Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-14 / 60. szám

1939 MÁRCIUS 14, KEDD TEWlDEta ■i'fo.GVARHIRLAB /^KÖZGAZDASÁG £ Április 15-ig adhatók be a felvidéki iparengedélyek iránti kérvények Budapest, március 13. A m. kir. minisz­térium rendeletet adott ki, amelyben mó­dosítja a visszacsatolt felvidéki területe­ken ipart (kereskedést) űzők jogosítvá­nyai tárgyában kiadott 1100/1939. M. E. számú rendeletet. A rendelet értelmében az iparjogosít­vány, illetőleg a házalókereskedés, vagy a vándoripar gyakorlására jogosító engedély kiállítását célzó folyamodványok benyúj­tásának határidejét 1939 április 15-ik nap­jáig hosszabbítják meg. A szükségs okmányok pótlására az 1939 május 31., illetőleg 1939 március 15-ik napjáig kitűzött határidőt hatályon kívül helyezik; hiánypótlás végett visszaadó t folyamodványokat a felhívás kézhezvételé­től számított harminc nap alatt kell a megkívánt kiegészítéssel az illetékes első­fokú iparhatósághoz benyújtani. A visszacsatolt felvidéki területeken működő bank- és pénzváltóüzletet folytató cégek, vállalatok és intézmények (pénz­intézetek, hitelszövetkezetek) iparjogosít­ványai 1939 december 31. napján vesztik hatályukat. Az ipar gyakorlására jogosító engedély kérésére, a folyamodványok meg­vizsgálására, véleményezésére és a folya­modványok elintézésére vonatkozó szabá­lyokat külön rendelet fogja megállapítani. Rendelet a felvidéki cégjegyzékbe való bejegy­zések szabályozásáról Budapest, március 13. A Budapesti Köz­löny március 14-iki száma közli a m. kir. minisztériumnak a Magyar Szent Koroná­hoz visszacsatolt felvidéki területen mű­ködő cégekre vonatkozóan a kereskedelmi cégjegyzékbe való folytatólagos bejegy­zések tárgyában 2930—1939. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletét. A rendelet meghatározza, milyen okiratokat kell a cégbírósághoz forduló olyan felvidéki cég­nek bemutatni, amely a kereskedelmi cég­jegyzékbe 1938. november 2-ika előtt rndr be volt jegyezve, de amelyre vonatkozóan az eredeti cégjegyzék az okmánytárral és cégirattárral együtt külföldön van. Szabá­lyozza a rendelet az eredeti cégjegyzék hiányának pótlása céljából történt be­jegyzéseknek és az okmánytár hiányának pótlására bemutatott és okmánytárba he­lyezett alapszabályoknak joghatályát is. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE; GYENGÉN TARTOTT íizlettelenség mellett gyengén tartott irányzat jellemezte a hétfői értéktőzsdét, az árfolyamlemorzsolódás azonban nem jelentős, a legtöbb részvénynél 1 pengő alatt maradt. A fixpiac barátságos volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 156.—, Első Bp. malom 6.5, Hungária-malom 18.—, Bauxit 175.—, Kohó 18.5, Kőszén 281.—, Nagybátonyi 43.5, Salgó 27.9, Urikányi 35.—, Fegyver 28.—, Ganz 13.9, Láng 26.—, Rima 65.6, Guttmann 6.—, Nasici 76.—, Duna-Száva 5.5, Levante 0.3, Tröszt 49.—, Államvasút 5.5, Délcukor 72.5, Magyar cukor 69.5, Georgia 18.75, Dreher-Haggenm. 117.—, Gschwíndt 708.—, Polgári sör 86.—, Gyapjúmosó 3.5, Magyar kender 10.—, Szegedi kender 37.5, Danica 2.4, Flóra 7.—, Brassói 24.5, Gumi 46.—, Vasúti forg. 15.25, Telefon 8.5, Pál- falvi 17.—. Államadósság, kökények, záloglevelek: 1909. évi ptjegy 100.«-*, 1914. évi főv. 4.5% 308.5, 1927. évi főv. 6% 7975. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.35— 57.95, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.50—72.15, dinár 6—7.50 (500 és 5000 di­náros címletek kiv.), USA dollár 340.40— 344.40, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.10— 183.10, lengyei zloty 60—61.40, leu 2.40— 8.