Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-21 / 66. szám

12 TEOTiDEta -Mafi^ARHIRDÄE LEGÚJABB ■ —mmtsmmamrn m Teleki Pál miniszterelnök és Csáky külügyminiszter Rómába és Berlinbe utazik Teleki Pál gróf miniszterelnök Csáky | A miniszterelnök és -a külügyminiszter Istvxn gróf külügyminiszterrel április hó hivatalos látogatása Berlinben április második felében hivatalos látogatást tesz utolsó napjaiban fog lefolyni. Rómában. Szemenszedett valótlan­ságokat terjesztenek egyes nyugateurópai lapok a magyar bevonulásról Egyes nyugateurópai sajtóorgánumok­ban terjesztett híresztelésekkel kapcsolat­ban, amelyek szerint Kárpátalján a ma­gyarok kegyetlenkednének a lakossággal, a következő tényeket kell megállapítani: wgHz értesülés egész tartalma szemensze­dett-valótlanság. Ezzel szemben a valóság az, hogy az Erdős-Kárpátokban a magyar csapatok bevonulása előtti napokban so­rozatos véres összeütközésre került a sor a csehek és a Ruténföldre beszivárgott ukrán Szics-terroristák között. Ilyen har­sok folytak le Huszton, Perecsényben, Szolyván és a terület igen sok más pont­ján is. Ezeknek az összetűzéseknek köz­tudomás szerint csak a Tisza völgyében több mint 50 halott áldozata volt. Az uk­rán Szics-gárdisták ugyanakkor a legbru- tálisábban támadtak rá a magyarérzelmű őslakossága is. sőt a magyar hátán men­tén szemérmetlen határsértésekre is ve­temedtek. E határsértések visszaverésén és meg­torlásán kívül a magyar csapatok bevonu­lását éppen az a sürgős szükség tette indokolttá, hogy a csehek és ukránok kö­zötti véres harcok sorozata, valamint az őslakosság ellen elkövetett brutal izmusok immár tűrhetetlenekké váltak és mielőbb biztosítani kellett a terület békéjét es a rémületben élő ruszin nép biztonságát és nyugalmát. Ez a biztonság és nyugalom azóta álllott helyre, mióta a magyar csapatok bevonul­tak. A m. kir. honvédség nemhogy kivég­zett ukránokat, ellenkezően a honvédcsa­patok voltak azok, amelyek megakadályoz­ták a ruszin őslakosságot abban a szándé­kában, hogy az erdőkben bujdosó Szics- gárdistákat kiirtsa, mert az ukránok több- hónapos garázdálkodása miatt elkesere­dett nép olyan dühvei fordult egykori sanyargatói ellen, hogy valóságos hajtó­vadászatokat kezdett a szétszóródott ukrán terroristákra. A magyar csapatok megjelenése minde­nütt nyomban teljes nyugalmat és bizton­ságot teremtett. Bevonulásukat páratlan lelkesedéssel és hálával fogadta a terület őslakossága. A magyarok elől Volosinon és szűkebb politikai környezetén, valamint a hónapok óta beszivárgott ukrán bandák tagjain kívül, senki sem menekült el. Jel­lemző a való helyzetre, hogy Volosin két nővére sem tartotta szükségesnek a mene­külést és azok ma is teljes biztonságban és háborítatlanul élnek Huszton, Valóság, hogy néhány száz főnyi mene- kült csakugyan átlépte a szlovák határt. Ezek azonban úgyszólván kivétel nélkül a Ruszinföldön szolgálatot teljesített cseh és szlovák közalkalmazottak soraiból valók és azoknak szabad és bántalomnélküli távozá­sát éppen a magyarok biztosították. Mint ezekből megállapítható, ezek a hí­resztelések nem egyebek, rosszindulatú ki­találások sorozatánál és azok ellenkezőjéről mindenki nyomban meggyőződhet, aki a szóbanforgó területre lép. . .. ­Halifax és Chamberlain nagy beszéde a helyzeiről London, március 20. A Lordok Háza hétfő esti ülésén Halifax lord külügy­miniszter nagy beszédben számolt be a nemzetközi helyzetről. Mindenekelőtt Cseh­szlovákia felbomlásának eseményeit ismer­tette. Azt állította, hogy értesülései szerint a német csapatok már akkor megkezdték a bevonulást Csehországba, amikor Hao'ia elnök még csak útban volt Berlin felé. Jogilag önkormányzata van a cseh-morva protektorátusnak, de Hitler képviselője azért székel Prágában, hogy megakadályoz­zon minden olyan intézkedést, amihez Hit­ler nem járul hozzá. Halifax szerint a szlo­vák válság német behatásra robbant ki. Az angol külügyminiszter ezután támadta Németországot. Az alsóház hétfő esti ülésén az inter­pellációk elhangzása után Chamberlain miniszterelnök mondott nagy beszédet. Nagy vonalakban ugyanúgy adta elő az eseményeket, mint Halifax külügyminisz­ter. Konkrét intézkedést sem a miniszter- elnök, sem a külügyminiszter nem jelen­tett be. Sir John Simon kincstári kancellár be­jelentette, hogy pénteken az Angol Bank útján közölte valamennyi bankkal és pénz­intézettel, hogy a kormány kívánatosnak tartja, hogy a netalán birtokukban lévő ara­nyat, vagy a volt cseh-kormány, nemzeti bank, vagy csehszlovák alattvalók tulajdo­nában lévő egyenlegeket egyelőre ne szol­gáltassák ki a kincstári hivatal hozzájáru­lása nélkül. Attlee őrnagy felvetette a kérdést, nyi. latkozott-e a miniszterelnök az európai helyzetről. Chamberlain miniszter így válaszolt: — A ház birminghami beszédemből nyil­1939 MÁRCIUS 21, KEDD ván láthatta, hogy a kormány rendkívül két. Mihelyt lehetséges, bővebben fogok kor lynak tekinti a multheti eseménye- I nyilatkozni. _ i Halifax lordot fogadta az angol király London, március 20. A hétfő délelőtti rendkívüli minisztertanács után Chamber- lain miniszterelnök az ellenzék vezéreit i? fogadta és tájékoztatta őket a helyzetről. A munkáspárt nevében Attlee és Greenwood képviselők keresték fel a miniszterelnököt, a liberális ellenzék nevében pedig Sir Archibald Sindlain. A külügyminisztériumban hétfőn is egy­másnak adták a kilincset a külföldi diplo­maták. Hosszabb látogatást tett a Foreign Office-ban Raczinek gróf lengyel nagykö­vet és Tilea román követ. György király állandóan érdeklődik a fejlemények iránt. Chamberlain miniszter- elnök vasárnapi audienciája után hétfőn az uralkodó Lord Halifax-ot kérette magá­hoz, hogy tájékozódjék a helyzetről A kül­ügyminiszter félórát töltött az uralkodó­nál a Buckingham-palotában. Angol illetékes helyen túlzottnak mond­ják azokat a híreket, hogy Anglia szövet­ségi ajánlatot tett volna a Szovjetunió­nak. A szovjetkormánnyal folytatott ta­nácskozások tárgyáról illetékes helyen nem nyilatkoznak. Berlin az angol-német flofía- egyezmény felmondásának gondola- iával foglalkozik Róma, március 20. A Gazetta del Popolo londoni tudósítója azt táviratozza lapjá­nak, hogy Angliában rendkívül mély be­nyomást keltettek azok a hírek, amelyek szerint Németország az angol—német flottaegyezmény felmondásának tervével foglalkozik. Aki tudja, hogy milyen súlyos aggodalmakat tápláltak az angolok már eddig is a korlátolt terjedelmű német hadiflotta miatt, az meg fogja érteni, mekkora megdöbbenést keltett Angliában az a hír, hogy Németország esetleg kor­látlan mértékben fejleszti majd hadiflot­táját. A lervbeveil francia katonai intézkedésekről tájékoztatta Bonnet az angol ügyvivőt Párizs, március 20. Franciaország visz- szahívott berlini nagykövete, Coidondre hétfőn jelentést tett Bonnet külügyminisz­ternek berlini benyomásairól, ^evéssel Coulondre utá.i Szurics párizsi szovjet­nagykövet jelent meg a külügyminiszté­riumban s ő is Bonnet.xeX tárgyalt. A kö­vetkező látogató Campbell angol ügyvivő volt, aki jelenleg a Londonban tartózkodó Sir Eric Phipps párizsi angol nagykövetet helyettesíti. Bonnet részletesen tájékoztatta úgy a szovjetorosz nagykövetet, mint az angol ügyvivőt a vasárnapi párizsi miniszterta­nács határozatairól és a tervbevett rend­kívüli katonai intézkedésekről, amelyek hétfőn délután az államtanács elé kerültek jóváhagyás végett. Campbell angol ügyvivő a maga részé­ről közölte Bonnet-val, hogy mit határo­zott a hétfőn délelőtt megtartott londoni minisztertanács, különösen a Szovjet­unióval kötendő segélynyújtási egyezmény kérdésében. Ebbe a paktumba állítólag né­hány keleti- és délkeleteurópai államot is be akarnak kapcsolni. Bonnet külügymi­niszter a délelőtti tárgyalások befejeztével felkereste a hadügyminisztériumban Da- lädier miniszterelnököt és behatóan meg­beszélte vele a helyzetet. Chamberlain fontos nyilatkozatai az alsóházban Cseh-Szlovákia felbomlásának követkéz« menyeiről London, március 20. Az alsóház hétfői ülésének megnyitása után a hagyományos kérdés-feleletek során általános interpel- líációs roham indult a kormány ellen az elmúlt napok eseményei tárgyában. Ellen Wilkinson munkáspárti képvi­selőnő kérdésére Chamberlain azt vála­szolta, hogy a kormány felül fogja vizs­gálni a nemzeti élet mindama szempont­jait, amelyek a nemzet biztonságával kap­csolatosak. Ezek közé a szempontok közé tartoznak a Németországba irányuló nyersvas- é^ ócskavas-szálllítások is. A kormány komolyan mérlegeli azt a lehető­séget, hogy az elmúlt napok történései után felkéri az angol vas- és acélszövet­séget, ne adjon el többé nyersvasat és ócskavasat Németországnak. Arra a kérdésre, nem kellene-e katonai szakértőket küldeni a Varsóban és Moszk­vában tárgyaló angol kereskedelmi kül­döttség kiegészítésére, Chamberlain eluta­sító választ adott és kijelentette, hogy ezeknek a tárgyalásoknak gazdasági céljai vannak s a kormány azon az állásponton van, hogy a tárgyalásokat program szerint kell lefolytatni. Az egyik munkáspárti képviselő aziránt érdeklődött, örténtek-e az utóbbi időben változások a Memelvidéken. Butler külügyi államtitkár azt a választ adta, hogy sem­miféle fontosabb változásról nem tud. Az angol kormány mindamellett a legnagyobb figyelemmel kíséri a memelvidéki helyzet alakulását. Az ülés további folyamán Oliver Stan­ley kereskedelemi miniszter bejelentette, hogy az angol kormány a minisztertanács határozata értelmében gazdasági küldött­séget meneszt Romániába. Stanley minisz­ter kijelentette, hogy a kormány már el­határozta, hogy gazdasági bizottságot küld Romániába. Több képviselő szóbahozta azt a kérdést is, elismeri-e Anglia jogilag a cseh- és imorvaországi német protektorátust, vagy ha nem, akkor milyen magatartást tanúsít ebben a kérdésben. Chamberlain kitérő vá­laszt adott és kijelentette, hogy az angol kormány mindenekelőtt a többi érdekelt hatalommal ig. zkszik megvitatni a Cseh- Szlovákia ellen végrehajtott német akció következményeit és csak azután nyilatkoz­hat erről a kérdésről. Henderson Arthur munkáspárti képvise­lőnek Chamberlain azt válaszolta, hogy az angol kormány tudomása szerint Hitler Adolf se-imiféle ultimátumot nem küldött Hacha elnöknek, másik kérdésre pedig azt, hogy a berlini angol nagykövet már a múlt hét péntekén utasítást kapott: világosítsa fel a német kormányt arról, hogy a leg­utóbbi események az angol kormány felfo­gása szeri i a . lüncheni egyezménnyel való teljes szakítást jelentik. Benes nem nyugssziU __ Ellenkormányt akar alakítani Newyork, március 20. (Inf.) Benes Eduard Amerikában ellenkormányt akar alakítani. Hír szerint a csehszlovák köz­társaság volt elnöke hétfőn este Csikágő- ban akarja kikiáltani az ellenkormány megalakítását. Benes vasárnap este Csilcá- góban rádióbeszédet mondott, amelyet több amerikai rádióállomás is közvetített. Be­szédében éles támadásokat intézett a né­met birodalom politikája ellem Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓ VÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYÖRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom