Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-02-10 / 6. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889. február 10. 6. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bárraeiitetleu levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. lézirato* nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. LÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOS «ÉSZ. ÜLT épeimliez I A legsúlyosabb csapás, mely atyai szivemet érhette, drága egyetlen fiamnak pótolhatatlan elvesztése. Engem, Házammal és hű népeimmel a legmélyebb gyászba borított. Bensőmben megrendülve, alázatossággal hajlok meg az Isteni gondviselés ki nem fürkészhető határozata előtt s népeimmel a Mindenhatóhoz könyörgök: Adjon erőt, hogy uralkodói kötelmeimnek lelkiismeretes teljesítésében ne lankadjak, hanem követve ugyanazt az irányt, melynek változatlan megtartása ezentúl is a jövőre biztosítva van, a közjó s a béke áldásainak megőrzésére irányozott folytonos törekvésben bátran és bizalomteljesen kitartsak. Vigaszt nyújtott azon tudat, hogy a legkeserűbb lelki fájdalom e napjaiban népeimnek mindenkor tapasztalt szívélyes részvéte környez, s hogy minden oldalról, minden körből, közelből és távolból, városból és faluról, e részvétnek oly sokféle és oly annyira megható nyilatkozásait veszem. Benső elismeréssel érzem, hogy a kölcsönös szeretet és hűségnek az a köteléke, mely Engemet és Házamat Monarchiám minden népével összeköt, a megpróbáltatás ily nehéz óráiban csak még inkább megerősödik és megszilárdul, s azért szükségét érzem annak, hogy részemről s a Császárné és Királyné, forrón szeretett Hitvesem részéről, valamint mélyen sújtott menyem neT ABC A, Az öngyilkosságról. Alkalmi elmefuttatás. — A „Zemplén* eredeti tárcája. — Irta: I>r. Wclszberg Zsigmond. Az eddigelé csakis vagy legalább kiválólag az alsóbb rétegek kiváltságos jogának látszott, ime, nyolc nap óta, a felsőbb rétegeknek is valószínű leg kizárólagos elmélkedési tárgyát képezi az öngyilkosság 1 A villám, ha sújt, a kimagasló alakokat leg- elsőbb szokta érni; nem csoda tehát, ha az egyszer minden hárító dacára ott sújtott, hol leginkább kellett, de mindamellett legkevésbbé szokták várni: a magasban, de hatása természetesen annál pusz- titóbb volt. S hasonlatnak sajna! az utolsó, közszájon forgó öngyilkosságra vonatkozólag, minden tekin- ben találó is; a csapás villámszerűén jött, fennt sújtott és alant, a szivekben és elmékben, rendki- vüleg pusztított! Azóta, valószínűleg, fennt is tartanak már a villámtól; elmélkednek róla és nagyon természetes, hogy előbb utóbb, ellene követendő óvintézkedésekről is lesz szó. Azonban, mint az égiháboru tisztítja a légkört, úgy tisztázza az ilyen csapás a fogalmakat, a nézeteket. Lássuk most, minők a fogalmak, a nézetek az öngyilkosság felől ? 1 A tapasztalati lélektan értelmében, az ön- gyilkosság, mint fogalom : saját énünk szándékos, nevében is, a gyászunkon való szeretetteljes részvétnek mindezen nyilvánulásait szivem mélyéből megköszönjem. E mélyen érzett köszönettel, hű népeimmel egyetemben fohászkodom az Isten kegyelmes segedelméért, a további együttműködéshez egyesült erővel, a haza üdvére. Kelt Bécsben, 188!). évi feb. hó 5-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Szabályrendelet. A községi költségvetési előirányzatok, községi számadások, úgyszintén a községi pénzkezelés, számvitel és ezek ellenőrzése tárgyában. (Foly. és vége.) III. Fejezet, Községi adófökönyv, számadási főkönyv, pénztári napló és számvitel. 