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.50—81.20, svájci frank 77.45—78.35, svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.50— 183.10, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.51— 57.95, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.55 —72.15, London 16.02—16.17, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 341.80— 344.40, Oszló 80.525—81.225, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.525—83.225 , Varsó 64,25— 64.75, Zürich 77.675—78.375, Isztanbul 268 —271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, március 13. (Zárla1): Párizs 11.66, London 20.63, Newyork 439.81, Brüsszel 73.97)4, Milánó 23.14, Amszterdam 233.60, Berlin 176.40 Stockholm 106.20, Oszló 103.67)4, Kopenhága 92.10, Szófia 5.40, Prága 15.03, Varsó 83.00, Belgrád 10, Athén 3.90, Istambul 3.60, Bukarest 3.37, Helsinki 9.09, Buenos Ayres 101.75, Yokohama 120.37)4. BUDAPESI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN Kis forgalom, üzlettelenség jellemezte a gabonatőzsde készárupiacát. A búza és a rozs ára nem változott. 450 q zab és 150 q sörárpa tartott árakon cserélt gazdát. A ku­koricaforgalom 450 q-t tett ki 10 fillérrel javult áron. A határidőspiac tartott Rozs májusra: 14.12, 14.09, zárlat 14.10—14.11. Kukorica májusra: 15.90, 15.95, zárlat 15.88 —15.90, júliusra: 16.18, 16.14, zárlat 16.08 —16.10. Hivatalos árjegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki ős fejérmegyei 77 kg-os 20.20 —20.40, 78 kg-os 20.40—20.60, 79 kg-os 20.60—20.80, 80 kg-os 20.70—20.90, duna- tiszakíözi 77 kg-os 20.15—20.35, 78 kg-os 20.35— 20.55, 79 kg-os 20.55—20.75, 80 kg-os 20.65—20.85, dunántúli 77 kg-os 20.20— 20.40, 78 kg-os 20.40—20.60, 79 kg-os 20.60 —20.80, 80 kgos 20.70—20.90. Rozs: pest- vidéki 13.80—14, más származású 14—14.20. Takarmányá/rpa: elsőrendű 16.10—16.40, kö­zépminőségű 15.90—16.10. Sörárpa: kiváló 18.75—19.25, príma 18—18.50. Zab: elsőrendű 19.90—20.10, középminőségű 19.75—19.85. Ku­korica: tiszántúli 14.80—14.90. Őrlemények: korpa 13.30—13.45, 8-as liszt 16—16.30. Ku­korica: 150 mm Szolnokon át 14.85, 150 mm Hatvanon át 15.—, 150 mm Hatvanon át 14.95 budapesti paritásban. Zab: 150 mm sza­bolcsi 20.30, 800 mim szabolcsi 20.35 budapesti paritásban. Árpa: 150 mm 18.50 budapesti paritásban. Lucerna: 10 mm fehérbárcás 285. — Budapest, 3 mm minta szerint 210.—- állomás, 13 mm alj 37.— Budapest, 7 mnl fehérbárcás 298.— Szombathely, 9 mm fehér« bárcás 285.— Debrecen, 3 mm fehérbárcás 286. — Budapest. Lóhere: 10 mm minta sze« rint 97.— Monor, 14 mim alj 27.— Budapest, 4 mm fehérbárcás 133.—, 12 mm fehérbárcáj 138.—, 3 mm fehérbárcás 138.—, 5 mm né« met norma 123.— Pécs, 11 mim fehérbárcás 127.— állomás, 3 mm fehérbárcás 140.—, 2.8 mm fehérbárcás 145.— érkezési állomás, lí mm fehérbárcás 133.— Kaposvár, 4 mm fe- hérbárcás 145.— Miskolc, 13 mm fehérbárcái 140.— érkezési állomás, 5 mm fehérbárcás 134.—, 15 mm fehérbárcás 135.—, 6 mm fehérbárcás 134.— Budapest. Csillag-fürt; 60 mm sárgavirágú 13.50 Mátészalka. Maki 50 mm minta szerint 128,— beszállítva. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő felhozatal, lanyha forgalom meU lett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették; Marhahús; rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartó, tarja, szegye) 128—160. Borjúhús: comb 26*1 —320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: Hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: Karaj 200—240, tarja, comb 160—190, olda­las 128—172, zsírszalonna 150—152, sertés­háj 150—160, sertészsír, budapesti 160—165, Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—-400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyves­madár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk i drb 200—350, 1 kg (130—140), csirke, rán- tanivaló 1 kg (120—240), ruca, hízott 1 kg (160), lúd, hízott 1 kg (160), pujka, hízott 1 kg (140). Vágott: tyúk 1 kg (140—170), csirke, rántanivaló 1 kg (205—240), ruca, hízott 1 kg (166—165), lúd, hízott 1 kg (130—170), pujka 1 kg (120—160). Tojást Teatojás válogatott drb 7—8, kg 140—150, ládaáru (106—120), kosáráru (115—120), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—14(1 (96—105). Halak: Ponty, élő 100—150, sze­letelt 95—140. Tejtermék: Tejföl (100), tea­vaj, tömbben (300—310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (26—30), nagy szemű (30— 40), színes (34—40), borsó, hántolt, feles (26—28), lencse, hazai (26-—60). Zöldségfé­lék: Petrezselyem (8—12), sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (7—10), ka'.arábá kg 8—24 (4—10), karfiol, külföldi, tisztított kg (60—80), vöröshagyma, érett, makói 20—- 24 (14—15), zöldjével (2—5), fokhagyma (6—20). Káposztafélék: Fejeskáposzta, ha­zai (6—20), kelkáposzta (5—9), fejessaláta, melegágya (6—22). Burgonya: Gülbaba (9— 10), nyári rózsa (10—10.5), őszi rózsa (8— 9), kifli (1T7—22), Ella (7.6—8), fojtott bur­gonya (16—18). Főzelékfélék: Sütőtök (10), hónaposretek, melegágya (12—42), csipetke- gomba (140—240), paraj, tisztított (2Qr- 40), gyökeres (16—28), sóska, melegagy! (165—«220), közönséges (80—120). Gyümölcs: Alma, nemesfaj (50—150), közönséges válo­gatót (40—105), körte, nemesfaj (120—130). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű 60—83 (56—68), vörösbélü (68—96), mandarin 72—■ 100 (80—90), citrom la (5—7), Ila (4—5). + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 17—18, egyéb 16.50—17, káposztarepce 25-5(1 —26, tökmag nagyszemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos 20—21, kék mák 120—• 125, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöU (express) sterilizált 18—19.50, lencse nagy. szemű sterilizált 36—43, közpszemű sterili­zált 22—27, kisszemű sterilizált 20—22, fe­hér szokványbab dunai 24.75—25, dunántúli 24.25—24.75, felsőmagyarországi 23—24,, lu­cernamag nyers, arankás 175—215, ólomzá­rolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 285—300, 20 q-nál több 280—295, lóheremag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fehérbárcás 2'J q-nál kevesebb 130—138, 20 q-nál több 128—• 132, bükköny tavaszi 17.50—19, szöszös 34—• 36, csillagfürt fehér laipos 11.50—12, szárí­tott répaszelet 8.50—10. + LISZ-TÁRAK. A budapesti lisztárjegyzíi- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények): búzaliszt: dara 37 —38.25, Ogg 36—37.35, Og 36—37.25, Of 36— 37.25, 2gg 36.25—36.25, 2g 35.25—3605, 2f 3505—3605, 4-es 33.50—34.75, 5-ös 31.75— 33, 6-os 28—30, 7-es 19.75—21.7-5; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.25, 01-es 25.75—26.50, 1-es 2d —21, 2-es 18—19.50. + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásárra 7979 darab sertést hajtottak fel, A vásári állományból angol hússertés 2081 darab volt. Az irányzat közepes. Árak: I, szedett 91—93, III. 77—84, angol sonkaser­tés I. 92—101, II. 80—91, exportzsír márká­zott 150 fillér kg-ként. z + HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagy­marha 7 (elkelt 7), növendék 1 (1), borjú 587 (557), bárány 904 ( 704), lehúzott sertés 2 (2), szalonnás 230 (230), süldő 28 ( 28), marhazsiger 2 kg (2) sertészsiger 243 kg (243). A vásár lanyha volt. Árak: csontozni- való 24—44, növendékhús 60, borjú bőrben I. 136—144 fillér, II. 116—184, bárány bőrben 70—110, sertés lehúzott 110, szalonmás 110— 120, süldő 120—130, marhazsiger 40, sertés­zsiger 80 fillér. MOST JELENT HEG! Kerecsényí Antal t*ividóki író ! A BARÁT, MEG A KOMÉDIA! e. könyv* Pendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál Ara disxkötésben 6.— pengő. — —ii Megvitatták a felvidéki gyáripar problémáit az érsekuivári ankéton Érsekújvár, március 13. Tudósítónk je­lenti: Vasárnap zajlott le Érsekújváron a Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége an- kétja nagyszámú érdekelt jelenlétében, Holota János dr. képviselő elnöklete alatt. Megjelentek Jaross Vilmos főispán, Maj- thényi József báró alispán, Knob Sándor képviselő, a GyOSz alelnöke, Tarján Ödön, Mágócsy-Dietz Sándor dr.', a város képvi­seletében Prónay Andor főjegyző. Az an­kétet Holota János dr. nyitotta meg. Rö­viden kifejtette a Felvidéki Gyáriparosok Szövetségének célját, melyet elsősorban az anyaország gazdasági életében való bekapcsolódásban jelölt meg. Ennek minden előfeltételei meg- _ van és így az anyaország gazdasági életébe való bekapcsolódással, a sajá­tos felvidéki érdekek megvédelmezé- sével, új virágzó ipari élet indulhat meg. Néder János, a kereskedelmi grémium elnöke, üdvözölte az éretkezletet, arra kérve a gyáripar képviseletét, hogy a ke­reskedelemmel karöltve dolgozzék. Knob Sándor képviselő fejtette azután azután ki a negyvenéves múltra visszate­kintő GyOSz működését. Az előadó részletesebben ismertette az Iparügyi miniszter ózdi beszédét, amleyben az iparügyi miniszter hangoztatta, hogy a nemzeti jövedelem 50 százaléka az ipar produktuma. Majd kitért a Bornemisza miniszter kezdeményezésére megindult ipari szociálpolitikára. Részletesen fejte­gette azokat a nehézségeket, amelyek a bécsi döntés után a megváltozott helyzet­tel kapcsolatban jelentkeztek. Hangsú­lyozta, hogy a felelős tényezőknek a ma­gyar ipar termékeit komoly áldozatok árán is más piacokon kell elhelyezni, de a belső fogyasztást is fokozni kell az anyagi jólét emelésével, ami azután a felnövekvő nemzedék egészségi állapotát is növeli. — Joggal várhatja a hallgatóság, — mondotta — hogy külön felvidéki problé­mákról beszéljen. Erre nem tért ki, mert ismeri a problémák elvi alapjait, a gyakor­lati kérdéseket pedig közvetlen megbeszé­léséből óhajtja megismerni. Megállapította, hogy a jelen helyzetben is a Felvidék és az anyaország között fennálló kérdésekben a GYOSZ tapasztalatokban gazdag gya­korlata meg fogja találni a helyes utat. A felvidéki gyáripar problémáját két vona­lon jelöli meg, az egyik a megszüntetett gyáripar életrehívása, a másik az iparosí­tási politikából a megfelelő rész juttatás a Felvidéknek. Tarján Ödön a felvidéki kérdéseket tárta fel, rámutatva a cseh kormányzat politi­kájára, amely a felvidéki gyáripar mes- terséges elsorvasztásában nyilvánult meg. A magyarságot és a magyarság vezetőit egy adósság is terheli, mely a felvidéki magyar tömegek-kitartásra való