Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-22 / 67. szám
10 jmBTbTÍKT Utazás a virágos tavasz felé Lila, sárga, fehér árvácskák százezre várja az engedélyt, hogy bevonulhasson Budapestre Kint zz erdőn, mezőn zsendül a tavasz. Friss fuvallat söpri ki a világból a tél hidegét, gondmegölő borúját, a csalitban pattannak a rügyek, bontja levelét az orgonabokor, a tavaszi nap titkokat csókol a földnek még hidegtől borzongó arcára. A városban csak a sarki virágárusok ibolyái jelzik, hogy kint, a nagy természetben megindult az élet. Ami kis dirib-darab tenyérnyi szabadon hagyott föd van ebben a kőrengetegben, még nem pompázik virágbaborultan s a tavasz virágos hadserege még kint van a főváros kertészeti telepein. Elébe mentünk a tavasznak, meglátogattuk az árvácskákat, amelyek rövid idő múlva honfoglaló útra indulnak a kőrengetegbe. Fehér, lila és sárga árvácskatenger mosolygott ránk. Már mennének, de még ném szabad. Az éjszakák még fagyot hozhatnak és elpusztulnának. Hát a telepen nem? Nem, mert ott — otthon vannak. Ott eresztettek gyökeret s a gyökerek éppen úgy, mint a pihenő emberek, jól elhelyezkedtek ágyukban. Kontaktusuk van a földdel. Az árvácskák már délután hat órakor tudják, hogy iesz-e éjjé! fagy? Olyankor vissza- szivják a levelekbe és virágokba feltornázott vízimennyiségét s amikor a fagy válóban beáll, már olyan kevés nedvesség van a levelekben, hogy a jéggé váló apró csöppek nem roncsolhatják szét sejtjeit. Ha most gyökerestől kitennék. őket a parkokba, amíg elhelyezkednének a gyökerek, amíg megteremtenék újból szoros kapcsolatukat az anyafölddel, amíg a gyökerek visszakapnák időjós tehetségüket, elpusztulnának. Így magyarázta el az árvácskák kényszerű várakozását Jancsó Vilmos, a budai kertészeti telep nagynevű vezetője, aki az -■'•Mén százhúszezer árvácskával tátja el ^Budapest -parkjait és tereit, ő az árvács- 9 kák, rózsák, nefelejcsek, százszorszépek és fenyőknek a nevelője. A rózsák születése ö a nevelőjük, mert a főváros kertészetének ezen a telepén ezek a virágok és növények nevelődnek. Itt szökkennek bimbóba a rózsák, gyöngéd kéz metszése által megnemesedve. . Mindegyik rózsának vadrózsa az édesanyja. A vadrózsatőre kerül a csöppnyi nemes szem és a vadrózsa megnyugodva sorsában, minden erejével a beléoltott új, nemesebb lelket neveli. Ő maga azután elpusztul. A vadrózsa és a nemes rózsa operáció« „vérkeveredéséböl” állnak elő a csodálatos színárnyalatok. Huszonöt százalék az anyanövényre, huszonöt százalék a parties szemre üt vissza, a másik feléből kerülnek ki azután a kívánt színek. Ezt a müvelétet évről-évre meg kell ismételni, újért a nemes rózsa nem tartja meg az így „kikevert” színt. A természet ebben az esetben nem áll kötélnek. ’A természetnek megvannak a maga sokszor kifürkészhetetlen törvényei, amelyeket a tudósnak sem sikerül megmagyaráznia; nem marad más hátra, minthogy egyszerűen tudomásul vegye. Ilyen érdekes természeti törvény megnyilatkozását látjuk a fenyőfák szaporításánál. Ha a fenyőt nem magról ültetik, hanem fenyőágról szaporítják, a fenyőfaágból felnövő fának csak akkor lesz koronája, ha a koromt dugványozták le. Oldalhajtás egyenesen nő ugyan, de korona nélkül mez- rád, lévén ő az anyanövénynek csak egyszerű közkatonája és nem királya. Ha történetesen az anyafenyőfának nincs nyílegyenesen magasba szökő gallya, olyan, mint amilyenre a karácsonyfa csillagát szokták tűzni és mégis ilyen koronátlan koronát dugványoznak, akkor a fenyőfa gallyai rövid tanácskozás után vezért választanak s a legerősebb oldalra hajló ágat fdegyenesítik az ég jelé. Gyep, virág, idégnforgalom Még a kora tavaszi munka folyik a telepen, le már felállítják a fenyők között az árnyékolókat, amelyeket rácsokkal fednek be, hogy a fenyők nyáron ne szenvedjenek a hőségtől. Vigyázni kell a fenyőcsemetékre. annál is inkább, mert eddig súlyos összegeket adtunk ki behozatalukért s csak most az utóbbi időiben tenyésszük mi ma- funk, még pedig nagy sikerre!. A telep egyik részén bukszus-bokrok szomorkodnak. Van is rá okuk. Kiszorulnak a főváros kertészetéből, még pedig saját hibájukon kívül, ők nem tehetnek róla, hogy a kutyavilág feltűnő érdeklődésével tiszteli meg őket, viszont ők a sek tisztelet következtében — tönkremennek. A budai telepről ellátogatunk a főváros virágtáborának főparancsnokához, Mor- bitzer Dezső kertészeti igazgatóhoz. A nemzetközi viszonylatban is kitűnő hírnévnek örvendő szakember Szerényen munkatársaira hárítja azt a tárgyilagos megállapítást, hogy Budapest kertészete az első vonalban áll. Külföldi szakemberek nem győzték csodálni, hogy Bodapesten tavasztól őszig üde zöldek a pázsitok, mintha szárazság nem i3 volna a világon. Más városokban, ahol kevésbé szélsőséges az éghajlat, mint nálunk, nem tudják ezt a smaragdzöldet produkálni és meg tartani. Mi, akik tudjuk, hogy a nehéz gazdasági helyzet a fővárosi kertészetnél is érezteti hatását, megértjük, hogy ezt az eredményes munkát cs-ak olyan lelkesedés tudja produkálni, amely Morbitzer Dezsőtől kezdve a fővárosi kertészet minden vezetőjét eltölti. — Hála Istennek- — mondja az igazgató —, Szendy Károly polgármester nagyon szívén viseli a‘ főváros kertészetének ügyeit, megérti törekvéseinket. Ezek a törekvések annál nagyobb mélr tánylást érdemelnek, mert hiszen Budapest vonzóereje, szépsége, idegen.forgalmi értéke nagy mértékben függ a városi kertészet működésének eredményességétől. Kisült, kiaszott gyepek, elárvult virágok, gondozatlan parkok, még meglévő szépségeinket is elhomályosítanák, nemhogy aláfestenék. Megszenteljük ezt a kertészeti telepet is. Egy helyütt nagy háoip . fekete szenet látunk. Ezzel fűtik az üveghá.zakat. Néhány lépéssel odébb szalmás trágyadombot találunk. Ez is „szén”, a már szolgálatát megtett melegágy alja. amelynek azonban még van fűtőereje. Itt van a cserepes növények otthona, itt van a virágpalálrták telepe és a délszaki növények háza. Rózsatenger lesz Budapesten A virágok harmadik kaszárnyája a Népligetben van. Itt cserjéket, fákat állítanak elő. Itt van a legszebb dendrológiai gyűjtemény, Szilágyi József kertészeti főfelügyelő új utakat kereső nagyszerű munkájának eredménye. A főváros kertészének elég nagy a gondja; mintegy kétszáz hold park terület felett rendelkezik s ezt a hétszáz hold földet márciustól kezdve őszig el kell látnia virágokkal, növényekkel. Erre a munkára ötszáz—ezer embere van. Kiültetnek évente 25.000 tulipánt, jácintot, nárciszt, .árvácskát, nefelejcset, százszorszépet. Májuskor jön a második roham. Megindulnak hódító útjukra a muskátlik, útra kel 200.000 virág palánta: salvia, ageratum, pirétrum, oroszlánszáj, viola, szekfű, kanna- és szo- nyegvirágok. Virágok divatja A városszépftő munkának harmadik etapja az évelő növények gondozása és ki- ültetése. Ezeknek nyílása, virágzása kora tavasztól késő őszig tart. Kezdődik a virágzás a sáfrányok, a heleborusok kiültetésével és befejeződik az őszirózsával. Bizonyára mindnyájunk örömére szolgál, hogy a főváros kertészete rózsadöm- pingre készül. Évente 30.000 rózsát ültetnek ki; tíz év alatt 300.000 darab pompázik majd a parkokban, még pedig új formában ültetve. Sátorsaerűleg, lépcsőzetesen kerülnek a szabadba, hogy minden oldalról gyönyörködtessék a szemet s azért ilyen nagy tömegben, hogy