58. §. Törvényhatóságilag engedélyezett, illetve megszavazott községi és vármegyei pótadók nyilvántartására a községi adófőkönyv szolgál. A községi adófökönyvnek előírási részét nagy községekben a községi jegyző készíti el; annak lerovási és lezárási részét pedig a pénztárnok tartja rendben ; kis községekben az adófőkönyvek megszerkesztése, pontos vezetése C-, lezárása is a körjegyzők kötelessége. Pénztárnok, illetve jegyző a községi adófőkönyv pontos vezetéséért személyi és anyagi felelősséggel tartoznak. E tekintetben a havonkinti ellenőrzést a képviselő-testületek szám- vizsgáló köldöttsége, azonkívül félévenkint, illetve évenkint a járási főszolgabíró és kataszteri nyilvántartó biztosok gyakorolják (v. ö. 1883 ik évi 37,169. b. ü. m számú szabályzat 102. §. és az 188j ik évi 45,555. p. ü. m. számú utasításnak 159. § ával). A községi költségvetések minden évben legkésőbb november hó i-éig a vármegyéhez felterjesztetvén, a költségvetési évre szolgáló községi adófökönyvnek szerkesztése a községi, illetve kör- jegyzők által munkálatba veendő. Nevezetesen a községi adófőkönyvbe a községi lakosság és birtoerőszakos megsemmisítése; mint tett: életünk sajátkezű kioltása! Ezen »kioltás« vagy »megsemmisítés* azonban, a józan beszámítás alá nem juthat; mert ezen utóbbi kimondja, hogy ama határozott külső eredmény, az öngyilkosság, mint tett, ama személy énjéből nem származott I Nem származott pedig azért, mert ama »beszámítás* azon eldöntésen alapszik, mennyiben volt az akarat alanya, az öngyilkos, a tett pillanatában, az u. n. pszikhologiai szabadság, vagyis belső szabadság birtokában vagy nem. Tudjuk pedig, hogy ezen -szabadság, önelhatározási képességünkön alapul. Az önelhatározási képességnél ismét nem az a kérdés, vájjon az egyes akarati tett, minden meghatározó októl független-e, hanem az. vájjon a meghatározó okok tulnyomólag személyiségünk belsejében avagy személyiségünkön kívül, azaz külső föltételekben rejlenek. Mert az első esetben az ember önmaga határozza meg önmagát, mig az utóbbiban kívülről határoztatik meg. Hogy az öngyilkosságról tehát, magunknak helyes nézetet képezzünk, illetve : mennyiben esik valamely öngyilkosság beszámítás alá vagy sem ? szükséges tudnunk, hogy az ember az éber lelki élet folyamában, a legkülönfélébb külső helyzetekbe jöhet, melyek öt a legkülönfélébb akaratokra és cselekvésre hívják fel. Azon eldöntés azonbnn, hogy miként cselekedjék ? nem a külső körülményektől, hanem egyedül ő tőle függ. Ezen éber lelki életben pedig előfordulhatnak már a lelki háborodás különféle jelenségei is, anélkül azonban, hogy azokat a tulajdonképeni lelki betegségek közé számithatnók; addig mig a szellemi élet egyensúlyát nem ingatják meg oly tartósan és oly fokban, hogy az illető egyén telkosság által fizetett állami adótételek bejegyzendők, az év végén mutatkozó hátralékok, esetleg túlfi- zetési számtételek abba beigtatandók; a központi alapokat megillető s a vmegyétöl már megérkezett évi járandóságok (vármegyei pótadók főösszegei) egyénenként kiszámitandók s a községi adófőkönyv függelékébe bevezetendök ; ugyanide az előző (számadási) évről mutatkozó hátrálékok átvezetendők. Szóval a községi adófőkönyvnek előmunkálatai akkorra, amidőn a költségvetési előirányzatok a községhez visszaérkeznek, befejezendők, hogy igy a kötségvetési évre törvényhatóságilag jóváhagyott községi adókulcs az egyénenkinti kivetéseknél egyszersmind az adókönyvecskékbe való bejegyzéseknél nagyobb hátramaradás nélkül alkalmazható s a községi adófőkönyvnek kirovási része teljes egészében rövid idő alatt is fenakadás nélkül elkészíthető legyen. 