Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-06-26 / 26. szám

1 Melléklet a „Zemplén“ 26-ik számához. góga építőmestere : Háber Gyula, vállalkozó S.-a.- Ujhelyből. Az épitési költség 50,000 fttal van elő­irányozva. Mint minden jól sikerült dolgot, ezt az alap kőletételi munkát is móré pátrió »magnum áldo­más« követte esteli 7 órakor a ,tőzsde« helyisé­geiben. Az erről szóló referádánkat a »Különfélék« rovatában találják meg olvasóink. Az alapvetőknek kívánjuk, hogy érjék meg alkotásuknak betetőzését is. A remek mű fölött pedig, s azokon akik építtették és a kiknek építették — lebegjen a minden nemzetek egyetlenegy urának áldása I I ERÉHYI JAKAB dr. \ Közéletünk ismét érzékeny veszteséget szen­vedett, a társadalom egy müveit lelkű és hazafias szellemű tényezőjét ragadta el a halál Dr. Erényi Jakab személyében. A nagyszámú gyülekezet, mely f. hó 19-én az elhunyt végső tisztelet megadására egybegyült és örök nyugalomra kisérte, tanúskodott az álta­lános részvétről, melyet a szomorú eset városunk közönségében osztály- és valláskülönbség nélkül felköltött. Erényi Jakab ügyvédő egyénisége széles kö­rökben ismeretes volt; ott láttuk a vármegyei élet­ben és minden hazafias és humanisztikus mozgal­makban tevékeny szereplését sőt áldozatkészsé­gét ; általában el lehet mondani róla, hogy tu­dott lelkesedni minden szép eszméért. Sőt irc*- dalmi tevékenységének is maradt emléke ,.A zsidó kérdés Magyarországon“ cimü egy kötetes bölcsészeti müve, melyben amidőn az antisze­mitizmus divatos áramlata ellen argumentál, ugyan­akkor szigorú igazságérzettel pálcát tör és kér­lelhetetlenül megostorozza felekezetének azon csökö - nösségét is, melylyel a kor kívánalmai és müve lődési szelleme elől fanatikus hagyományai közé elzárkózni igyekszik. A megboldogult halála nem jött váratlanul, ne­hány hónap előtt búskomorságba esett és bár kedé­lyében időnkint javulás állott be, a teljes kiépülés alig volt remélhető, miglen az élőhalottak siralomhá­zában végleg kialudt a már különben is haldokló lélek viliága. A bánatos özvegy és családja fájdalmainak a kölcsönös szeretet legyen enyhítő forrása a pó­tolhatatlan veszteség közepeit, melyet a következő gyászjelentés hirdet: „Uzv. Erényi Jakabné szül. Ganzler Jozefa, saját és gyermekei: Ervin és Nán­dor ; özv. Ehrenreich Emánuelné saját és gyerme­kei, valamint számos rokonaik nevében fájdalom­tól megtört szívvel jelentik a forrón szeretett férj, atya, fiú és testvér Dr. Erényi Jakab, köz- és váltó-ügyvéd, Zemplén vármegyei bizottsági tag­nak, munkás életének 42-ik, boldog házasságának 14-ik évében f. hó 17-én történt gyászos elhuny- tát. S.-a.-Ujhely, 1887. junius hó 18-án. Béke leng­jen hamvai felett!“ Hírek a nagyvilágból. Milán király, mint hírlik, válik a feleségétől, Natália szerb királyasszonytól. Tűzvész. Moldvaország Bottus nevű városá­ban a tűz nem régiben ezer házat pusztított el. Árvíz a szomszédságban. Lengyel lapok je­lentései szerint a júniusi folytonos esőzés több fo­lyót és patakot kiárasztott. Most a Szán folyó is átlépte a partokat s elborította egész vidékét. Viktoria ángol királynő és India császárnő­jének, uralkodása ötvenedik évfordulója alkalmá­ból rendezett jubileomát f. hó 21-én ünnepelték meg a székvárosban, Londonban. Az ünnepelt, kinek birodalma oly nagy, hogy abban a nap soha le nem áldozik, a wesztminiszteri templom ban mondatott »Te Deum«-ot. London millióin kívül csak magából Amerikából több mint 20, 000 néző jelent meg a vakító fényű ünnepen. A lelke- sültség eget verő örömkiáltásokban nyert kifeje­zést. Az indiai fejedelmeken kívül ott voltak a diszmeneten Rezső, magyar királyfi, (aki a »térd- szalag-rend* lovagjává neveztetett ki) Vilmos, po­rosz trónörökös, Dánia, Belgium, Szászország és Görögország királyai. Kinos hatást keltett bizonyos Tróy nevű amerikai izgató elfogatásának a hire, ki a leggonoszabb szándékkal furakodhatott az ünneplők millióinak sorába, mert nála robbanó szereket ta­láltak. Hó esett a bécsújhelyi határban f. hó 22-én. Hírek az országból. Katasztrófa. A dunántúli Paks községről mintegy 300 főre menő búcsú járó nép f. hó 18- án Kalocsára készült a Julianna-búcsúra. A Du­nán átkelendők, egy rozoga kompon foglaltak he­lyet. A Nóé-korabeli faalkotmány pát ölnyi utat téve a parttól, felborult s a bucsúsak közül min­tegy 150-en a hullámsirba temetkeztek. Uj fegyverek. A Manlicher-rendszerü ismétlő fegyvereknek első példányait legközelebb már ki­osztják az 1. 2. és 11-ik hadtest parancsnokság­hoz tartozó gyalog-és vadászezredekben. Képviselők. F. hó 24-éig 410 kerületben választottak országgyűlési képviselőt; ezek közül kormánypárti: 255, mérsékelt ellenzéki 46; füg­getlenségi 76; pártonkivüli 8; antiszemita 12, nemzetiségi 6. Ma lesz az utolsó választás. Hátra van még hat pótlólagos- és egy uj választás. Különfélék. A ma d. u. 3 órakor kezdődő betüszedési versenyen leendő megjelenésre felkérjük a „Zemplén“ pártfogóit és ba­rátait Lapunk ez év első felének utolsó száma lévén, felkérjük azokat, kiknek előfizetésük lejárt annak megújítására. A »Zemplén« kiadóhivatala. (Az alapkőletétel lakomája.) Csak fél az öröm, hogyha magányban örülsz, — tartja a példa­beszéd. A teljes öröm kedvéért az újhelyi izraeli­ták is uj zsinagógájuk alapkőletételi ünnepnapjának vecsernyéjére, a »tőzsde« nagy termében rende­zett vacsorára hívtak hát vendégeket a keresztény társadalomból is. Ott láttuk: Bydeskuthy Sándort, Dr. Chyzer Kornélt, Dókus Józsefet és Gyulát, Dongó Gézát, Dutkievicz Medárdot, br. Gaizler Jó­zsefet, Hammersberg Jenőt, Hvozdovics Antalt, Kecskés Antalt, Margitai Józsefet, Nádory Vilmost, Nemes Lajost, Nyomárkay Józsefet, dr. Sebeők An­talt, Turóczy Lajost, Ujfalussy Endrét és Viczmándy Ödönt. Az igazi magyaros vendégszeretet által dúsgazdagon felteritett asztaloknál mintegy 150-en foglaltak helyet. Az első tál ételt, jóféle halakkal az u. n. »zsidó-banda« Rákóczi indulója vezette be. Ennek élvezése után dr. Nagy Ármin tartós tetszésnyilvánulások között felolvasta Fejes István távolmaradásának okát kimentő szép levelét, mely a délelőtti órák vallásos ünnepében a hitközség békéjének zálogát üdvözölte, egyszersmind héber­citátummal jelmondatot hozott. Azután dr. Nagy gf. Wallis Gyulánéra, mint a mai ünnep védnöknő- jére ürítette kelyhét. A felköszöntőre Bydeskuthy Sándor válaszolt, éltetvén a hitközség derék elöl­járóságát. Schön Vilmos a komoly ünnep kedélyes folyományán, e lakomán, nem embert, hanem esz­mét éltet s a hazaszeretetre emelé poharát. Nyo­márkay József a felekezetek testvériesüléseért lel­kesedett szép beszédében. Erre és később még több ízben a templomi kar zenditette föl hatalmas énekét, mely minden jelen­voltra úgy hatott, mint egy hatalmas orgona Haszikus prelúdiumában az esengő vágy, a fáj­dalmas epedés, gyönyörű szólókban zokogó má- riusi fájdalom. A siri csend, mely a kar ámulatba ejtő énekeit kisérte, tomboló tapsviharrá vált az utolsó melódiának Eábensütz kántor ajakán elhaló sohajszerü pianójára. Dr. Nagy Ármin a vármegye igazságos hatóságának képviseletében Viczmándy fő­jegyzőt s Dókus főszolgabírót éltette. Viczmándy ö. hoszabb és igen szépen átgondolt beszédben a hazaszeretettel, a nemzeti szellemmel párosult vallásosság szükséges voltát hangsúlyozván, éltette az újhelyi izraelitákat, kiknek szép példájából a vármegyei összes zsidóság sokat tanulhat. Lenkey a szakadás fő nyereségét, a magyar születésű és szellemű rabbinust, Bermánt és az elöljáróságot éltette, ifj. Reichard Mór általános teszést aratott s nemes hévvel elmondott toasztjában dr. Nagy Árminnak, mint a józan haladás képviselőjének nyújtott érdemkoszorut. Fridlieber A. Dókus Jó­zsefet köszöntötte föl. Nyomárkay dr. Nagy Ármint a pápához hasonlítva, ennek Antonellijeért: Schvarc Bernát hitközségi elnökért-, Nagy az elöljárósági tagokért ivott. Dr. Reichard Soma az öregeket, akik a jövendő generációnak építenek, mint Dávid király épített Salamon dicsőségére — éltette. De ki birná elsorolni a még ezután következett szám­talan sok (hiszen csak maga Nyomárkay Józsi bá­tyánk harminzháromszor demosztheneskedett) jó kívánságot! Annyi bizonyos, hogy ottan a legha­zafiasabb szellem uralkodott — a késő éjféli órá­kig. Adja az ég, hogy a »tőzsde* szelleme min­dig némuljon el ottan és akkor, ahol és a mikor izraelita polgártársainkat nemcsak szóra, hanem tettre is hívja a hazafias közszellem. Mindennél ékesebben szóljon — a tett. (Eperjes köszöneté.) A tüzveszedelem által elpusztított Eperjes város polgármesterétől a kö­vetkező átiratot vettük: 3391. sz. Igen tisztelt szerkesztőség ! Megható a részvét, melylyel a múlt hó 6-án dühöngött borzasztó tűzvész által annyira sújtott városunk hazaszerte találkozik. Azon tár­sadalmi tényezők sorában azonban, melyek a nyo­mor enyhítése körül kiváló módon buzgólkodtak, a hazai sajtó igen díszes helyet foglal el. A hazai hírlapok a katasztrófa beállta után nem késtek lelkes felhívásokat tenni közzé s gyűjtéseket ren­dezni tüzkárosultjaink javára, melynek eredményei a sorscsapás szomorú utóhatásainak elhárításához nagyban hozzájárultak. A városunk ügyét felka­rolt hírlapokhoz a tekintetes szerkesztőség lapja a „Zemplén* is szives volt sorakozni. Midőn en­nélfogva a »Zemplén« által rendezett gyűjtés ered- ményekép megküldött s általunk az adakozások jegyzékébe 296. és 308 ik tételszám alatt bevé­telezett 15 ft 70 krnyi és 20 frtnyi, s igy ösz- szesen 35 frt 70 krnyi, azaz harmincöt frt 70 krnyi adományösszeget ezennel nyugtázzuk, van szerencsénk úgy a tekintetes szerkesztőségnek, valamint a nemesszivü adakozóknak hálás köszö- netünket nyilvánítani. Eperjesen, 1887. év junius hó 20-án. Hazafiui tisztelettel: Fuhrmann Andor, polgármester. Kyss Géza, főjegyző. (Nyugdijintézeti járandóságok.) Annak idejé­ben tudtára adtuk mindekinek, akit illett és illetni fog, hogy a vármegyei tisztviselők, segéd-kezelő - és szolgaszemélyzet nyugdíjaztatására vonatkozó alapszabályokat, melyekben a törzsjárandóság két éven át törlesztendő 10%-el, az állandó járulék 4°/0-el, a múltra vonatkozó időközi járandóság szintén 4°/0-el, végre a magasabb illetmény-járan­dóság 30%- el számittatik — a belügyminister jó­váhagyta. E szabályzat alapján az egyénenkénti régibb kiszámítást módosítani kellett akként, hogy a f. évi junius végén mutatkozó Mányiatok az év második felében kiegyenlittessenek s 1888 kezdeté­vel a járandóságok már rendes kerékvágásba jussa­nak. A nagy fáradsággal járó árszámitásokat a vármegyei számvevőség már befejezte s a táblá­zatos kimutatások egyik példányát a vármegye főpénztárnokának julius i-én leendő alkalmazkodás végett átszolgáltatta. A központon lakó nyugdij­intézeti tagok tehát akár a számvevőségnél, akár a pénztári személyzetnél e nagy részletességgel ki­dolgozotttörzskönyvi munkálatotszemügyre vehetik. A vidékiek kedvéért közöljük a lentebb elősorolt egyéni járandóságokat; megjegyezvén, hogy a név után jegyzett első szám a f. évi julius—december, a második szám pedig az 1888. jan. i-tői esedé­kes lerovásokat jelenti. Eszerint: Bárczy B. 4.02, 3.0I ft. Bencsik 1. I2.71, io.18 ft. Bencsik F. 4.01, 3- 25 ft- Bodnár Gy. 6.3fi. 3.0l ft. Borcsik Gy. 5.0S, 4- 3r, ft- Breznay L. 4.90 , 4.35 ft. Császár P. 5>70, 4-3r, ft- Debreczenyi F. g ,b, ft. Évva K. I3.38, 10.85 ft. Dr Frieder 5 24, 4,35 ft. Fiizesséry Gy. I2.58, io.85 ft. Fiizesséry K. 4.70 , 2.25 ft. Füzesséry Tamás 12.96, io.85 ft. Frischman J. 3.13, 3.03 ft. Pü- zesséry Ö. J.6V 6.48 ft. Füzesséry Tiborig, 2.25 ft. Grünfeld V. 5.24, 4.35 ft. Haraszthy M. 28., g, 9-85 ft- Horváth J. 4.,,, 3-40 ft. Izsépy K. I3.32i 10 as ft- Kigyóssy J. 4.G0, 3.25 ft. Komássy A. 5.4i, 4-35 ft. Kormány L. 4.00, 3 25 ft. Kossuth E. 9-74. 7-60 ft- Lantos J. 2.75, 2.25 ft. Major S. 4-63, 3- 25 ft. Mándy J. 8.83, j.60 ft. Markovics M. 8.5„, 6.93 ft. Marton D. J.av 5.43 ft. Matolay B. 2i.31) 15.7« ft. Micskey J. 5.69, 4.35 ft. Nemthy J. I3,77, 10.85 ft. Dr Obláth feleslege jul. i-én 22.59, 4.35 ft. Pajkossy L. 5.30, 3.25 ft. Dr. Paczauer 5.24, 4.35 ft. Papp Gy. 4.02, 3-oi ft. Payzsoss J, 29.77, i6.26 ft. Pilissy L. 3.7-, 3.25 ft. Polányi Gy, 8.99, 6.97 ft. Pribék J. feleslege van I4.75, 3.25 ft. Dr. Raisz fe­lesleg 15 kr. 4.35 ft. Ranner J. 4.27, 3.25 ft. Ret- teghy M, 3.66, 3.25 ft. Séra J. g.X6, ft. Szabó L. 4-6«. 3-25 ft- Dr- Székely. 5 34, 4.35 ft. Dr. Szombathy 5.52, 4,35 ft. Dr. Thómán feleslege vanr 13-59» 4-35 ft- Tóth Á. 5-4,, 4.35 ft. Udvarhelyi L. 4- 20 > 3-25 ft- Ujfalussy M. I2.67, io.85 ft. Winkler E. 3-41, 3-01 ft. Zaboróvszky R. 3.98, 3-25 ft. Zakár J. 5-g9> 4-35 ft- — Szolgák: Síkorszky J. i.g0, o.90 ft. Szabó L. 4.30, 2.i5 ft. Tóth J. i.80, o.90 ft. Uj'laky M. 4-36, 2.18 ft. Busi M. 2.0n, o.90 ft. Du­es ins zky Sz. 4.30, 2.,,, ft. és Kovács J. i.80, o.90 ft. (A kesznyéteni égettek) legközelebb ismét 161 ftnyi segedelmet nyertek a belügyminis- tériumtóí. (Kellemes órák.) A s.-a.-ujhelyi »Carolina« leánynövelö iskolában a évzáró vizsgálatok folya­matban vannak. Tegnap előtt volt az I. osztály­nak bemutató próba-napja. A kedves kicsinyek okos feleleteikkel szép tanúbizonyságot szolgáltat­tak vezetőik hivatásos és sikeres fáradozásáról. A szülék, nevelés és tanügy barátai zsuffolásig megtöltötték a tágas osztály-termet, mely nem csak szakerökben, hanem tantervszerü berendezé­sében is gazdag. Vizsgálat után bejártuk s tüze­tesen megszemléltük azokat a csarnokokat is me­lyekben a kézi munkának száz meg százféle, meg­lepően szép produktuma van kiállítva Ízléses cso­portosítással. Nem hétköznapi hatásvadászatra szá­mítva Írjuk e sorokat. A közvélemény elösmerésé- ben megerősödött jóravaló intézetnek reklámra nin­csen szüksége. Célunk csak az hogy a felsőbb osztá­lyok vizsgálataira felhívjuk a nagy közönség figyel­mét. Aki egy pár órát szentelhet arra, hogy a *Caroliná*-ba ellátogatva a vizsgálatokon részt vesz : e pár órán ottan nyert élményeit bizonyo­san kellemes emlékei közzé fogja sorolni. Egy önzetlen tanügybarát. (Szigorlatok.) A f. hó 21 és 22-én tartott szi­gorlaton Rácz János kitüntetéssel, Füzesséry Jó­zsef pedig egyhangúlag képesittettek a községi jegyzői szolgálatra. Tóth József, Tarczal város h. közgyámja szintén sikeresen tette le a közgyámi vizsgál atot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom