Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-25 / 118. szám

1939 MÁJUS 25, CSÜTÖRTÖK TEOTIDÉKl Jfafifaut-H i Eletbelépnek a Felvidéken a magyar lakás és haszon- bérleti jogszabályok Be kell jelenteni a haszonbérleti szerződéseket A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztériumnak a vissza­csatolt felvidéki területen a lakás és más helyiség bérletére, valamint a haszonbér­leti jogviszonyra vonatkozó jogszabályok hatályának kiterjesztése tárgyában ki­adott rendeletét, amely a lakásbérleti Jog­viszonyra az 1939 augusztus 1. napjától kezdve erre a jogviszonyra fennálló orszá­gos jogszabályoknak, illetőleg a helyi szo­kásnak az alkalmazását rendeli. A haszonbérletre vonatkozó magyar jogszabályok a visszacsatolt területen a gazdasági év végével, az 1939. évi október hó 1. napjával hatélybalépnek. A haszonbérletet, ha a felmondást a visz- szacsatolt területen jogszabály, vagy ható­sági intézkedés korlátozta, ez évi július 1. napjáig fel lehet mondani. A haszonbér újabb megállapítását a FEKETE LA visszacsatolt területen az 140(#lí)32. M. E. számú rendeletben megállapított feltéte­lekre tekintet nélkül elő lehet terjesz­teni. A haszonbérleti szerződéseket a vissza­csatolt területen, ha a haszonbérlet a folyó gazdasági évben még nem jár le, a rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt a magyar jogszabályoknak megfelelően a közigazgatási bizottság gazdasági albizott­ságának tudomásulvétel végett be keil Je- lenteni. A bejelentési kötelezettség azon­ban nem vonatkozik a cseh-szlovák föld­birtokreformmal kapcsolatban létesült haszonbérleti szerződésekre. om 1 íüszaki szak Előnyös kpáro^ lUiÜÉ iselete (lapka-téi* 2, Telefon: 235. feltételek. A szociáldemokrata párt alaphoz való hozzájárulást azzal a meg" jegyzéssel, hogy adakozzanak a választási alapba a zsidók, ha másért nem, hát hálából azért a támo­gatásért, amelyben a szociáldemokrata párt parlamenti frakciója a zsidótörvény képvi­selőházi tárgyalásakor őket részesítette. A keresztény nyomdai munkás­ság elszámolást követel A magyar nyomdaipari munkásság ka* marai csoportja, melyet még múlt év szeptemberében a szakszervezet kizárt a ta­gok sorából, mert elégedetlenek voltak a zsidó vezetőséggel, most röpeédulát adott ki, amelyben a többi között felvetik a kér­dést, hogy mi lesz a titkos sztrájkalap még titokzatosabban kézit millióival? választási célokra hetenként egy órai munkabért szed a szakszervezeti munkásságtól Újabb bizonyítékok azt mutatják, hogy a szociáldemokrata párt a szakszervezeti munkásságot politikára használja íei A keresztény nyomdai munkásság elszámolást követel A sztrájkalapra szorgalmasan gyűjtötték a pénzt, amit ugylátszik a zsidó vezetőség saját céljaira használt fel. — Elszámolást követelünk — így szól a kiáltvány — és pénzeinknek fciztonságba- helyezését. Semmiesetre sem fogjuk azon­ban tűrni, hogy nehezen félrerakott fillé­reinket felhizott zsidó vezéreink saját svájci élet járadékuk tőkéjének tekintsék. Ha ki kell vándorolniok, menjenek úgy, ahogy eddig a magyar munkások légiói vándorol­tak külföldre munkát keresni: egyedül a maguk emberségére utalva. * A vidéki munkásság megtagadta a fizetést Részletesen ismertettük, hogy a belügy­miniszter által elrendelt vizsgálat a Szak- szervezeti Tanács és a 39 szakszervezet ügyeinek megvizsgálásánál milyen szem­pontokat vesz figyelembe. Megírtuk, hogy elsősorban azt vizsgálják, hogy a munká­sok filléreiből összegyűlt tagdíjakat mi­lyen célokra fordítják. Ugyanis a szak- szervezeteknek tilos a politizálás, már pedig az eddigi jelek is azt mutatják, hogy a szakszervezeteket a szociáldemo­krata párt egyfelől politikai célokra hasz­nálja fel, másfelől a szakszervezeti mun­kásságot, különösen most a választás ide­jén, anyagi szempontból is igénybe veszi. A szakszervezetek és a szocialista párt politikai együttműködése nyilvánvaló, a munkásság marxista-szocialista irányba való terelése különböző tanfolyamokon és előadásokon, valamint kulturális munkál­kodás címén intenziven történik meg. Már pedig a fajvédő és keresztény politikájú új Magyarországban teljes különállást és elválasztódást jelent a munkásságnak ilyen ideológiában való nevelése. Megírtuk, hogy a szociáldemokrata párt adakozásra szólította fel a szakszervezeti munkásságot, egyben bemutattuk olva­sóinknak a szocialisták választási bélye­geit, amelyekkel nyugtatták a munkásság adományait. Az ilyen módon befolyt ósz- szeg bizony nagyon jelentős, nem tekintve azt a külön gyűjtést, amely országszerte indult meg „választási célokra’’. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy a sokezer szervezett munkás adományaiból micsoda hatalmas összeg gyűlik össze, ha tudjuk azt, hogy a szakszervezetekbe tömörült munkásság száma — a szocialista vezetők legalább is így mondják —- megközelíti a százezer főt. Nem érdektelen tudni azt, hogy ez a százezer főny' tömeg mekkora összeggel járul hozzá a választási alaphoz. Hetenként egy órai munkabér Erre a kérdésre feleletet ad az a körlevél, amelyet a szociáldemo­krata párt titkársága intézett a mun­kássághoz. Tudjuk jól, hogy szociáldemokrata mun­kás csak szakszervezetben foglalhat he­lyet, tehát így is mondhatnék, hogy ez a körlevél a szakszervezeteknek szólt. A körlevél utal arra, hogy a választások gyors kiírása arra készteti a szocialistá­kat, hogy minden tekintetben felkészülje­nek a választásokra. A körlevél ezután a többi között ezeket mondja: „Önök nagyon jól tudják, hogy a mi pártunk a szegény emberek pártja, kö­vetkezésképpen nem is rendelkezik az­zal a hatalmas tőkével, amely a mai vá­lasztójogi törvény rendelkezései szerint a választások lefolytatásához szükséges. Csak példaképpen említjük meg, hogy az egyéni kerületekben is 2000 pengő bizto­síték szükséges a jelölt indulásához. A lajstromos kerületekben pedig a mandá­tumok számához viszonyítva, lényegesen több. Agitációs költség és nyomtatvá­nyok stb. együttvéve olyan drága vá­lasztási küzdelmet jelentenek, amelyhez hasonlót a magyar választások törté­nete még nem ismert. A választásokhoz szükséges összeget elő kell teremteni. Ennek érdekében Magyarország osztályöntudatos szociál­demokrata munkásságához fordulunk. Budapest és környéke szervezett munkássága a gyárakban és a műhe­lyekben egyaránt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a választási alapra hetenként egy órai munkabérét ajánlja föl mindaddig, amíg a választás meg nem történik. Mi ezt a felajánlást öröm­mel vettük és a Gazdasági Hivatal az igy felajánlott összegeket választási bé­lyegekkel nyugtázza, örömünkre szol­gálna, hogy ha önök is ezen a módon járulnának hozzá választási alapunk gyarapításához. Az a kérelmünk tehát az elvtársakhoz, járuljanak hozzá tehet­ségükhöz mérten választási alapunk gyarapításához, másrészt pedig kérjük, hogy választási apparátusukat szervez­zék meg és tegyék akcióképessé”. A körlevelet Szakasits Árpád, a párt tit­kára írta' alá, a körlevélen a szociáldemo­krata párt pecsétje van rajta. Tehát a gyárak, műhelyek, üzemek mun­kásai 1 minden héten egy órai munkabért fizetnek a választási alapra. vagyis százezer munkás hetenként százezer óra bérét fizeti le. A munkabérek termé­szetesen hullámzanak, de valószínűen nem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy átla­gosan és minimálisan ötven fillért lehet számítani az egy órára eső munkabérre. Ez végösszegében ötvenezer pengőt tenne ki, amihez járul a magánosoktól gyűjtött pénz is. Újabb megadóz­tatás: a májusi új jelvény Mindezzel nem elégedtek meg a szocia­lista párt vezetői, hanem még több és újabb bevételi forrásról gondoskodtak. Természetes, hogy a választási alap to­vábbi megnöveléséről van szó. Május elsején új jelvén’ * bocsátot­tak ki, amely téglalap alakú, fehér fémből készült és rajta kalapácsra támaszkodó munkás alakja látható. Alatta ez a felírás: MÁJUS 1. Az új jelvény ára húsz fillér volt és az így befolyt összegek tovább növelték a párt választási és politikai célra fennálló kasszáját. Az önkéntes ada­kozásnak ez a kényszerítő formája is azt bizonyítja, hogy a szakszervezeti munkás­ság a szociáldemokrata párt politikai cél­jait szolgálja újabb adakozásaival. Már pedig a gazdasági célokra engedélyezett szakszervezetek számára teljes egészében tilos a politizálás. A vidéki munkásság szembefordul a párt adomány­gyűjtésével Természetesen a vidéki csoportokhoz is megküldték a körlevelet és a bélyegeket. Itt egy kis meglepetésben volt részük a szocialista vezéreknek, mert igen sok he­lyen a munkásság vonakodott ezeket a bé­lyegeket átvenni s azok fejében hozzá­járulást fizetni. Nem ejry helyen elutasították a választási A belügyminiszteri vizsgálat minden va­lószínűség szerint figyelembe veszi ezeket a kérdéseket, s megnyugtatóan rendezi a szakszervezetek dolgát, amelybe a legilleté- kesébbnek: a magyar munkásnak betekin­tése eddig nem volt. Joga mindössze az adakozásból, tagdíjak pontos befizetéséből állott, s legfeljebb még abból, hogy a nem­zetközi szocializmus fegyverhordozója le­gyen a keresztény nemzeti Magyaronszág- ban.------------<♦>----------­Az Egyesült Magyar Párt munkája a csallóközi falvakban Komárom, május 24. Az Egyesült Ma­gyar Párt komárommegyei központja az elmúlt napokban Örsújfalu, Cserhátpuszta, Cs.-Aranyos, Nagykeszi, Alsógellér, Felső- geller, Bogya, Nemesócsa községek­ben meglátogatta a pártszervezeteket s Kalitza Sándor és Bratkovics István fő­titkárok beszámoltak a jelenlegi politikai helyzetről. Kirzállt a központ Tany, Lak, Turiszakállas, Szilán, Eke •, Apácaszakál­las és Nagyszeg községekben, majd Füss, Koloz- léma, Csicsó, Izap és Nagymegyer falvakban. A nemrég kinevezett megyei főtitkár Furdanich Aladár meglátogatta Ekel, Megyercs, Keszegfalva és Guta he­lyi szervezeteit; mindenütt a legnagyobb érdeklődés nyilvánult meg az értekezletek iránt. Merénylet készül a British Museum eiten London, má'us 24. Egy névtelen levél­ben bejelentették, hogy a British Mu­seum ellen merénylet készül, ezért a mú­zeum épületét éjjel-nappal rendőrség őrzi. Ellenőrzik továbbá mindazokat a csoma­gokat is, amelyek a múzeum cimére ér­keznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom