Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-26 / 21. szám

játék, a nemzeti színház műsoráról. »Boccacció,* ^Angot asszony leánya, * általánosan kedvelt operettek »Fekete gyémántok,“ Jókai regényes színmüve. — Bérletre előjegyezhetni Szentgyörgyi Vilmos ur kereskedésében. Tisztelettel Halmay Imre, szin- igazgató. (A «Zemplén* fekete táblája.) Tisztelettel kérjük a czerkó-iskolai tanító urat, szíveskedjék okkal-móddal oda hatni, hogy növendékei kíméle­tet tanúsítsanak az utcák fái iránt, melyeket most gyermekies kedvteléssel tépnek, szakgatnak. A ko­nokabb sihedereknek mondjon szivreható mesét az akasztófáról. — y. a. (A kir. törvényszékről.) Resovszki Izidorné szerencsi lakos korcsmájában múlt évi augusztus hó 26-án több legény mulatott, akik közül Szi­geti János szivarra akarván gyújtani, a korcsmá- rosnétól gyufát kért, mit ez megtagadott. Szi­geti ekkor azzal fenyegette a korcsmárosnét, hogy hajnem ad gyufát, a korcsmáros »emeletes« gyufatar­tóját kidobja az ajtón, mire a korcsmárosné azt felelte neki, hogy ha sok pénze van, próbálja meg; Szi­geti e hegykeségre felbosszankodva, a gyufatartót a félig nyitott ajtón csakugyan kiröpitette még pedig oly szerencsétlenül, hogy az épen arra ha­ladó Szikszai Józsefet fejen találta, ki is a halán­tékán szenvedett ütés következtében két nap múlva meghalt. A kir törvényszék Szigeti Jánost a folyó hó 23-án tartott végtárgyaláson gondat­lanságból okozott emberölés vétsége miatt három havi fogházra ítélte, — Haman Mihály pazdicsi lakosnak egy vadonat uj, ropogós öt forintosa volt, melyet minthogy egész Pazdicson nem tud­tak felváltani,a ládafiában tartogatott. Egy váltási kí­sérletnél megpillantotta Hamannál az ötforintost egy Dzurko György nevű suhanc s a szép bank-nóta birása ellenállhatatlan vágyat gerjesztett benne, j vagy mint magát a végtárgyaláson kifejezte, ,va- j lami folytonosan húzta a bankó fele.* Egyszer j aztán a múlt év szeptember havának valamelyik j napján tudva, hogy a gazda nincs otthon, az eresz j alatt levő nyíláson át a Haman lakásába mászott j s a szép bankót zsákmányul ejtette. Haman mi­hamar észrevette meglopatását s mivel Pazdicson az övén kívül több olyan szép 5-forintos nem volt, rövid keresés után megtalálta a bankót s Dzurkó szivbeli nagy fájdalmára tőle azt visszahódította. Dzurkó György a »szép bankóival kötött tiltott i viszonyáért büntetésül hat hónapi börtönt kapott. — Vizsgálóbíró előtt. — Hát biztatták magát, hogy üsse pofon Szapora Katit? — Nem, instá- : lom ; csak a magam szívességéből tettem. (Társas kirándulás Párisba.) A föv. iparos- j kör választmánya elhatározta a világkiállítás alkal- j mából egy nagyobb szabású párisi társas kirándu- | lás rendezését. A Párisba való utazás külön vonat | tál történik, csupán Il-od osztályú kényelmes ko- j csikón, via Bécs, Salzburg, Insbruck, Feldkirch, j Zürich, Basel, Delle-Belfort. Indulás Budapestről j szombaton, f. é.junius 29-én délután. Érkezés Páris- ; ba julius i-én reggel. A menettérti jegyek, junius I 29 tői számítandó 30 napon belül, valamennyi gyors- és futárvonat használatára jogosítanak, j Paristól Delle határállomásig a jegyek csupán a j személyvonatokra érvényesek, mivel Fránciaor- szágban a gyorsvonatok csak első kocsiosztályból állanak. A visszautazás, szabályszerű jelentkezés mellett, bármely állomáson félbeszakítható. A Pá- risban való tartózkodás ideje 8 napra terjed. Vidéki résztvevők az osztrák-magyar államvasut összes állomásairól 5O°/0 dijmérséklés mellett vált­hatnak 40 napi érvényességű jegyet Budapestre és vissza. Az utazás és lakás együttes költsége 103 ft. E részvételi dij akár egyszerre, akár pedig három részletben fizetendő, és