Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-31 / 74. szám
t 1939 MÁRCIUS 31. PÉNTEK A kormányzó megnyitotta a Mező- gazdasági Kiállítást Ünnepélyes külsőségek között csütörtö-1 kön délelőtt nyitotta meg Magyarország kormányzója az idei országos mezőgazda-1 sági kiállítást és teiryészállatvásárt. A Pong- rácz-úti tenyészállatvásártelepre már jóval tíz óra előtt megindultak az érdeklődő tömegek. Egymásután sorakoztak föl az autók és hozták a magyar gazdasági, politikai és közéleti kitűnőségeket és az előkelő külföldi vendégeket, akiknek sorában elsőnek kell megemlítenünk Rossoni olasz földmívelésügyi minisztert és Rudnicki lengyei helyettes minisztert, azonkívül megérkeztek a szomszéd államok gazdasági küldöttségei is. A hatalmas tribün gyorsan benépesedett. A képviselőház elnöke, Darányi Kálmán, a felsőház elnöke, Széchenyi Bertalan gróf egymásután érkezett meg. A tribünön helyet foglaltak többek között a budapesti diplomáciai kar tagjai, Baranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Quandt Richárd, a Nemzeti Bank vezérigazgatója, Imrédy Béla volt miniszterelnök, Mayer János, Máriássy Mihály országgyűlési képviselők, a Magyar Élet Pártját Vay László báró elnök és Tors Tibor alelnök képviselte. Jelen volt Splényi István báró, a Külkereskedelmi Hivatal elnöke, Hubay Sándor alelnök, a főváros képviseletében Karafiáth Jenő ; főpolgármester, - Szendy Károly polgármester, Rosta János tanácsnok, Baitz József, a Kö.ségi Élelmiszer- üzem vezérigazgatója, Darányi Béla, a Futur a, Wünscher Frigyes, a Hangya vezér- igazgatója, Szász Lajos pénzügyigazgató, Péchy Tibor földmívelésügyi államtitkár, vitéz Turvölgyi Albert, a szeszegyedáru- ság igazgatója, vitéz Borbély István, az Állami Gépgyár vezérigazgatója és sokan mások« Tíz óra előtt néhány perccel érkezett meg Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, majd pontban tíz órakjor a kormányzó autója futott be a tribün előtti térségre. A kormányzói párt Telt;ki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter, Somssich László gróf, az OMGE elnöke, Teleki Béla gróf, a rendezőbizottság elnöke és Konkoly- Thege Sándor, a rendezőibizottság főtitkára fogadták és kalauzolták fel a díszpáholyba. A díszpáholyban ekkor- már helyet foglalt Teleki Pál gróf miniszterelnök, Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, Kunder Antal kereskedelmi és iparfigyi miniszter és Jaross Andor felvidéki miniszter. Itt Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter üdvözölte a kormányzót és beszédében utalt arra, hogy a világháború után ez az első mezőgazdasági kiállítás, amely már a megnagyobbodott Magyarország agrár- termelését mutatja be. Kérte a kormányzót, mint az ország első gazdáját, hogy adja meg az engedélyt a kiállítás megnyitására. A kormányzó az engedélyt megadta s ebben a pillanatban a tribün előtti térségről többszáz postagalamb repült a levegőbe, hogy képletesen hírül vigye atz ország közönségének a kiállítás megnyitását. - ' Az eddig szemerkélő eső a megnyitás pillanatában elállt és néhány perc múlva szétszakadtak a felhők, kisütött a nap és a tenyészállatvá3ár díjazott állatai már ragyogó napsütésben vonultak el a tribün előtti térségen. A kormányzói pár a felvonulást végignézte, majd sétát tett a mezőgazdasági kiállítás területén. TBHHWB üafiVARHIRME zetünk szerint —- mindkét félre, a F. Gy. Sz-ra és a GyOSz-ra egyaránt kielégítő. A F. Gy. Sz. ezzel egyszersininden- korra bebizonyitotta, hogy a Felvidék ebből a szempontból sem corpus separatum, de az önálló fiókként való beolvadással mégis hangsúlyozni kívánja azt a tényt, hogy a Felvidék gyáriparának helyzete a húsz esztendős ellentétes fejlődés és orientáció folyományaképpen sok tekintetben merőben eltérő, sőt homlokegyenest ellentétes az anyaországi gyáripar érdekeivel szemben és éppen ezeket az ellentétes és speciális érdekeket lesz hivatva képviselni és érvényrejuttatni a F. Gy. Sz., mint a GyOSz önálló fiókja, annak keretein és kipróbált apparátusán belül. (—) Kárpátalja statisztikai adatai. A kassai