59 §. A községi költségvetési előirányzatokkal szoros kapcsolatban áll a számadási jÖkönyv mely az 1886. évi XXII. t. c 141. §-ában kifejezett elvnek megfelelően a költségvetés rovataival egybehangzóan szerkesztendő. E számadási könyv is két főrészből áll: fedezeti (bevételi) és szükségleti (kiadási) részből. Minden egyes lap (számla) azon nevezetet (címzést) kapja, amely fedezeti, illetve szükségleti címek a költségvetésben előfordulnak. Továbbá amennyiben az állami egyenes adók kivételével a községi kezelés alatt elszámolási kötelezettséggel álló többi állami pénzek, nevezetesen: fogyasztási adók, illetékek, úgyszintén országos- és közmunkaváltságdíjak, községi szegényalap, beiásitási alap stb. (V. ö. 42. §., hol a számadási főkönyvnyomjat- ványnak egyénenkinti kivetésekre való felhasználása rendeltetik) hasonlóképen nyilvántartandók és a vármegye ellenőrzése alá helyezendők ; mindeme számadási címek könyvelésére, a szaknaplókon s befizetési jegyzékeken kívül, a számadási főkönyvben külön-külön számlák nyitandók s az évi zárószámadások függelékében megvizsgálás és felülbírálás végett előterjesztendők. Pénztári naplón kívül (melynek mintája a C) alatti mellékletben látható) számadási főkönyvet minden nagy községi pénztárnok vezetni és őt ennek vezetésében a községi biró és községi jegyző állandóan ellenőrizni tartozik. Az időközönkint teljesitendő fensőbb ellenőrzés az 58. §-ban előadott módon történik. Kis községekben az egyes vagyonváltozási ügyesetekjesen képtelen magát különféle helyzeteiben tájékozni és létrejött tévképzeteit célszerű behatások által megigazíthatni. Ilyen jelenség pl, a kedélymozgalmak hevessége; mint következménye a hirtelen, erős és féktelen képzet lefolyásnak. Ezen hevesség kezdetben mulékony indulatokban tör ki; később azonban megszilárdul, mint hajlandóság indulatoskodásra és túlságos ingerlékenységre. S az ilyen rendesen szenvedélyes nagyobbára méla- bus és folyton indulatoskodó egyén, nagyon mesz- sze áll a lelki egészség alakjától 1 Mindamellett senkinek sem fog jutni eszébe, az ilyent, mint a a »bolondok házába valót« nyilvánítani. S mégis csak egy lépés szükséges, hogy a lelki háborodás ezen felhozott jellege, a lelki be- tegségek valamelyikévé, például őrültséggé vál • tozzék! Mégis lesz ezen lépés azonnal, mihelyt a test és lélek közti viszonhatás következtében a szellemi öszhang- és egyensúly-hiány az idegrendszer megtántoritott működésében megszilárdul. / közéletben ugyan, a lelki betegségek okait inkább a könnyekben felötlő lelki állapotokban, mintsem az ezeknek alapjául szolgáló, oly könnyen észre nem vehető testi bajokban szokás keresni. S látjuk is mindennap, hogy lelki betegségek indulatokból, szenvedélyekből, búgondból, szerelemből, honvágyból, politikai és vallási fanatismusból keletkeznek; sőt, különösen nagy városokban, járványosán is jönnek létre. Mindamellett, habár a lelki betegségek első okai a szellemi élet bajaiban keresendők is, az igazi, a közvetlen ok, mégis a testben rejlik. A lelki élet ruganyossága ugyanis oly nagy, hogy a leghevesebb viharnak is, mely benne tombol, ismét le kellene csendesülnie, ha e vihar a testi substratumokban — nevezetesen VIni számunkhoz eg-y ív melléklet van csatolva,