biztatás­ban nyilvánult meg, hogy tartson ki, mert egyszer eljön az idő, amikor az anyaor­szághoz kerülünk. Ennek az ígéretnek a valóraváltása a megfelelő iparosítással, a. magyar munkásságnak kenyérhez juttatá­sával valósítható meg. Különösen fontos ez azért is, mert a lehetetlen határmegvonás geopolitikai és gazdasági szempontból sú­lyosan nehezedik a felvidéki magyarságra. A FeGYOSZ működése és létrehívása nem jelent szeparatizmust, csupán átmeneti időre szól, hogy az általános érdekek mel­lett az egyes vállalatok érdekeit védje és támogassa. Holota János dr. indítványára megindult vitában elsőnek Katona Korody István volt képviselő, a vidéki középmalmok képvisele­tében szólalt fel, rámutatva a felvidéki malomipar nehéz helyzetére. Bolyka János konkrét javaslatot tett a komáromi vil- lanyművekkel való tárgyalás felvételére az ipari áramszolgáltatás ügyében, amelyre Holota János dr.-t, a villanyművek alel- nökét kérte fel. A feltett kérdésekre Knob Sándor, a GYOSZ alelnöke nagyrészt hely­ben megadta a választ, egyiben ígéretet tett, hogy a kérdéseket illetékes fórumok elé terjeszti és a megoldást sürgetni fogja. Mágócsy Dietz Sándor dr. az iparfelügye. lök kérdésével kapcsolatban ismertette azok kötelességeit és felhívta a megjelent érdekelteket hogy amennyiben az iparfel­ügyelők kötelességeiké 1c nem tennének ele­get, tegyenek azonnal jelentést az illetékes miniszté riumnak.. v- \ Az ankét bezárára előtt Holota János dr. képviselő köszönetét mondott az előadók­nak, a megjelenteknek és a felvidéki ma­gyar ipar ügyét három teendőben foglalta össze, ezek: újjászervezés, állandósítás és felvirágoztatás. Budapesten országos gyűlést tartanak a Felvidék iparosai és kereskedői Budapest, március 13. Az. Egyesült Ma­gyar Párt országos iparos és kereskedő szakosztályának rendezésében május ha­vában, — a budapesti nemzetközi vásár keretében — a felszabdult felvidéki ipa­rosok és kereskedők bevonásával Budapesten országos gyűlést fognak tartani. Ez okból már most is felhívjuk az Egye­sült Magyar Párt keretében levő összes ’tarosokat és kereskedőket, hogy váltsák ki párttagsági igazolványaikat, mert csak ennek felmutatása ellenében vehetnek részt a budapesti kiránduláson és vehetik igénybe az erre a célra adandó összes kedvezményeket. (Utazás, szállás) érke­zés.) Az országos gyűlést a rendezőség fel­használja tanulmányi kirándulásokra is, mert minden számbajöhető budapesti in­tézményt, gyárakat, üzemeket stb. fel fog­nak keresni, hogy a felvidéki iparosok és kereskedők tájékozódva legyenek a magyar ipar és keresedelem haladásáról. Ez a tanulmányi kirándulás minden tekintetben elő fogja majd mozdítani a közvetlen kap­csolatok létesítését és testvéri megerősí­tését. A szakosztály felkéri a kerületi titkár­ságokat, .hogy erről értesítsék az összes érdekelt iparos és kereskedő tagokat és jelentkezésüket, egy kimutatásban Helyei Gyulával közöljék az Egyesült Magyar Párt kerületi főtitkársága címén, Kassa, Fő-utca Í2. (—) Mivel permetezzük a gyümölcs­fákat? Miképpen metszük a fát, szőlőt, hogyan termeszthetjük az amerikai mo­gyorót, miképpen gátolhatjuk meg a fák levélsárgaságát, mit tegyünk a gyümöl­csösben, virágoskertben és a baromfiak­nál ... erről ír a Magyar Gyümölcs leg­újabb száma, melyből lapunkra hivatko­zással, egy alkalommal ingyen mutatvány- számot küld a kiadóhivatal: Budapest, IV., Gerlóczy-utca 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom