Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-26 / 21. szám

játék, a nemzeti színház műsoráról. »Boccacció,* ^Angot asszony leánya, * általánosan kedvelt operettek »Fekete gyémántok,“ Jókai regényes színmüve. — Bérletre előjegyezhetni Szentgyörgyi Vilmos ur kereskedésében. Tisztelettel Halmay Imre, szin- igazgató.

(A «Zemplén* fekete táblája.) Tisztelettel kérjük a czerkó-iskolai tanító urat, szíveskedjék okkal-móddal oda hatni, hogy növendékei kíméletet tanúsítsanak az utcák fái iránt, melyeket most gyermekies kedvteléssel tépnek, szakgatnak. A konokabb sihedereknek mondjon szivreható mesét az akasztófáról. — y. a.

(A kir. törvényszékről.) Resovszki Izidorné szerencsi lakos korcsmájában múlt évi augusztus hó 26-án több legény mulatott, akik közül Szigeti János szivarra akarván gyújtani, a korcsmá- rosnétól gyufát kért, mit ez megtagadott. Szigeti ekkor azzal fenyegette a korcsmárosnét, hogy hajnem ad gyufát, a korcsmáros »emeletes« gyufatartóját kidobja az ajtón, mire a korcsmárosné azt felelte neki, hogy ha sok pénze van, próbálja meg; Szigeti e hegykeségre felbosszankodva, a gyufatartót a félig nyitott ajtón csakugyan kiröpitette még pedig oly szerencsétlenül, hogy az épen arra haladó Szikszai Józsefet fejen találta, ki is a halántékán szenvedett ütés következtében két nap múlva meghalt. A kir törvényszék Szigeti Jánost a folyó hó 23-án tartott végtárgyaláson gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt három havi fogházra ítélte, — Haman Mihály pazdicsi lakosnak egy vadonat uj, ropogós öt forintosa volt, melyet minthogy egész Pazdicson nem tudtak felváltani,a ládafiában tartogatott. Egy váltási kísérletnél megpillantotta Hamannál az ötforintost egy Dzurko György nevű suhanc s a szép bank-nóta birása ellenállhatatlan vágyat gerjesztett benne, j vagy mint magát a végtárgyaláson kifejezte, ,va- j lami folytonosan húzta a bankó fele.* Egyszer j aztán a múlt év szeptember havának valamelyik j napján tudva, hogy a gazda nincs otthon, az eresz j alatt levő nyíláson át a Haman lakásába mászott j s a szép bankót zsákmányul ejtette. Haman mihamar észrevette meglopatását s mivel Pazdicson az övén kívül több olyan szép 5-forintos nem volt, rövid keresés után megtalálta a bankót s Dzurkó szivbeli nagy fájdalmára tőle azt visszahódította. Dzurkó György a »szép bankóival kötött tiltott i viszonyáért büntetésül hat hónapi börtönt kapott.

— Vizsgálóbíró előtt. — Hát biztatták magát, hogy üsse pofon Szapora Katit? — Nem, instá- : lom ; csak a magam szívességéből tettem.

(Társas kirándulás Párisba.) A föv. iparos- j kör választmánya elhatározta a világkiállítás alkal- j mából egy nagyobb szabású párisi társas kirándu- | lás rendezését. A Párisba való utazás külön vonat | tál történik, csupán Il-od osztályú kényelmes ko- j csikón, via Bécs, Salzburg, Insbruck, Feldkirch, j Zürich, Basel, Delle-Belfort. Indulás Budapestről j szombaton, f. é.junius 29-én délután. Érkezés Páris- ; ba julius i-én reggel. A menettérti jegyek, junius I 29 tői számítandó 30 napon belül, valamennyi gyors- és futárvonat használatára jogosítanak, j Paristól Delle határállomásig a jegyek csupán a j személyvonatokra érvényesek, mivel Fránciaor- szágban a gyorsvonatok csak első kocsiosztályból állanak. A visszautazás, szabályszerű jelentkezés mellett, bármely állomáson félbeszakítható. A Pá- risban való tartózkodás ideje 8 napra terjed. Vidéki résztvevők az osztrák-magyar államvasut összes állomásairól 5O°/0 dijmérséklés mellett válthatnak 40 napi érvényességű jegyet Budapestre és vissza. Az utazás és lakás együttes költsége 103 ft. E részvételi dij akár egyszerre, akár pedig három részletben fizetendő, és pedig: a) 10 ft a beiratkozásnál, b) 60 ft junius 5-ig, 33 ft junius 25-ig. Jelentkezések a rendező-bizottság elnökéhez (Budapest, IV. muzeum-körut 13. sz. I. em.) inté- zendők máj. 31 ig. Útlevél nem szükséges. Az elutazás előtti napon Budapesten ismerkedési összejövetel fog rendeztetni.

(Gazdasági tanulmányút.) A magyar gazdák a magdeburgi-, londoni és párisi kiállítások ösz- szeeső idejét egy felette érdekes tanulmányút rendezésére használják fel. A kirándulásban az orsz.

m. gazdasági egyesület tagjai s azoknak felnőtt családtagjai (nők is) — ama gazdák pedig, kik az orsz. m. gazdasági egyesületnek nem tagjai az egyesületbe való belépésük után — vehetnek részt. A kirándulás tart junius hó 18 ától julius 6-áig s az egész utón az utazás és ellátás költségeinek fedezésére a rendező bizottságnál lefizetendő ösz- szeg 230—250 ft közötti lesz. Bejentéseket elfogad és részletes utazási prográmmal szolgál a kirándulást rendező bizottság (Budapest, Köztelek) junius hó 5-éig; ugyanaddig az utazási költségből 100 ft szintén fenti címre küldendő.

(A macska-zene eredete.) A tüntetéses világ ban tudvalevőleg nagy szerepet játszik a macskazene. Érdekes lesz tehát tudni, hogy eredetileg e kifejézés szószerinti mivoltában szerepelt s nem a »macska-zenélők«, hanem a .macskazenéltnek« mulatságára szolgált. V-ik Károly spanyol király ugyanis 1549-ben Németalföldon mindenféle ünnepeket rendezett fia, Fülóp számára, de a „sötét herceg“-et semmi sem mulattatta. Komor, magába zárkózott maradt folytonosan. Ekkor a brüszeliek kigondoltak olyasmit, ami még Fülöp komorságát is megingatta. Egy tiszteletére rendezett disz- menet alkalmával egyik kocsin volt egy orgona ; az orgonának sípjai külön ládikákban állottak s mindenik ládikában egy-egy macska volt. A macskák különböző életkoruak és „hanguak« voltak. Farkaikat a billentyűkkel oly módon kötötték össze, hogy midőn a medvének öltözött orgonista játszani kezdett a billentyűkön, azonnal leírhatatlan macskamuzsika hangzott fel, melyhez majomnak, kutyának és kismedvének öltözött fiuk táncot jártak. A roppant tömeg szinte hentergett a kacagástól s a különben komor Fülöp sem birt elnyomni egy mosolyt. Azt mondják, hogy ez volt az első és utolsó mosoly, melyet a németalföldiek Fülöp arcán láttak,

Viczmándy Ödön,

a s.-a.-ujhelyi választó-kerület mérsékelt ellenzéki képviselő jelöltjének

program-beszéde.

Mélyen tisztelt választó Polgárok!

Reménytelen és váratlan ért azon megtiszteltetés, a melyben önök engem részesíteni kegyesek.

Mint egyszerű polgára és napszámosa a vár megyének, nagyra törekvő célok nélkül, életem legszebb feladatául tekintettem, itt önök között munkálni csekély tehetségemhez képest hazám s az önök javán.

De önöknek tisztelt polgártársaim óhajtása volt az, hogy a képviselő jelöltséget elfogadjam, az önök jósága és szeretete el némit bennem minden mély érzést, kötelességemben állónak tartottam, habár nehéz elhatározással, bizalmukat elfogadni.

Régen élem már a közéletet, számosak tapasztalataim e téren, szeretettel adózom vármegyém iránt, a mely több Ízben ismételve tisztelt meg bizalmával, de életem legszebb napjai közzé sorozandom azt, a mikor anélkül, hogy kerestem volna, önök tisztelt polgártársaim önként reám gondoltak, és a népképviseleti rendszernél a polgári állások legszebbikére, a képviselői állásra jelölni kegyesek.

Mélyen tisztelt polgártársaim!

22 éve élek önök között, ifjú koromtól, feltárom önök előtt múltam, melyet a vármegyének de még inkább ezen derék városnak minden polgára ösmer. Programnak már elegendő lenne múltamra hivatkozni.

A becsületes munka, szilárd következetesség és szigorú igazságosság, valának jelszavaim, a melyeknek köszönhetném azt is, hogy nagyobb érdem nélkül és a hivatalos pressió minden nyomása dacára, zászlóm körül sorakoztak.

Mindenek előtt tehát kijelentem, hogy az eddig követett útról letérni nem fogok, ezen utat, a mely az önök szivéhez vezetett, tovább követni legfőbb feladatomul tekintendem.

A mi politikai hitvallásomat illeti, önök tisztelt uraim tudják, hogy én a mérsékelt ellenzékhez tartozom, követője vagyok azon pártnak, a mely gf. Apponyi Albert, hazánk egyik legnagyobb fia vezérlete alatt küzd az országgyűlésen.

En elfogadom azon alapot, a mely az 1867-ik évben létre hozatott, én azt tartom, hogy ez előnyösebb hazánkra, ha a létező alapon tovább építünk és megszerezzük ezen sokat szenvedett hazának mindazon előfeltételeket, a melyek szükségesek arra, hogy nemzeti kultúránk anyagi gazdagodásunk és hazafias önérzetünk fejlesztésével intézményeiben szabad, alkotmányos nemzet erejének, önállóságának és szabadságának biztosítására szükségesek. Főfontosságunak tartom, tisztelt választó polgárok, hogy a parliamentáris kormányforma szilárdulására vessük törekvésünk fősulyát.

A közügyek iránti érdeklődés növelése, a politikai erkölcs hanyatlásának megakadályozása és mindazon tényezőknek, a melyek a parliament alakulására és a közvélemény alkotására befolyással bírnak, minden hívatlan hatalmi tényezőktől való megtisztítása, gondjaink legfőbbikét képezze.

Nincs ennél fontosabb feladat tisztelt polgártársaim. Mert a népképviseleti rendszernek csak akkor élvezhetjük előnyeit, ha a kózügyekkel lelkesedéssel és önzetlen hazafi odaadással érdeklődünk, ha azt elfajulni nem engedjük, mert elfajulásában szülő anyja az a korrupciónak és parliament! zsarnokságnak.

A zsarnokság pedig megöli a szellemet, megöli az akaratot, sőt béklyót vet még a szabad gondolkodásra is, titokzatos rémként kisért körülöttünk és szítja az elzárkózott elégületlenséget.

Szabad nemzet nem tűrhet el oly helyzetet, a melyben még gondolkozni sem szabad, felbur- jánzik a titkos kémkedés, búvik a szabad szó, és oda jutunk, hogy megkövetelik, hogy a kiadott parancsszóra térdet, fejet hajtsunk. — Lealázó dolog ez tisztelt polgártársak, a mely arcunkba kergeti a vért, hogy emberi jogunkat áthárítsuk, egyesek kényére, kezére, ily aera alatt, mint gomba terem a haszonlesés, az önzetlen, tiszta hazafias érzés pedig, — lassan kihal a lelkekből.

Tisztelt polgártársaim ! Kétszeres öröm ez reám, hogy önök, a hazafiságuk és lelkiismeretük

ellen elkövetett minden merényletet visszautasítva, a győzelem teljes reményével küzdenek az elv szentségének magasra emelt zászlója alatt.

Üdvözlöm önöket, polgártársaim, azon zászló körül, amely a jobbaké, amely az önöké, — és ahol találkoznak önök ezen vármegye minden igaz fiával, aki önzetlenül szereti hazáját, nem árulja annak nyelvét, — nem teszi megalkuvás tárgyává alkotmányát és nem szolgáltatja ki hazánk ifjúságát 1

Ezen vármegyének, ezen választó-kerületnek szép, nemes, magasztos múltja van, — amelyhez önök hűtlenek nem lehetnek. Önök megfogják mutatni, hogy ezen választó-kerület nem megalkuvás tárgya.

Ezen választó kerület egyhangúlag tiltakozott a kormány nemzet ellenes törekvései, tiltakozott a véderőtörvényjavaslat 25. § a ellen, és kimondták, hogy ezen kerületben kormánypárti képviselőt választani nem fognak, most itt az alkalom, teljesítsék fogadalmukat.

Tegyenek úgy, mint a leigázás idejében a szabadság után vágyó népek tenni szoktak, — önök tudják, mert próbálták ezt, és a dicsőség, amelyet kitartó akarattal elérniök kell, nem az enyém, de az önöké leend !

Megfogják önök cáfolni mindazon hivatalos hangokat, amelyek a népgyiilések és vármegyék szavát kicsinylő fitymálással említik és erőt fog meríteni az önök győzelméből a hazafias ellenzék, amely válvetve küzd a haza javáért, a hazai tűrhetetlen állapotok felvirágzásáért, fárad hazánk átalakítása nagy munkáján, erejének fejlesztésén, és szilárdulni fog a hit, hogy a parlamentális élet elleni merényletek korszaka lejárt, és napja leáldozóban van.

Tisztelt választó polgárok ! Ezekből láthatják, hogy programmom egyik legfontosabb része, csekély erőmmel oda törekedni, hogy megszüntessék a corruptió, gyökerestől kiirtassék a hatalmi önkény és a parliamentáris zsarnokság, amely hazánkat oly lejtőre juttatja, hogy megdöbben a hazafi szív, ha azoknak naponként tapasztalható következményeit észleli.

És mert nagyon fontosnak tartom azt, hogy a választó polgárok érdeklődése a küztigyek iránt fejlesztessék, hogy a parliamentben történtekről azok is, akik talán a közügyekkel kevesebbet foglalkoznak, időszakonként közvetlen értesülést nyerjenek. Habár tudom, hogy a képviselő csak a lelkiismeretének felelős szavazatáért, és ezért számolni senkinek nem tartozik, azon esetben, ha megválasztatnám, tenni fogom azt, hogy választó-kerületemmel gyakrabban fogok érintkezni, és igyekezni fogok mindig azon irányt követni, hogy az önök közérzületének hű tolmácsa lehessek.

Tisztelt polgártársaim ! Tizennégy éve van egy állandó vezérlet alatt lévő kormányunk.

Elég idő arra, hogy egy hivatása magaslatán álló kormány egy erejében teljes és fejlődésben levő nemzetnek jövendőjét biztosítsa, intézményeit pedig a leghelyesebb, a kőzkivánalmak nak és nemzeti áspirációnak megfelelő irányban kiépítse, teljes reménynyel tekintettünk ezen kormány elé, hittük, hogy igazak azon ámitó szavak, a melyek a nemzethez a sugalmazottak által intézteitek, hogy tartózkodjék a nemzet a gyakori kormányváltozásoktól, mert csak egy erős és állandó kormány lehet hivatva hazánknak javára öntudatos következetességgel munkálni.

A nemzet úgyszólván álomba merült, apa- thia szállta meg, keleti indolenciával hitt és panaszkodott, de remélt; a kormány pedig a belé helyezett bizalmat arra használta fel, hogy erejét kiszívja hazánknak, hogy saját hatalmát erősiti, és végre még attól sem riad vissza, hogy alkotmányunkat, nemzeti nyelvünket, ifjúságunkat alku tárgyává tegye.

Ilyenek és ehhez hasonlók a kormány működései ; mert akár pénzügyi, akár közgazdasági, akár közigazgatási, akár pedig kulturális vagy közjogi alkotásait tekintjük, többnyire eszmék nélkül, idegen befolyások alatt, ötletek szerint tette alkotásait. Stagnálás a legnagyobb általánosságban, sőt visszaesés egyes dolgokban, jellemzője azon kornak, a melyet Tisza aerának nevezünk.

T. polgártársaim ! Legtöbbnyire gazdák, iparosok és kereskedőkből áll ezen választó-kerület. Kérdem önöktől, tisztelt választók, váljon érzik-e önök azt, hogy 14 éve önök felett egy megingathatlan magyar kormány oly irányban kormányoz, a melynek keze boldogságot, bőséget áraszt munkásságukra és nemzeti' önérzetet plántál lelkeikbe.

Ehhez nem kell magyarázat, tisztelt polgártársaim, ezt önök mindannyian érzik és lelkűkben tudják, hogy oly kormány, a mely folytonosan önmagát is, de intézményeinket is csak foltozgatja, a melynek dönthetetlen uralma alatt hazánk és nemzetünk konszolidálására, anyagi erejének emelésére, a polgári jogok biztosítására, nemzetiségünk erősítésére, a közigazgatás és törvénykezés javítására, közjogi alaptörvényeinknek az előhaladó kor által követelt fejlesztésére, önálló állami helyzetünk tekintélyének növelésére aránylag alig valami, vagy épen semmi sem történt, sőt a mely kormány hatalmának tetőpont-