,774.504 frk 2" cts. a brit kormány értékeiben, 539,819 frk 79 cts. az india és gyarmati kormányok értékeiben, 13,626.873 frk 64 cts. idegen államok értékpapírjaiban, 1,734.190 frk 10 cts. vasúti részvények, elsőbbségek és garantáltak, 48,927.020 frk 31 cts. vasúti- és egyébb lcölcsön-kötvényekben 16,365.280 frk 52 cts. a társaság ingatlanaiban, melyekben a társaság bécsi és budapesti házai benfoglaltatnak 8,832.044 frk 35 cts. jelzálogban és különböző értékekben 14.778.798 frk 98 cts. Most midőn a magárusok árjegyzékei őzönként zúdulnak fejünkre nagyrészben elavult abtáikkal, melyeket éveken keAsztiil akárhányszor volt alkalmunk a megelégelésig látni, kellemes meglepetést okóz Spiegel S. budapesti megkeresendő (Alldrássy-ut 16.) rendkívül érdekes újdonságokkal és ezeknek művészi kivitelű rajzaival pompázó idei árjegyzéke, melyet kívánatra mindenkinek ingyen és bérmentve megküld, ha akárcsak levelező-lapon keresik meg érette. A ■Spiegel ezég tagadhatatlanul rendithetlen szoliditásnak, magvai kitűnő csiraképességének és valódiságának köszönheti ama nagy pártfogolást, melyet a hazai és külföldi közönség iránta tanúsít és méltán magunk is legmelegebben ajánlhatjuk e hazai szolid magkereskedő céget közönségünk szives figyelmébe és jó indulatába. HIVATALOS RÉSZ. (Ad nótám : Ferenc Józself rta a muszkának stb.) A kisasszony elment minap a bálba, Felöltözve piros selyem ruhába. Felöltötte magára hej a selymet a selymet [a selymet] Ott árulta mégis a petrezselymet Csóltói. Az influenza. Pogány betegség az az átkozott muszka-nátha. Olyan cifra még a neve is, hogy az ember nyelve majd beletörik. A napokban tör- ( tént, hogy egy hivatalszolga beáll it főnökéhez el- ■ keseredett lélekkel, — Kérnék vagy két napi szabadságot. — Mi végből, János f — Hát kérem alázattal rajtam is kitört az intelligencia. GONDOLATOK. Goethe azt mondja : hogy az ifjúság részegség bor nélkül. Ha hozzávesszük a bort is, a részegség azzá válik aminek Seneea irta . szántszándékos bolondság. (E. d. A.) A vágyódás az, ami legszebb, legigézöbb az érzelmekben. 673.189. sz. Zemplénvármegye alipánjától. Körrendelet. Az általános utrendészet rendeli, de a köz- biztonság is megköveteli, hogy az útvonalakon az egy irányban haladó fogatok mindig az ut ugyanazon oldalát használják. Rendeletileg az egész országra kötelezőleg a balra hajtás lévén megállapítva, felhivatnak a járási föszolgabirák, hogy járásaikban a közönséget ennek szigorú betartására körrendele- tileg utasítsák; a csendőrség pedig ezen rendelet keresztülvitelét ellenőrizze. S.-a.-Ujhely, 1890. január 22. Matolai Etele, alispán4.I1890. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körözvények. I. Alkalmazkodás végett tudatom, hogy a nagy- méltóságú földmivelési m. kir. ministerium múlt évi 69112 sz. a. kelt körrendeleté szerint a svajezi földmivelési szakosztály elrendelte, hogy az Ausztria-Magyarországból Francziaországba való rendeltetéssel a svajezi határhoz érkező szarvas- marha-, juh-, kecske és sertésszállitmányok a belépő határállomásokról visszautasittassanak. A szerelemnek megvan a maga helyes ösztöne. Megtalálja az a szívhez vezető helyes utat, mint a hogy a leggyengébb pici bogárka is ren- ^ dithetetlen eltökéléssel halad az ő virága felé. I Ha igaz az érzelem : sorsa soha nem kétes. Ha a nő elgondolja, hogy élete többé kevésbé az őt szerető férfi vonzalmának valódiságától, erejétől és állhatatosságától függ : nincsen-e oka arra, hogy lelkének egyensúlyát elveszítve félelmet érezzen ? Kétkedni istenben annyi, mint hinni benne. [Pascal.) A nőnek, az asszonynak, az anyának lehetetlen megóvnia magát attól, hogy másokban szerelmet ne keltsen maga iránt. Csupán az van hatalmában, hogy mihelyt észreveszi, a másban fölébresztett vonzalmat (és ezt a nők mindenkor észveszik) arra törekszik, hogy viszont ne lássa azt, aki vonzalmat érez iránta. De ez sokkal elhatá- rozóbb lépésnek tűnik fel előtte, semhogy meg merje azt tenni, különösen ha házassága nyomja őt, fárasztja és untatja lelkét. A rut nőknek hízeleg a szerelem, mely széppé teszi őket; a szép és j kedves nők rendeltetésüknek tartják azt, hogy má- ; sokban is vonzalmat keltsenek; a mélyebb lelkü- j letü nők bizonyos magasztosságot látnak abban, ; ha életüket a szeretett férfinak áldozzák és dicső- 1 séget képez nekik az akadályokkal való megküzdés. [Balzac.) 21,825. sz. KÖZGAZDASÁG. »The Gresham.« A »Pester Lloyd« f. é. január hő 12-iki számában azt Írja, hogy ezen életbiztosítási társaság, mely több mint huszonöt évi itteni működésénél fogva teljes polgárjogot nyert, előzékenysége és szabadelvű ieltételei miatt pedig mindinkább tért hódit, ezennel közzébocsátja 1888/89 évi műkőit. A nagyméltóságu földmivelési Ministerium múlt évi 70, 443. sz. a. kelt kegyes intézvénye alapján közhirrététel végett tudatom, hogy a német vasúti egylet igazgatóságának értesítése szerint a szarvasmarháknak, juhoknak, kecskéknek és sertéseknek Ausztria-Magyarországból Francziaországba való be-, illetve átvitele megtiltatott. S-.a. Ujhely, 1890. január 20. Matolai Etele, alispán. 683. sz.519,910. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Miután a vármegye területén a szarvasrnar- 1 hák között uralkodott ragadós száj- és körömfájás járványa általánosságban megszűnt s a legtöbb fertőzött községben a fertőtlenítő eljárás befejeztetvén, a beérkezett jelentések alapján a felülvizsgálat kedvező eredményt mutatott fel, ennek folytán az alább felsorolt községekben fennállott zárlatot az 1888. VII. t. c.-hez kiadott utasítás 226 ik § a alapján ezennel feloldom, s ezen községekből szarvasmarháknak, juhoknak, kecskéknek és sertéseknek kivitelét ezennel megengedem. I Szerencsi járásban'. T.-Szada, Tállya, Kész- nyéten községekben; továbbá Újvilág, Rónahát, Harangod és szerencsi tanyákon. II. Tokaji járásban-. Komlóska, V. Újfalu, Erdő- Bénye, Olasz-Liszka és B. olaszi községekben. III. S.-a.-újhelyi járásban'. Kis Bári, M.-Jeszj treb, Czéke, Imreg, Károlyfalva, Zemplén községekben. IV. Gálszécsi járásban'. Tussá Újfalu, Parnó, Kohány, Kazsu községekben V. Nagymihályi járásban'. Csebb, Nagy-Ráska, Kis-Ráska, Lask, Sámogy és Vásárhaly községekben.