kereskedelmi és iparkamara terjedelmes füzetben foglalta össze a Kárpátaljára vonatkozó és nélkülözhetetlen statisztikai anyagot. Az elaborátumot, amely felöleli a területre és népességre, a mezőgazdaságra, bányászatra és iparra, kereskedelmi és hiteléletre, a közlekedésre, társadalombiztosításra, munkásbiztosításra, állami bevételekre, beruházásokra és a közoktatásra vonatkozó adatokat, megküldötte az illetékes minisztériumoknak, hivataloknak és érdekképviseleteknek. (—) Kedvező a vetések helyzete Romániában. Bukarestből jelentik: A mezőgazdasági minisztériumhoz beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy a vetések állása és általában a mezőgazdaság kilátásai kitűnőek. A talaj elegendő nedvességet kapott , és ennek folytán a vetések szépen fejlődnek. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE! BARÁTSÁGOS Élénk üzletmenet, barátságos irányzat jellemezte a mai értéktőzsdét. Az értékek árfolyama átmeneti javulás után enyhén lemorzsolódott, de a részvények nagy része így is magasabban zárt a tegnapinál. Bauxit 3.5, Kőszén 3.—, Cukor és Gschwindt 2.—, Uri- kányi 1.—, Fegyver 0.75, Kohó, Tröszt és Délcukor 0.5, Salgó 0.35, Rima 0.10 pengővel javult, Nasici 2.25, Dreher 1.5, Gumi 1.— és Telefon 0.8 pengővel gyengült. A fixpiac is barátságos volt. .ZáróárfoJyampK: Nemzeti Bank 154.—, Rnhgárig-núiTöín "17.75, Bauxit 168:5, Borsodi szén 7.5,' Kohó 17.—, Aszfalt -5.5, Kőszén 263.5, Nagybátonyi 43-5. Salgó 27.35, Uri- lcányi 33.—, Fegyver 26.5, Ganz 13.2, Láng 26.5, Rima 59.5, Nasici 73.75, Nova 11.25, Tröszt 44.5, Délcukor 72.5, Magyar cukor 64.75, Dreher-Haggeiun. 114.—. Gschwindt 685, Pamutipar 19.—, Szegedi kender 35.5, Brassód 23.5, Gumi 42.—, Vasúti forg. 13.75, Telefon. 7.2, Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.— 1911. évi főv. 4% 15.25, 1914. évi főv. 4.5% 293.5, 1927. évi főv. 6% 78.75. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.45 —58.05, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30 —72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.90— 344.90, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hollandi forint 181.20—183.20, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3— 3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.65— 77.55, svéd kor. 82.35—83.25. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.60— 183.20, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.59— 58.03, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.01—16.16, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.50— 344.90, Oszló 80.475—81.175, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.575—83.275, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.875—77.575, Isztanbul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, március 30. (Záróárfolyamok): Párizs 11.78%, London 20.83%, Newyork 445, Brüsszel 74.87%, Milánó 23.42, Amszterdam 236.25, Berlin 178.50, Stockholm 107.40, Oszló 104.70, Kopenhága 93, Szófia 5.40, Varsó 83.50, Belgrad 1Ó, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.37, Helsinki 9.19, Buenos Aires 102.62%, Yokohama 121.50. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: TARTOTT A gabonatőzsde készárupiacának irányzata tartott. A búza- és a rozsüzlet vontatott. Sörárpából 2100 q cserélt gazdát és 250 q kukorica kelt el. A kukorica 5 fillérrel olcsóbbodott. A határidőspiacon ma a következő árakat jegyezték: Rozs: májusra 14.70, zárlat 14.75—14.77. Kukorica: májusra 16.77, 16.80, 16.75, zárlat 16.77—16.78; júliusra 17.02, 16.98, zárlat 17—17.02. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidáki fej érmegyei, dunántúli 77 kg-os 20.50— 20.80, 78 kg-os 20.70—21, 79 kg-os 20.90—21.20, 80 kg-os 21—21.30, felsőtiszai, dunatiszaközi 77 kg-os 20.5.0—20.75, 78 kg-os 20.70—20.9-5, 79 kg-os 20.90—21.15, 80 kg-os 21—21.25. Rozs: pestvidéki 14.65—14.75, más származású 14.70—14.90. T akarmán y írpct,: elsőrendű 16.75—17.25, középminőségű 16.50 16.70. Sör árpa: kiváló 19.25—19.75, príma 18.50— 19. Zab: elsőrendű 22.25—22-50, köM zépminőségfi 22.10—22.25. Kukorica: tiszántúli 16.20—16.30. őrlemények: korpa 13.80— 14, 8-as liszt 16.40—16.70. Árpa: 450 mm felvidéki 19.—, 150 mm felvidéki 19.50, 600 mm zempléni 19.—, 750 mm zempléni 19.—, 150 mm zempléni 18.75 budapesti paritásban. Kukorica: 450 mm 16.30, 150 mm mai diszpozíció 16.30, 150 mm Szolnokon át 16.25 budapesti paritás'ban. Lucerna: 45 mm minta szerint 190.— állomás, 2 mm fehérbáreás 273.— Budapest, 1% mm minta szerint 185.— Mátészalka, 1 mm fehérbáreás 300.—, 1 mm fehérbáreás 290.— Budapest. Lóhere: 3 mm fehérbáreás 126.—■, 10 ram fehérbáreás 126.— Budapest, 2% mm minta szerint 110.—, 4% mm minta szerint 110.— Nagy- surápy, 4 mim fehérbáreás 140.—, 7 mm fe- hérbárcás 132.— állomás, 5 mm fehérbáreás 132.—, 1 mm fehérbáreás 136.—, 2 mm fe- hérbárcás 136.—, 2 mm fehérbáreás 138.— Budapest. Korpa: 200 mm április 14.— ab malom Budapest. Muhar: 150 mm 20.90 Budapest, A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI i Kielégítő fölhozat,al, lanyha forgalom mellett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették; Marhahús: rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: Comb 240 —320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhúsa hátulja 140—150, eleje 100—150. Sertéshús’: Karaj 200—240, tarja, comb 180—100, oldalas 128—172, zsírszalonna 140—150, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús; Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk I drb 160—350, 1 kg (135—150)., csirke, rán- tanivaló 1 kg (180—250), ruca, hízott 1 kg (160—170), lúd, hízott 1 kg (170—190), pujka, hízott 1 kg (160). Vágott: tyúk 1 kg (140—170), csirke, rántanivaló 1 kg 240— 380 (170—200), ruca, hízott 1 kg 160—220 (105—180), lúd, hízott 1 kg 150—220 (120— 175), pujka 1 kg (110—170). Tojás; Teatojás válogatott drb 7—8, kg 140—150, ládaáru (117—135), kosáráru (125—130), főző- és aprótojás drb 6-—1, kg 125-—140 (114—130). Halak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 95— 140. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (60). Szárazfőzelék: Bah, fehér, aprószemű (28—30), nagyszemű (30—40), borsó, hántolt, feles (36—38), lencse, hazai (38—60). Zöldségfélék: Petrezselyem (-9—12% sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (10—14), kalarábé kg 8—24 (5—10),. karfiol., külföldi, tisztított kg (100—110), vöröshagyma, érett, makói 20—24 (14—20), zöldjével (1.5—4), fokhagyma (12—18). Káposz^ tafélék: Fejeskáposzta, hazai- 24—40 (12— 32), kelkáposzta (12—25),';fejessaláta, m«h legágyi (5—20). Burgonya: Gülbaba (1(MÍ nyári rózsa (10.8—11), őszi rózsa (9), kifli (20—22), Ella (8), fojtott burgonya (12— 18). Főzelékfélék: Hónaposretek, melegágyi 10—50 (10—40), csiperkegomba (160—220), paraj, tisztított 36—60 ( 28—50), gyökeres (20—40), sóska, melegágyi 200—250 (180— 200), közönséges (90—100). Gyümölcs: Álma, nemesfaj (75—140), közönséges válogatott (40—75). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (56—68), vörösbélű (66—96). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édas- nemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140—144), méz, pergetett ' (170), bors (440), szegfűbors (680), japán rizs (66 —68), Karolin rizs (92—102). + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 2392 darab. Vásárt állományból angol hússertésfelhajtás 762 darab. Az irányzat élénk. Árak: uradalmi zsír- sertés (páronként 340 kg-on felül) 102—103, I. szedett sertés 93—96, kivételeséi! 97, III. 77—84, I. angol sonkasertés 92—9.6, II. .76— 90, márkázott exportzsír 150 fillér kilónként. + HUSVÁSÁR. Készlet: nagymarha. 22 (elkelt 16), növendék 1 (0), borjú 809 ( 300), juh 36 (11), bárány 937 (757), sertés lehúzott 18 (18). szalonnás 177 (177),-süldő 160 (160), marha 142 (142), marhazriger. 63 (63), sertdszsiger 187 (187). Árak: m:.iä)a- hús esontoznivaló 2666. borjú bőrben I. 120 —136, II. 100—118, bárány bőrben 1.1 50— 105, félsertés lehúzott 108—126, szalonnái 106—120, süldő 100—130, malac 100—170, marhazsiger 56, sertészsiger 75—80 fillér. A vásár lanyha volt, + LÓVÁSÁR. A mai ferencvárosi lóvásárra felhajtottak 326 darab lovat, elkelt 145. A főváros vágóra vásárolt 20, a vidék 23 da- rabot. A vásár lanyha volt. Árak: Igás kocsiló, nehéz nyugati faj 300—300, könnyű 260—420, alárendelt 50—250, vágó 60—270 pengő. + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 18—19.50, egyéb 17.50—18, káposztarepce 26—26.50, töionag nagyszemű 27—28, kis- szemű 23—24, olaj dohos 20—21, kék mák 120—125, borsó iktória sterilizált 18—49, zöld (expressz) sterilizált 18.50—19, lencse nagyszámú sterilizált 36—43, középszemű sterilizált 20—22, fehér szokványbáb dunai 2*>—■ 26.50, dunántúli 25.75—26.25, felsöanagyarországi 24.50—25.25, lucernamag nyers atfn- kás 175—215, ólomzárolt fehérbáreás 20 q-nál kevesebb 275—285, 20. q-ná több 270— 280. lóheremag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fehérbáreás 20 q-nál kevesebb 130— 138, 20 q-nál több 128—132, htikköny tavaszi. 17.50—19, szöszös 36-—38, csillagfürt fehér lapos 11.50—12, szárított rénaszelet 9.25 —10.50. ................- . + LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938.' évi gábonából készült őrlemények): Búzaliszt: dara 37.25— 38.75, Ogg 36.25—37.75, Og' 36.25—37.75, Of 86.25—37.75, 2gg 35.50—36.50. 2g 85.50— 36.50, 2f 35.50—36.50, 4res 33-75—35, 5-ös 32—83.25, 6-os 28.25—3Q.2S, 7-ps 20^22; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.25, 01-es 25.75—• 26.50, 1-es 20—2Í, 2-es 18—19.50. Önálló fiókként olvad be a Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége a GyOSz-ba Április 13-án tartják meg a közgyűlést Budapest, március 30. A visszacsatolt Felvidék gyáriparának megszervezése, illetve a Felvidéki Gyáriparosok Szövetségének megalakítása abból a megfontolásból indult ki, hogy az ottlévő ipar közös érdekeinek védelme mellett az egyes vállalatok különleges érdekei is támaszt nyerjenek a kiépítendő szervezetben. A minisztériumokban és hatóságoknál való eljárások mellett számolni kellett azzal a körülménnyel is, hogy bizonyos esetekben a visszacsatolt terület ipara az anyaországbeli hasonló vállalatokkal szemben lesz kénytelen érdekeit megvédeni. A Felvidéki Gyáriparosok Szövetségének megalakulása után tárgyalások indultak meg a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetőségével, amely méltányolta a Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége részéről elhangzott kívánságokat és így lehetővé tette, hogy a F. Gy. Sz. a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének keretében fejthesse ki működését és lássa el a felvidéki gyáripar érdekeinek védelmét. A GyOSz a F. Gy. Sz. rendelkezésére bocsátja teljes hivatali személyzetét, összeköttetéseit, valamint saját székházában a szükséges helyiségeket. A F. Gy. Sz. alapítóinak elgondolása a GyOSz-szdl való együttműködés révén a tagvállalatok érdekeinek különleges védelmét tehát kiegészíti a GyOSz-nak az egész gyáripar érdekeit képviselő munkásságával. A Felvidéki Gyáriparosok Szövetségének tekintettel a közbejött politikai eseményekre, technikai okokból nem állott eddig módjában összehívni közgyűlését, amely hivatva lett volna viszonyát a GyOSz-szal rendezni. Olyan megoldásról van ugyanis szó, hogy a Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége a jövőben mint a GyOSz önálló fiókja fog működni. A Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége, hogy a szövetségbe tömörült vállalatok érdekei károsodást ne szenvedjenek a GyOSz-szal megkezdette az együttműködést a megtartandó közgyűlés által való jóváhagyásig is. Hivatali helyiségeit áttette a GyOSz székházába (Budapest, V., Akadémia-utca 1.). A F. Gy. Sz. minderről körlevélben értesítette tagjait azzal, hogy a jövőben minden megkeresést oda eszközöljenek. A közgyűlést, amely a GyOSz-szal való együttműködést lesz hivatva véglegesen szabályozni, a Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége április 13-án délelőtt 11 órakor tartja meg Budapesten a GyOSz székházában. Erre a tagok a napokban (kapják meg a meghívót. A F. Gy. Sz. lépését a magunk részéről csak helyeselni tudjuk. A tervezett megoldás — né-