a közönség megszokja őket, képszerűk legyenek, de nem olyan értelemben, hogy letépjék a tőről. Érdekes megfigyelése ugyanis a fővárosi kertészetnek, Hogy azokat a virágokat, amelyeket nagy tömegben lát a közönség, azt nem bántja. A ritkaságok azonban felkeltik „gyüjtöszenvedélyét”. Cserjéket, bokrokat, rózsákkal helyettesítik. A rózsáknak sátorszerű elhelyezése új elgondolás, aminthogy a parkrendezésekben is időnként változik az ízlés és a divat. A divat egyik irányzata a leegyszerűsített terület, Ezek adják a kevés utakkal rendelkező mértani kerteket, amelyek a környező épületek stílusát viselik magukon. A másik irányzat a tájutánzó kertészet egyik alkotó eleme, a manap annyira kedvelt sziklakért. Ez ugyan ízlés dolga. A sziklakerten több a kő, mint a növény. A biedermeier idején a kis virágok voltak a népszerűek. Csak a blümchen- kaffeera kell gondolni: nem azért volt bliimchen-káyé, mintha virágból készült volna; nevét onnan kapta, hogy a kávénak oly átlátszónak kellett lennie, hogy a csésze alját díszítő „blüm'chen” látható legyen. . A kilencvenes években a pálma volt a divat, ma a modern elgondolású házak között és lakásokban a modernséget a kaktusz és az olyan síma, nagylevelű növények, mint a fikusz és a filodendron képviselik. Szemleútunk a Tabánnál végződik. Óriás munka folyt eddig s még igen nagy- mennyiségű munka van hátra. A munka nagyságára csak .néhány jellemző adatot említünk. A parkosítás 1934-ben kezdődött a talajcserével. A puszta köves területet termővé kellett átalakítani. A törmelék, hulladék elszállítása 6400 munkanapszámot jelentett, a tereprendezés 50.000-et, az utak és lépcsők készítése A budapesti Műcsarnok „Derű a művészet- ( ben” című vidám tárgyú kiállítása teljesen elrendezve várja a szo-mbati megnyitást. A kiállítás az optimizmus és életkedv művészi propagandája* * Keretében dísztermet szenteltek régi magyar és külföldi mesterek muzeális műveinek és külön termékben kaptak helyet e műfajok speciális művelőinek nagyobb kollekciói: a nemrég e’húnyt Pólya Tibor művei, továbbá Garay Ákos, Mühlbeck Ká(*) Tessitori Nóra előadóestje. Tessitori Nóra, amint ezt .Ignácz - Rózsa gyönyörű megnyitó előadásában kifejtette, Erdélyben már legenda hősévé lett: ő a „mondó-asszony”, aki a kis havasi falucskákban, erdöszélen, forrás mentén verset, mesét mond a népnek és az irodalmat a betű néma börtönéből kiemelve életté varázsolja a természet ölén.. Húsz év óta az erdélyi és magyarországi költők műveit szolgálja tehetségével, az egyéniségnek ritka varázsával és halk önfeláldozással. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében, ahol a virágokkal díszített előadőasztal várta a művésznőt, Budapest irodalmi közönsége is megismerkedett és gyönyörködött Tessitori Nóra művészetében, amely Szent Pál apostol igéit, Áprily Lajos, Reményik Sándor, Berde Mária. Bartalis János, Tompa László, Kádár Imre, Szentimrei Jenő, továbbá Ady Endre, Babits Mihály, Szép Ernő, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Erdélyi József, Szabó Lőrinc költői alkotásait tolmácsolta hiv magyar szellemben. (V. M.) (*) A szepesiek szabadságünnepe. Lélekemelő ünnepség kerete között ünnepelték meg a szepesiek március idusát a budapesti Vasutcai felső kereskedelmi iskola közönséggel zsúfolásig megtöltött dísztermében. Kun Gyula miniszteri tanácsos meleghangú megnyitó beszéde után Szentiványi József országgyűlési képviselő tartott gondolatokban gazdag, munkakedvet, hazaszeretetei, lelkesedést fakasztó beszédet. Pazár Zoltán dr. kúriai bíró „Levél egy barátomhoz” címen olvasta fel saját szerzeményű hazafias költeményét. Kazatsayné Lázár Jolán két hazafias szavalatával szűnni r \ 1939 MÁRCIUS 22. SZERDA 15.000-et. Ötven centiméter mélységben körülbelül huszonnégy hold földet forgattak meg; készítettek körülbelül kétezer méter hosszú, három méter széles sétány- ütat, száz méter lépcsőt. Harmincezer köbméter földet mozgósítottak. Kétezer kiló fűmagot szórta's Tci, többezer díszcserjét ültettek eddig és háromezer rózsát. A Tabán, a főváros legnagyobb parkja, minden szónál ékesebben fogja hirdetni a fővárosi kertészet elsőrendüségÁA De minden évben hódít új és Új területet a maga számára ez a munkává! betelni nem tudó intézmény. Miközben végiglátogattuk a fővárosi kertészeti telepeit, feltűnt, hogy a kertészet nagyszerű igazgatójától kezdve, bárkivel is beszéltünk, mindenki halk és szerény. Nem póz ez, nem álszerénység; ez a természet rajongóinak fő jellemvonása. Ők maguk elrejtőznek a bokrok és virágok mögé és a közönség miközben boldogan szívja a virágok mámorító illatát s szemléli színorgiáját, nem tudja, hogy kiváló és lelkes szakemberek fáradhatatlan lelkességének köszönheti ezt a legszebb és legnemesebb élvezetet. , MÁRIASS IMRE roly, Szmrecsányi Pajtás Ödön, Ja«duk Almos, Haranghy Jenő, Biczó An-drás, Lányi Dezső, Damkó József, Márton Ferenc, Isto- kovics Kálmán és mások alkotásai. A kiállítás 170 festő és szobrász mintegy 700 művét foglalja magában. A „Derű a művészetben” kiállítás- sajtó- bemutatója pénteken lesz. Szombaton délben. 12 órakor lesz az ünnepélyes megnyitás, de a jegypénztár 11 órától kezdve már a közönség rendelkezésére áll. nem akaró tapsot aratott. M. Hir Sári néhány Liszt-darabot adott elő mélyen átérzett művészéttel. Molnár Imre dr., a Zeneművészeti Főiskola tanára poprádmenti tájszólásban tót és magyar nyelven adott elő szepesi dalokat utolérhetetlen művészettel. Moór Győző dr„ az Iglód Diákszövetség irodalmi osztálya elnökének a „Márciusi szent sebek” című versét Bánhegyi színművész adta elő, szavalatát a közönség tapsviharral honorálta. A lélekemelő ünnepség Krisch Jenő, a Szepesi Szövetség ügyvezető elnökének zárószavaivai fejeződött be. (*) Jubiláris erdélyi díszhangverseny a Zeneakadémián. A Székely Egyetemi Hallgatók Egyesülete a Székely Hadosztály Emlék- egyesülettel karöltve március 26-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Zeneakadémiáin erdélyi díszhangversenyt rendez. Kilátásba helyezte megjelenését a hangverseny védnöke, Teleki Pál gróf miniszterelnök is. Antal Dezső, a SzEFHE alapítója ismerteti az elmúlt húsa év történetét, utána Sándor Erzsi kamara- énekesnő műdalokat, Koréh ndre operaénekes pedig népballadákat adnak elő. Hosszú Zoltán régi székely , népmeséket mutat be, Bamakos László Liszt-műveket zongorázik, a Koronaőr-utcai polgári leányiskola növendékei Kodály székely kórusait éneklik, Mar- kócsy ' Irén vezényletével. Tompa Mária Dsida Jenő erdélyi költő Postumus verseiből szaval és végül a székely diákok és diáklányok régi népi táncokat mutatnak be cigányzene kísérettel. A tiszta jövedelmet a Magyar a magyarért mozgalom céljaira ajánlották fel. Ü.N. B E. A Olcsó társasutazások Amerikába a newvorai világkiállításra ■PMÜBMffl IHIHiillBIfiiWI'MWIMlffilP'l1 ill i I. SZ. UT JULIUS 6 III. SZ. UT JULIUS 14 II. SZ. UT JULIUS 13 IV. SZ UT SZEPT 4 Óda-visszautazás és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P Riránúulősi lehetőségek Amerika nagyobb városaiba és Kanadába Résziéi«» és kimerítő prospektusért forduljon: FELVIDÉKI HAG9AR HÍRLAP utazási irodája Vili., Júzsef-köruf 5. T. 14-44-00 ét •; „> • ■ '» ' ' • ' % Derű a művészetben Az optimizmus és életkedv művészi propagandája egy budapesti kiállításon
