Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-07-28 / 30. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889. július 28. 30- sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 írt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levetek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Iézirat0£ nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. L nyílttérijén minden gar- mondeor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HISDETÉSI DU : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után í kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. T. Zempiénvármegye bizottságának S.-a Ujhelyben 1889. évi Junius 27-én tartott rendes évnegyedes közgyűléséből. Valamenyi község elöljáróságának. 275 6741. sz. Olvastatott a kir. földmivelési minister intézvénye a magán állatorvosok alkalmazása és díjazása tárgyában. Az állandó választmány határozati javaslatának elfogadásával jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott : Amennyiben a kör-állatorvosok a községek súlyos anyagi viszonyaira való tekintetből ez idő - szerint nem rendszeresithetők; felhivatnak ? községek, hogy képviselő testületi határozattal mondják ki, hogy az 1888. évi VII. te. 156. § a alapján a vármegye pénztárába befolyó, de a községi állategészségügyi alapot képező pénzek a tiszteletbeli állatorvosok költségeinek fedezésére fordíthatók; és ezen határozatot az alispánhoz mielőbb mutassák be. Felkéretik egyszersmind a főispán, hogy a törvény 133. §-ában érintett tiszti vizsgát tett állatorvosokból vármegyei tb. állatorvosokat nevezzen ki, akik a 134. § ban foglaltak teljesítésére alkalmazhatók lennének, és a fentebbi alapból nyernék díjazásaikat. Ezen határozat bemutatása mellett felkéretik egyszersmind a kir. földművelési ministerium, hogy az említett 156. §. alapján az állam pénztárába befizetendő bírságpénzeket is a fentebbi célra át engedni méltóztassék. Kmf. Jegyzetté s kiadta : Viczmándy Ödön, y főjegyző. T. Zempiénvármegye bizottságának S.-a.-Ujhelyben 1889. évi junius 27-én tartott rendes évnegyedes közgyűléséből. 301 8544. sz. Olvastatott a foldmiv.-, ipar- s keresk. nmsgu ministerium f. évi 23285. sz. a. kelt intézvénye, melylyel a tizedes és százados hídmérlegek hitelesítése tárgyában az 1874. évi VII. te. 12. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendelete egy példányát tudomás és közhírré tétel végett leküldi. A felolvasott rendelet a »Zemplén« hivatalos közlönybe közzététetni s másolatban a főszám- vevőnek kiadatni határoztatott Kmf. Jegyzetté: Kiadta. dós hídmérlegek hitelesítéséhez. Hitelesítésre bocsáttatnak olyan tizedes mérlegek is, melyek a strassburgi rendszer szerint vannak készítve, de a felső iga hosszú tengelylyel van ellátva, a melynek két végén egy egy rövid kar s azokon egy- egy él van elhelyezve s ezekre van a hid függő rudak által felfüggesztve. Hitelesítésre bocsáttatnak továbbá olyan strassburgi vagy Sagnier-féle rendszerű hidmérle gek is, melyek serpenyő és sulyok helyett skálával s futósulylyal vannak felszerelve. A futósuly lehet nyomtató készülékkel vagy anélkül is berendezve. A hitelesítés módjára, úgyszintén hitelesítési dijakra nézve a fennálló szabályrendeletek ezen mérlegek hitelesítésénél is érvényben maradnak. BpeSt, 1889. máj. 27. A minister helyett. Matlekovics. 935. k. b. szám. Hirdetmény. Az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat kérelme folytán az említett társulat céljaira Tokaj nagyközség határában elfoglalandó földterületekre a törvényes kisajátítási eljárás a nm. kereskedelemügyi m. kir. ministerium í. i889-ik évi julius hó 10-ik napján 33312. sz. a. kelt rendeletével elrendeltetvén az 1881. évi 41 te. 33. §-a alapján a Viczmándy Ödön vármegyei főjegyző elnöklete alatt Vitányi Bertalan, Szabó Lajos bizottsági tagok és Somossy Sándor tb. aljegyzőből álló kül- döttségi eljárásnak határidejéül Tokaj nagyközség házához f. 1889. évi augwztns 26-ik és következő napjainak d. e. p órája tűzetik ki Mely tárgyalási határnapra az érdekelt felek azon kijelentéssel idéztetnek meg, hogy a bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemileg fog határozni, ha az érdekeltek közül senki sem jelenne meg. S.-a.-Ujhely, 1889. jul. 19. Főispán, i —3 mint a közig, 'bizottság elnöke távollétében, alispán helyett : Viczmándy Ödön, főjegyző. 10822. sz. Zempiénvármegye alispánjától. Közhírré tétel végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. jul. 19. alispán helyett: héthárs—alsó-szalóki vármegyei Il-od rendű utón Berzevicze község mellett építendő Tarcza-hid vállalat utjáni biztosítása tárgyában f é. augusztus hó 5-ik napján d. e. 10 órakor ezen alispáni hivatal helyiségeiben zárt írásbeli ajánlatokkal egybekötött szóbeli árlejtés fog tartatni. Kikiáltási ár 8297 ft 38 kr. készpénz és természetben kiszolgáltatandó 2239 kézi- és 1001 igásnapszám, esetleg a vármegye törvényhatósági bizottságának 1888. évi ápril hó 22 án 2806/12. sz. a. hozott határozatához képest a megváltandó közmunkából, minden egyes igásnapszám 1 ft 50 krral és minden egyes kézi napszám 30 krral fog megváltatni. Ezen munkálat elkészítésének határidejéül 1890. évi augusztus i-sö napja tűzetik ki. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen építkezésre vállalkozni óhajtanak, miszerint a fenti határideig zárt s a kikiáltási ár io°/0 val felszerelt írásbeli ajánlataikat nyújtsák be, vagy pedig a fenti határidőben a kikiáltási ár io°/#-nak megfelelő bánatpénzzel a szóbeli árlejtésen részt vegyenek. Megjegyeztetvén, hogy a műszaki tervek és részletes árlejtési feltételek ezen alispáni hivatal kiadói helyiségében a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. Eperjesen, 1889. Julius hó 9. Péchy s. k., alispán. 10362. sz. Zempiénvármegye alispánjától. Köztudomásra hozatal és az eredményrőli jelentéstétel végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. jul. 12-én, Alispán helyett : Viczmándy Ödön, főjegyző. Weiszberg Abris kőporubai lakos, a varannai f. hó 3-iki országos vásárról hazamenet közben egy 3 hónapos, egérszőrü, homlokán fehér csillag jegyű kanca csikót ^itangságba fölfogott, s az jelenleg Weiszberg Abris gondozására bízatott. 9977. sz. Körözvóny. Ezen ministeri intézvény a járások főszolga- biráinak minél szélesebb körben köröztetés céljából kiadatik, egyszersmind a »Zemplén« cimü hivatalos lapban egész terjedelemben közöltetni rendeltetik. S.-a.-Ujhely, 1889. julius 7, Alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. Prihoda Etele, Viczmándy Ödön, III-ad aljegyző. főjegyző. Másolat. Földmivelési-, ipar- és kereskedelmi minister. 20285. sz. Rendelet a tizedes és százaViczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. Sárosvármegye alispánjától. 10861. szám. Árlejtési hirdetmény. Sárosvármegye alispáni hivatala részéről ezennel közhírré tétetik : hogy a Másalat. Rendelet. Az 1889. évi XXXIII. te. 5. §-ában nyert meghatalmazás alapján, az igaz- ságügyi ministerrel egyetértőleg rendelem, hogy az italmérési jogra, vagy az italmérési jog helyébe T A ft 0 h> Fürdői levél. — A .Zemplén* eredeti tárcája. — Szobráncz, julius 79. (ys.) sUngvár, kérem kiszállanil* kiáltott a kalauz, mikor a vonat a pályaudvarban megállott. Leszálltunk Feri barátommal, beültünk egy kényelmes fiákker-kocsiba és elindultunk Szobráncz felé. A fürdő Ungvármegyében a Vihorlát guttini hegylánc tövében fekszik a nagy magyar Alföld kezdetét képező fensikon, 8 kilométernyire a hegylábától. Keletről és északról a hegylánc óve védi. A hegylánc gerince középszámitással 850 méter magas, mely az 1074 méter magas Vihor- lat és 1007 méter magas Szinna-kő csúcsokban éri el tetőpontját. Esti hét óra volt, mikor megérkeztünk. Mig a szolgaszemélyzet podgyászaink lerakásával és elhelyezésével foglalkozott, addig az elmeren gett Feri barátomat keresztül vezettem a tősétá nyon, hol Lányi ungvári bandája a térzenét adta ; majd a parkba tértünk és onnan gyönyörködtünk a Vihorlát koporsó alakú csúcsában, mely bizonyos fenséges nyugalommal tekintett alá a magasból reánk és mi kicsiségünk érzetében önként hajoltunk meg a természet nagyszerűsége előtt. De bármily kis pontoknak tekintsük magunkat, midőn a \ihorlátot meglátjuk, azt már az első benyomás súlya alatt érezzük, hogy a fenséges tájkép ámulattal tölt el s annál inkább vonz nagyszerűségével magához, minél inkább közeledünk feléje. Az első pillanatban akartunk a felhőket hárító csúcson teremni, onnét az Alföld rónasága felett gyönyörködni ; de nem oda Buda I . . . várjunk egy pár napot. Félórai időzés után visszatértünk lakosztályunkba. Vacsora után Morpheus karjaival ölelt át minket, álmodtunk szépeket, s a többi között azt is álmodtuk, hogy Szobránczon vagyunk, a minthogy igaz. is. Három napon keresztül oly óriási meleg volt, mire kevés ember emlékszik, t. i 28° R. szerint; mig az elmúlt évben mondhatni az egész idény alatt áztunk, fáztunk, ma a nagy hőség követkéz tén izzadunk, akár csak a gőzfürdőben volnánk. Ötöd napra esős idő következett. Feri barátunk a közönséggel megismerkedendő, egyik régi törzsvendéghez azt a kérdést merte kockáztatni, hogy merre Van á fedett sétány ? ' (Tőlem nem kérdezhette, mert előbb ment a kúthoz.) Ezen kérdésre nagyon meglepő feleletet kapott. Uram — úgymond a törzsvendég — 1861. évtől vendége vagyok a fürdőnek; akkorába és annakutána minden éven szóba kerü't a fedett sétány nélkülözhetetlensége, meg is hallgattatott egyes fürdővendégek véleménye, hogy hová lenne legcélszerűbb azt kiépíteni; de miután a fürdőközönség e tekintetben pártokra szakadt, a kérdésből gordiusi csomót csináltak, mely máig megoldatlanul, s ekként a fedett sétány kiépítetlenül maradt. »Pedig ránk férne, kedves uram bátyám« — vág közbe Feri barátunk. »Meghiszem azt, drága öcsém uram, — foly- tatá az öreg. Csakhogy e dolognál még egy más véletlen is játszott közbe, t. i. időközben feltalálták az esernyőt s akkor az érdekeltek egykori ügyintézője akként kezdett gondolkodni, hogy mi a szösznek az a ledett sétány, mikor a sétány már megvan, annak fedelét minden vendég esernyő képében magával hordhatja, s a cél ” el van érve és a kiépítéssel járó költségek is megtakariva.« »De hát a betegek mit szólanak ehhez, uram bátyám ?* — kérdi tovább Feri bartátunk. ,Jaj, szerelmes öcsém, — feleié az öreg, — ön a más baja felett tűnődik; oda se neki, mert biztosítom önt, hogy másként lesz az 100 esztendő múlva. De különben is, kedves öcsém, az olyan dolog, hogy aki a baját vizzel akarja kúrálni, az ne menjen fürdőbe, mert tapasztalatból tudhatja, hogy a fürdőkben mindenütt vizzel kúrálnak, az aztán nem nagy különbség, hogy a vizet forrásból meritik-e, avagy az ég csatornáin ereszkedik le?* »Igaza van, kedves bátyám, ez oly erős argumentum,_ hogy nem szólhatok ellene.« Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