pedig: a) 10 ft a beiratkozásnál, b) 60 ft junius 5-ig, 33 ft junius 25-ig. Jelentkezések a rendező-bizottság elnökéhez (Budapest, IV. muzeum-körut 13. sz. I. em.) inté- zendők máj. 31 ig. Útlevél nem szükséges. Az elutazás előtti napon Budapesten ismerkedési össze­jövetel fog rendeztetni. (Gazdasági tanulmányút.) A magyar gazdák a magdeburgi-, londoni és párisi kiállítások ösz- szeeső idejét egy felette érdekes tanulmányút ren­dezésére használják fel. A kirándulásban az orsz. m. gazdasági egyesület tagjai s azoknak felnőtt családtagjai (nők is) — ama gazdák pedig, kik az orsz. m. gazdasági egyesületnek nem tagjai az egyesületbe való belépésük után — vehetnek részt. A kirándulás tart junius hó 18 ától julius 6-áig s az egész utón az utazás és ellátás költségeinek fedezésére a rendező bizottságnál lefizetendő ösz- szeg 230—250 ft közötti lesz. Bejentéseket elfo­gad és részletes utazási prográmmal szolgál a ki­rándulást rendező bizottság (Budapest, Köztelek) junius hó 5-éig; ugyanaddig az utazási költségből 100 ft szintén fenti címre küldendő. (A macska-zene eredete.) A tüntetéses világ ban tudvalevőleg nagy szerepet játszik a macska­zene. Érdekes lesz tehát tudni, hogy eredetileg e kifejézés szószerinti mivoltában szerepelt s nem a »macska-zenélők«, hanem a .macskazenéltnek« mulatságára szolgált. V-ik Károly spanyol király ugyanis 1549-ben Németalföldon mindenféle ünne­peket rendezett fia, Fülóp számára, de a „sötét herceg“-et semmi sem mulattatta. Komor, magába zárkózott maradt folytonosan. Ekkor a brüszeliek kigondoltak olyasmit, ami még Fülöp komorsá­gát is megingatta. Egy tiszteletére rendezett disz- menet alkalmával egyik kocsin volt egy orgona ; az orgonának sípjai külön ládikákban állottak s mindenik ládikában egy-egy macska volt. A macs­kák különböző életkoruak és „hanguak« voltak. Farkaikat a billentyűkkel oly módon kötötték össze, hogy midőn a medvének öltözött orgonista játszani kezdett a billentyűkön, azonnal leírhatat­lan macskamuzsika hangzott fel, melyhez majom­nak, kutyának és kismedvének öltözött fiuk táncot jártak. A roppant tömeg szinte hentergett a ka­cagástól s a különben komor Fülöp sem birt el­nyomni egy mosolyt. Azt mondják, hogy ez volt az első és utolsó mosoly, melyet a németalföldiek Fülöp arcán láttak, Viczmándy Ödön, a s.-a.-ujhelyi választó-kerület mérsékelt ellenzéki képviselő jelöltjének program-beszéde. Mélyen tisztelt választó Polgárok! Reménytelen és váratlan ért azon megtisz­teltetés, a melyben önök engem részesíteni ke­gyesek. Mint egyszerű polgára és napszámosa a vár megyének, nagyra törekvő célok nélkül, életem legszebb feladatául tekintettem, itt önök között munkálni csekély tehetségemhez képest hazám s az önök javán. De önöknek tisztelt polgártársaim óhajtása volt az, hogy a képviselő jelöltséget elfogadjam, az önök jósága és szeretete el némit bennem minden mély érzést, kötelességemben állónak tar­tottam, habár nehéz elhatározással, bizalmukat elfogadni. Régen élem már a közéletet, számosak ta­pasztalataim e téren, szeretettel adózom várme­gyém iránt, a mely több Ízben ismételve tisztelt meg bizalmával, de életem legszebb napjai közzé sorozandom azt, a mikor anélkül, hogy kerestem volna, önök tisztelt polgártársaim önként reám gondoltak, és a népképviseleti rendszernél a pol­gári állások legszebbikére, a képviselői állásra jelölni kegyesek. Mélyen tisztelt polgártársaim! 22 éve élek önök között, ifjú koromtól, fel­tárom önök előtt múltam, melyet a vármegyének de még inkább ezen derék városnak minden pol­gára ösmer. Programnak már elegendő lenne múl­tamra hivatkozni. A becsületes munka, szilárd következetesség és szigorú igazságosság, valának jelszavaim, a melyeknek köszönhetném azt is, hogy nagyobb érdem nélkül és a hivatalos pressió minden nyo­mása dacára, zászlóm körül sorakoztak. Mindenek előtt tehát kijelentem, hogy az eddig követett útról letérni nem fogok, ezen utat, a mely az önök szivéhez vezetett, tovább követni legfőbb feladatomul tekintendem. A mi politikai hitvallásomat illeti, önök tisz­telt uraim tudják, hogy én a mérsékelt ellenzék­hez tartozom, követője vagyok azon pártnak, a mely gf. Apponyi Albert, hazánk egyik legna­gyobb fia vezérlete alatt küzd az országgyűlésen. En elfogadom azon alapot, a mely az 1867-ik évben létre hozatott, én azt tartom, hogy ez elő­nyösebb hazánkra, ha a létező alapon tovább építünk és megszerezzük ezen sokat szenvedett hazának mindazon előfeltételeket, a melyek szük­ségesek arra, hogy nemzeti kultúránk anyagi gaz­dagodásunk és hazafias önérzetünk fejlesztésével intézményeiben szabad, alkotmányos nemzet ere­jének, önállóságának és szabadságának biztosítá­sára szükségesek. Főfontosságunak tartom, tisztelt választó polgárok, hogy a parliamentáris kormány­forma szilárdulására vessük törekvésünk fősulyát. A közügyek iránti érdeklődés növelése, a politikai erkölcs hanyatlásának megakadályozása és mindazon tényezőknek, a melyek a parliament alakulására és a közvélemény alkotására befo­lyással bírnak, minden hívatlan hatalmi ténye­zőktől való megtisztítása, gondjaink legfőbbikét képezze. Nincs ennél fontosabb feladat tisztelt pol­gártársaim. Mert a népképviseleti rendszernek csak akkor élvezhetjük előnyeit, ha a kózügyekkel lelkesedéssel és önzetlen hazafi odaadással érdek­lődünk, ha azt elfajulni nem engedjük, mert el­fajulásában szülő anyja az a korrupciónak és par­liament! zsarnokságnak. A zsarnokság pedig megöli a szellemet, meg­öli az akaratot, sőt béklyót vet még a szabad gondolkodásra is, titokzatos rémként kisért körü­löttünk és szítja az elzárkózott elégületlenséget. Szabad nemzet nem tűrhet el oly helyzetet, a melyben még gondolkozni sem szabad, felbur- jánzik a titkos kémkedés, búvik a szabad szó, és oda jutunk, hogy megkövetelik, hogy a kiadott parancsszóra térdet, fejet hajtsunk. — Lealázó dolog ez tisztelt polgártársak, a mely arcunkba kergeti a vért, hogy emberi jogunkat áthárítsuk, egyesek kényére, kezére, ily aera alatt, mint gomba terem a haszonlesés, az önzetlen, tiszta hazafias érzés pedig, — lassan kihal a lelkekből. Tisztelt polgártársaim ! Kétszeres öröm ez reám, hogy önök, a hazafiságuk és lelkiismeretük ellen elkövetett minden merényletet visszautasítva, a győzelem teljes reményével küzdenek az elv szentségének magasra emelt zászlója alatt. Üdvözlöm önöket, polgártársaim, azon zászló körül, amely a jobbaké, amely az önöké, — és ahol találkoznak önök ezen vármegye minden igaz fiával, aki önzetlenül szereti hazáját, nem árulja annak nyelvét, — nem teszi megalkuvás tárgyá­vá alkotmányát és nem szolgáltatja ki hazánk ifjúságát 1 Ezen vármegyének, ezen választó-kerületnek szép, nemes, magasztos múltja van, — amelyhez önök hűtlenek nem lehetnek. Önök megfogják mutatni, hogy ezen választó-kerület nem meg­alkuvás tárgya. Ezen választó kerület egyhangúlag tiltakozott a kormány nemzet ellenes törekvései, tiltakozott a véderőtörvényjavaslat 25. § a ellen, és kimond­ták, hogy ezen kerületben kormánypárti képvise­lőt választani nem fognak, most itt az alkalom, teljesítsék fogadalmukat. Tegyenek úgy, mint a leigázás idejében a szabadság után vágyó népek tenni szoktak, — önök tudják, mert próbálták ezt, és a dicsőség, amelyet kitartó akarattal elérniök kell, nem az enyém, de az önöké leend ! Megfogják önök cáfolni mindazon hivatalos hangokat, amelyek a népgyiilések és vármegyék szavát kicsinylő fitymálással említik és erőt fog meríteni az önök győzelméből a hazafias ellenzék, amely válvetve küzd a haza javáért, a hazai tűr­hetetlen állapotok felvirágzásáért, fárad hazánk átalakítása nagy munkáján, erejének fejlesztésén, és szilárdulni fog a hit, hogy a parlamentális élet elleni merényletek korszaka lejárt, és napja leál­dozóban van. Tisztelt választó polgárok ! Ezekből láthatják, hogy programmom egyik legfontosabb része, cse­kély erőmmel oda törekedni, hogy megszüntessék a corruptió, gyökerestől kiirtassék a hatalmi ön­kény és a parliamentáris zsarnokság, amely ha­zánkat oly lejtőre juttatja, hogy megdöbben a hazafi szív, ha azoknak naponként tapasztalható következményeit észleli. És mert nagyon fontosnak tartom azt, hogy a választó polgárok érdeklődése a küztigyek iránt fejlesztessék, hogy a parliamentben történtekről azok is, akik talán a közügyekkel kevesebbet fog­lalkoznak, időszakonként közvetlen értesülést nyer­jenek. Habár tudom, hogy a képviselő csak a lelkiis­meretének felelős szavazatáért, és ezért számolni senkinek nem tartozik, azon esetben, ha megvá­lasztatnám, tenni fogom azt, hogy választó-kerü­letemmel gyakrabban fogok érintkezni, és igye­kezni fogok mindig azon irányt követni, hogy az önök közérzületének hű tolmácsa lehessek. Tisztelt polgártársaim ! Tizennégy éve van egy állandó vezérlet alatt lévő kormányunk. Elég idő arra, hogy egy hivatása magasla­tán álló kormány egy erejében teljes és fejlődés­ben levő nemzetnek jövendőjét biztosítsa, intéz­ményeit pedig a leghelyesebb, a kőzkivánalmak nak és nemzeti áspirációnak megfelelő irányban kiépítse, teljes reménynyel tekintettünk ezen kor­mány elé, hittük, hogy igazak azon ámitó sza­vak, a melyek a nemzethez a sugalmazottak ál­tal intézteitek, hogy tartózkodjék a nemzet a gya­kori kormányváltozásoktól, mert csak egy erős és állandó kormány lehet hivatva hazánknak ja­vára öntudatos következetességgel munkálni. A nemzet úgyszólván álomba merült, apa- thia szállta meg, keleti indolenciával hitt és pa­naszkodott, de remélt; a kormány pedig a belé helyezett bizalmat arra használta fel, hogy erejét kiszívja hazánknak, hogy saját hatalmát erősiti, és végre még attól sem riad vissza, hogy alkot­mányunkat, nemzeti nyelvünket, ifjúságunkat alku tárgyává tegye. Ilyenek és ehhez hasonlók a kormány mű­ködései ; mert akár pénzügyi, akár közgazdasági, akár közigazgatási, akár pedig kulturális vagy közjogi alkotásait tekintjük, többnyire eszmék nélkül, idegen befolyások alatt, ötletek szerint tette alkotásait. Stagnálás a legnagyobb általá­nosságban, sőt visszaesés egyes dolgokban, jel­lemzője azon kornak, a melyet Tisza aerának ne­vezünk. T. polgártársaim ! Legtöbbnyire gazdák, iparosok és kereskedőkből áll ezen választó-ke­rület. Kérdem önöktől, tisztelt választók, váljon érzik-e önök azt, hogy 14 éve önök felett egy megingathatlan magyar kormány oly irányban kormányoz, a melynek keze boldogságot, bősé­get áraszt munkásságukra és nemzeti' önérzetet plántál lelkeikbe. Ehhez nem kell magyarázat, tisztelt polgár­társaim, ezt önök mindannyian érzik és lelkűk­ben tudják, hogy oly kormány, a mely folytono­san önmagát is, de intézményeinket is csak fol­tozgatja, a melynek dönthetetlen uralma alatt ha­zánk és nemzetünk konszolidálására, anyagi ere­jének emelésére, a polgári jogok biztosítására, nemzetiségünk erősítésére, a közigazgatás és tör­vénykezés javítására, közjogi alaptörvényeinknek az előhaladó kor által követelt fejlesztésére, ön­álló állami helyzetünk tekintélyének növelésére aránylag alig valami, vagy épen semmi sem tör­tént, sőt a mely kormány hatalmának tetőpont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom