Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-11 / 131. szám

22 1939 JÚNIUS 11, VASÄRNAP TEIsVIDEta QJiaai a - ... (Vasárnapi diuatlevél r A hideg és szeles májust derült június követte. így aztán — kárpótlásként — most mindenki a zöldbe igyekszik, vasár­napi menetjáratokat tanulmányoz, kirán­dulásokat tervez, gyalogos- vagy csónak- partikat beszél meg, legkülönfélébb kon- zerveket és szúnyogcsípés elleni szereket vásárol... Egyszóval — minden kellemes­ségével és gondjaival egyetemben — be­köszöntött a mozgalmas kirándulási idény. De, akár közeli, akár messzi — akár gyalogos, akár utazással tarkított kirán­dulásról van szó, a férfiaknál az egész kér­dést, legfeljebb a célpont , kiválasztása meg a költség nagysága komplikálhatja. Ha ekörül a két döntő tényező körül zava­rok nincsenek, — máris rendben volnánk és útra készek! Mert, mikor a döntésen túljutottak, egyszerűen kiveszik* a szek­rényük mélyéből az egy-, két- vagy több­esztendős „patinás” sportruhájukat, ké­nyelmes turistacipőjüket és — már akár azonnal is indulhatnak ... (Váltazatak a kirán didóruháik körül Másképpen van ez a hölgyeknél... A nők például nem tehetik meg azt, hogy most, a kirándulási idény megindulásakor — minden különösebb előkészület nélkül *— egyszerűen a tavalyi vagy még régebbi kiránduló ruháikba öltözzenek. Ez — tel­jes „lehetetlenség” lenne! A nőknek — még abban az esetben is, ha kivételesen nem szívesen tennék — haladniok kell a divattal. A divat pedig nyárról-nyárra. elég sokat változik. Még a kirándulóruhák terén is ... Annyira mássá lesz, olyan jellegzetesen átalakul, hogy valóságos bélyegzőt üt az idények ruháira. Ennek a bélyegzőnek a dátumát aztán még a kevésbé élestekin­tetű barátnők is könnyen leolvashatják. Ilyen lehetőségtől pedig még a kiránduló hölgyek is igen tartanak ... Mindebből csak az tűnik ki: a divat szigorúan elvárja a nőktől, hogy még az egyszerű kirándulásokon is — önmaguk, meg a partnerek örömére és a többi „kar- t.ársnő” bosszúságára — mutatósak, új és változatos külsejüek legyenek. A nők pedig? Mint mindig, ez esetben is — szót fogadnak. Ameddig a legújabb előírások­nak megfelelő új vagy alakított kiránduló ruha nem készül el, hiába csábít a leg­szebb idő, a legérdekesebb útirány és a — partiképes partner is ... Hősiesen ellen­állnak, mert tapasztalatból tudják, hogy nemcsak a korzó aszfaltján, de még a természet egyszerű ölén is a „ruha teszi a nőt...” közmondásnak van igaza. Miylen kirándulóruha típusokat ír elő az idei nyárra a divat? Erre a sűrített kérdésre két szóban lehet válaszolni. Rész­ben angolosat, részben pedig stilizált dirndliket. Angolos alatt gyűrhetetlen vászonból, vastagabb mosóanyagból, jerseyből és — ha komoly, hegyi túráról van szó — víz­hatlanított szövetből készült aljból, ké­nyelmes zakkóból és blúzból álló dressze­ket értsünk, melyek hű másai az úgy­nevezett „sportszerű” tavaszi kosztüm­viseletnek. Tehát a kabátok kényelmes sza- básúak, a hátukat legalább egy-két mély berakás vagy behúzott derék bővíti. A ki­hajtók magasra is felgombolhatók, a zse­bek pedig nem annyira eredeti formájúak. mint inkább kényelmesek. A kabát hossza is célszerű, azaz legalább csípőig érő edz angolas összeállítás A különbség csak annyi, hogy itt rész­ben nyáriasabb, részben pedig strappa- biróbb anyagokat dolgoznak fel. És a dí­szítésük — kettős levarrások, szegőzések és rátűzések — sem annyira igényes. Va­lamint az „érdekesen” elütő színössze­állítás sem olyan nagyon fontos, mint az a tavaszi sportkosztümöknél volt. Az sem számít megbcsáthatatlan vétek­nek, ha a szóbanforgó kiránduló-együttes­nél a szoknya, meg a kabát egy és ugyan­azon színű — akár mintás, akár egy­színű — szövetből készül. Az sem nagy baj, ha a szoknyát erősebb szövetből, a kabátot viszont vászonból, jerseyből vagy hasonló „hűsebb” anyagból szabják. És — fordítva sem ... Egyszóval, a hangsúly inkább a célszerű összeállításon, nem pe­dig az általános viseletre annyira jellemző, elütő színhatásokon van. A berakással vagy húzással bővített hátú, nagy zsebes, angolos sportzakkók mellett népszerűek még a vízhatlan vá­szonból vagy ballonselyemből készült, rö­vid „viharkabátok” is. De még ezek is vál­toztak egy keveset tavaly óta. Mert már nemcsak fehér, nyerszínű, drapp é világos- szürke viharkabátokat látni. Hanem erős divatkék, narancssárga és paprikavörös színűeket is. A szabásuk, szerencsére nem sokat módosult, továbbra is a jól bevált magasra felgombolható, elől csukódó, le­gombolt zsebes félhosszú formák vezetnek. Újdonság azonban, hogy a téli dicsőség után a kapucni most a nyári, vízhatlan kabátokra került. Több olyan új fazont láttunk, melyek legombolható csuklyával készültek. Biztos, hogy ezért a frizurát védő újításért — hálásak lesznek a kirán­duló hölgyek... Fontos szerepe van az angolos kiránduló együtteseknél a szoknyának is. Annál is inkább, mert a jólszabott és kényelmes kirándulószoknya a szabad mozgás és já­rás előfeltétele. Évről-évre más fazonok­Az angolos kiránduló dressz harmadik része a blúz és ez szintén olyan anyag­ból és olyan szabással készül, amely az ösz- szeállítás sportszerűségével teljes harmóniá ban áll. Melegebb kötött pullover a nyári idényben csak a nagyobb hegyiturára in­duló hölgyek számára jön tekintetbe. Kisebb túrákra, gyalog partikra a vá­szonból készült, erős színű és mintás blúzzal kiegészített dresszek jönnek tekin­tetbe. Ezeknél a kabátot többnyire az idén divatos mellényszerű szabással készítik. Láttunk egy sötét sárga vászonból szabott együttest, melyet sárga alapon szalagpán­tokhoz hasonlóan mintázott tarka karton- blúz egészített ki. Jellegzetes, hogy a mel- lényszerűen szabott kabátot a blúz tarka kartonanyagával bélelték ki. Egy másik kiránduló dressznél a részekből szabott szoknya zöldes drapp színű volt. Ezt élénk árnyalatokban tartott, népies mintázatú perkál blúz és kívül-belül a blúz anyagá­ból szabott, kockásán lesteppelt s kivat- tázott mellénykabátka egészítette ki, amely elől, a középen, fagombokkal csukódott. Legmutatósabbnak és igazán nyárias kirándulóruhának az általában dirndli néven ismert, Színes mosóruhák nevezhe­tők. Ez az egyszerű szabású, igénytelen ruhatipus természetesen nem szorul bő­vebb ismertetésre. Lehet mondani, velünk együtt nőtt fel és gyermekkorunk óta igen jól ismerjük. Olyannyira, hogy egy-egy kedvesen babos, virágos vagy hímzett dirndlivel tarkított nyár után azzal az érzéssel búcsúzunk el tőlük, hogy: „Agyő kai kísérletezik a divat. De gyakorlatban mégis csak a mérsékelten harangesésű, négy és hat rézsútos részből összeállított ■ aljak, meg az úgynevezett „nadrágszok­nyák” váltak be. A körben berakott vál­tozatok sem bizonyultak olyan célszerű­nek, mint elképzelték. Elsősorban, még a legjobb minőségű szövetnél is meglazul­hat a levasalás. Nem beszélve arról, hogy egy váratlan nyári zápor milyen pusztí­tást okozhat a hólok között. Azonkívül a körben berakott szoknya igen ravasz vi­selet: lapossarkú cipővel még a, különben karcsú alakokat is előnytelenül erősíti. Hát még azokat, akik nem tartoznak a ki­mondottan „darásderekúak“ közé... Tehát óvakodjunk a körben rakott ki­ránduló aljaktól. Ellenben az elől és hátul egy-egy mély berakással bővített fazo­nokat már bátran választhatjuk. Na­gyobb túráknál, hegyi kirándulásoknál a nadrágszoknya tesz jobb szolgálatot. Ter­mészetesen, a szabás itt is fontos. Mert a nem precízen megoldott berakások vagy hirtelen kiszélesedőek akár csak a szok­nyáknál, itt is sokat ronthatnak. Sőt — talán még valamivel többet is, hiszen a nadrágszoknya kényesebb szabászati fel­adat. mint az egyszerű alj ... dirndlik, a ti időtök és valószínűleg lejárt, hiszen különben nem lenne divat — a divat.. És aztán a rákövetkező nyáron, mikor a kirakatokban újra feltűnnek a bájos ingvállas viganók, meg a sokféle, tarka­barka dirndligartonok — nagyon meg­örülünk annak, hogy — rosszul hittük ... Ezen a téren csak annyira „divat a divat“, hogy az igénytelen szabású dirndliket újabb díszítési és összeállítási ötletekkel csinosítja. Az örök népszerűség, főleg a dirndlik színességével, fiatalosságával és egyszerűségével magyarázható. És azt a nagy plusszát, hogy korhatártól függet­lenül mindenkinek jól állnak — gyakor­latból tudjuk, miután nálunk — még mi­előtt a divat teljesen magáévá tette volna — félhivatalosan mindig hordták! Fehér csipkés köténykével, áttetsző patyolat ingvállal kiegészített szűk derekú és rán­colt, bő szoknyás „viganója“ kisleányok­tól kezdve egészen a mamákig, minden­kinek volt és van is. Nemcsak azért, mert oly nyárias, oly „jól öltöztet” és fiatalít, hanem — mert könnyen és olcsón állít­ható elő. Jltaqqaeos szakás. és. díszek Hogy a dirndli kockás, virágos, csíkos vagy pettyes miiitázatú legyen, azt a di­vat nagylelkűen a hölgyek ízlésére bízza. Nálunk a németes nagy- és kiskockás min­ták helyett, a magyaros babos és pántlika- szérűén virágos-csikós kartonokat dol­áqij ruha, amely mindenkinek „illik“! Magyar FELVIDÉKI HÍRLAP •^rerliesítöséí!: és kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt 5* 144-400 TelefonaxájH: gozzák fel. És az egyszínű háziszőtteseket, melyeket aztán — minta helyett — <^ú3 magyaros hímzéssel vagy széles rátétek­kel díszítenek. A magyar divatipar az idén különösen sokféle szebbnél-szebb és. ötletesebbnél-ötletesebb magyaros dimdlit hozott ki. Ezeknél nemcsak a díszítés jel­legzetesen magyaros, hanem magának a dirndlinek azaz a viganónak vagy más­néven bokrétaruhának a szabása is az .. . A felsőrészt a pruszlikhoz hasonlóan ké­szítik. Az ingvállakat magyaros módra húzzák be és a derekat pedig átfűzések- kel teszik magyarossá. A szoknyák több­nyire sűrűn behúzottak, de látni — bor- dürös kartonból meg tarka, pátlikasorok- kal szegélyezett, egyszínű szőttesekből ké­szült — olyan szoknyákat is, amelyek matyó módra plisszírozottak. Magyaros hímzést és rátéteket főleg a kötényre, az ujjakra, meg a szoknya szélére adnak. Mai divatképünkön négy dirndli rajzát mutatjuk be, melyek úgy a fatalosság, mint a csinosság tekintetében megfelelőek. Kezdve a jobb szélső, magyaros szabású áb­rával. Kék-fehér színezésű, pettyes kartón az anyaga és az alul kiszélesedő „pruszki- része” piros pántlika átfűzéssel zárul. Pi­ros csokrok fogják össze a finom rátéttel díszített, bodros fehér ujjait is. A kötény­nek egyszínű kék vászon az anyaga éa élénk piros rátét a dísze. A következő dirndlinél a mélyen kivá­gott és szorosan átfűzött derék sötétkék vászonból, a dúsan ráncolt szoknya pedig szalagszerűen csíkozott, sárga alapon élénk kék és piros mintás kartonból ké­szül. Az ujjai, behúzott eleje része és kö­ténye ráncosán szövött házivászonból mu­tatós. A kötényt kék rátét élénkíti. A harmadik dirndli — kétféle, egymás­tól elütő mintázatú karton felhasználását mutatja be. A vert csipkével szegett ki­vágású derékrész — világoszöld fehér pe­pitamintás, az ujjak meg a szoknya ró­zsaszín fehér mintás virágos kartonból vannak. A szélét viszont hullámos szegő­pánt díszítéssel újból zöld-fehér mintás karton szegi. A kötény fehér vertcsipke- betétes batisztból készül. A negyedik áb­rán látható virágos kartóndirndlinél a ma­gasan zárt derékrészt vertcsipke fodor, a kötényt pedig szegőzéssel kiemelt, szív- alakú zsebek díszítik. Radványi Magda A Visszacsatolt Felvidék Községi Elöljúrósúíainas figyelmét felhívjuk ■ m. klr. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. ez. rendele tével beszerzésre ajánlott, Novák Jené dr. Összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre Eégi hiányokat pétié tu auk a a községi bíráskodásra vonatkozó .jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek, melyek az egyes i sakaszok össze­függésére mutatnak rá i ■ a rendes bí­rósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe :ntalt kérdések­ben követett gyakorlatéi is. A mű basz nálhatóságát az abban közölt 24 irat­minta, valamint betűsoros matató is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ÁRA 1.- PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest VI, Rózsa-u. Ilt

Next

/
Oldalképek
Tartalom