Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-16 / 62. szám
vm MÁRCIUS 16, CSÜTÖRTÖK TELVIDEtCI 9 Kassa újból a szabadság ragyogásában ünnepelte március 75-ikét Jaross miniszter az ünneplők kozott Kassa. (Szerkesztőségünktől.) Pontosan huszonegy éve annak, hogy Kassán utoljára szabadon ünnepelhettük március 15-ikét és a mostani évfordulón végre újból a magyar szabadság jegyében vált lehetségessé a legszebb szabadságünnep meg- ülése. Nem csodálható, hogy a felszabadulás utáni első március idusát különösen nagy fénnyel ünnepelte úgy a lelkekben, mint külső pompában Kassa ősi Városa. Az ünneplés jellege nemcsak a régi szabad ünnepekre emlékeztetett, hanem azokra a gyászos eseményekre is, amelyek akkor játszódtak le, mikor — 1919-ben — utoljára kísérelte meg a cseh járom alá került magyarság a nyílt ünneplést. Az 1919 március 15-iki nyílt felvonulás — mint emlékezetes — a cseh terror szörnyű megnyilvánulásaira vezetett: a kassai honvédszobrot ledöntötték és a cseh katonaság sor- tüzei ártatlan emberek életét oltották ki. Az egykori, elpusztított honvédszoboV csonka talapzata elé vonult fel most a magyarság olyan tömegekben> amilyenek talán még sohasem ünnepelték e városban a márciusi szabadságünnepét. Nemcsak kassai magyarok voltak ott, db eljöttek az ország minden részéből felnőtt és ifjú magyarok, hogy itt ünnepeljék a megnövekedett jelentőségű ünnepet a csonka honvédszobor tövében. Eljött az ünnepségre Jaross Andor, a Felvidék minisztere, as Egyesült Magyar Párt országos elnöke is, hogy jelenlétével is tanúbizonyság adassék e nap különös jelentőségéről. közönséggé! felejthétetlen benyomást tett és soha el nem múló emlékként hirdette az újból szabad Kassa hűséges ragaszkodását a márciusi eszmékhez. A Turul bajtársi szövetség ünnepe A kassai II. Rákóczi Ferenc Turul Bajtársi Egyesület a szabadságünnep előestéjén fáklyás felvonulással ünnepelte március 15-ikét. A honvédszobor talapzata előtt katonazenekísérettel elénekelték a magyar Hiszekegyet, majd Turóczy Gyula, a kitűnő színész, a „Talpra magyar”-t szavalta el, Bors Kálmán ipariskolai tanár tartotta az ünnepi beszédet, végül a Himnuszt énekelte el az ifjúság katonazene kísérete mellett. • Márciusi ünnepségek Budapesten Budapest, 'március 15. A magyar főváros ezidén különös melegséggel ünnepelte meg március 15-ét. A társadalmi egyesületek saját székházukban* rendeztek ünnepségeket, ugyanígy az iskolák is. A templomokban istentiszteletek emelték az ünnepségek mély jelentőségét. A Magyar Nemzeti Diákszövetségbe tömörült bajtársi egyesületek az ünnepi szentmise után az egyetemi templom falába elhelyezett hősi emlékmű előtt tisztelegtek, onnan zeneszóval a Petfi-szoborhoz vonultak, ahol a Felvidéki Magyar Akadémikusok Szövetsége helyezett él koszorút a magyar népszabadság költője előtt A diákság ezekután ünnepélyes hódolattal tisztelgett az Országzászló előtt, majd a Kossuth- és a RákócÉ-szobroknál. Befejezésül a Pesti Vigadóban gyülekezett az ifjúság és meghallgatta ünnepi szónokait. Egyed István dr. egyetemi tanár a negyvennyolcas eszmék szellemében összefogásra, egyetértésre buzdította a diákságot. Az ünnepség végén, lelkes éljenzéssel fogadták a Verhovina-Énekkar gyönyörű dalait. A közönség a magyar és ruszin himnusz éneklésével oszlott szét. Lélekemelő ünnepség zajlott le az Ország- zászlónál az Ereklyés Országzászló Nagybizottság rendezésében, ahol a felvidéki minisztérium képviseletében megjelent Tahy Endre dr. kormányfőtanácscs es sokan másolt. Az ünnepi beszédet Földesi Gyula volt ruszin szenátor, országgyűlési képviselő mondta; megemlékezett a most hazakerül’fi ruszin nép. magyar hűségéről, amely a múltban is egyik legerősebb bdztositéka volt Magyarország függetlenségének. A magyar nemzeti ünnep alkalmából különös melegséggel Írnak a lengyel lapok Magyarországról. A félhivatalos Gazeta Polska erősen párhuzamba állítja a magyar és lengyel szabadságharcok történetét. A két nemzet a közeli napokban most frigyet köt a Kárpátok gerincén: a közös lengyel-magyar határon. A Felvidék visszakerült városaiban és falvaiban a magyarság mindenütt őszinte, mély lelkesedéssel ünnepelte húszéves rabsága után az első történelmi jelentőségű március 15-ét. SzüllőGéza bejelentette, Ünnepség a honvédszobor előtt Már délelőtt 10 órakor hatalmas tömegben gyülekezett az iskolai ifjúság, az intézmények, egyesületek és hivatalok résztvevőinek Serege a Rákóczi-körúton. Fél 11 őrakör kezdődött még a felvonulás á honvédszobor teréré és csakhamar végeláthatatlan emberáradat töltötte meg a Fő-utca mindkét oldalát hatalmas kiterjedésében. A feldíszítetett, zászlóerdős házak erkélyeit és ablakait is ellepték az ünneplők tömegei, de jutott belőlük a háztetőkre és az utcalámpák póznáira is. Az ünnepség programját hangszórók közvetítették a térség távolabbi pontjain is. Féltizenkét órakor a magyar Hiszekegyet énekelte a hatalmas közönség a tűzoltók zenekarának kísérete mellett az ünnepség bevezetéséül. Utána Tarnay „Március tizenötödike” című költeményét szavalta el a mikrofon előtt Kiss Jutka elemi- iskolai tanuló, majd Buczkó Emil dr. premontrei kanonok gimnáziumi igazgató mondta el nagyhatású ünnepi beszédét. A szabadság gondolatát vetítette fel az ünnepi szónok különböző korszakok és elméletek tükrében. Kifejtetté, hogy mit jelentett a szabadság a magyar nemzet számára 1848-ban, amikor a márciusi ifjak kivonultak Pest utcáira és mit jelent a magyar szabadság ma, különösképpen a felszabadult Felvidéken, amelynek joga és kötelessége együtt dolgozni a szabad magyarság kiépítésének nagy munkájában. Jaross Andor is lelkeshangú beszédet mondott a» ünnepélyen, összehasonlította az 1848 március 15-ét a mai március 15-ével. Ugyanolyan havas eső csapkodja arcunkat, — mondotta a többi között — mint az 1848 márciusi ifjúság arcát és ugyanúgy indul a történelem a maga nagyjelentőségű útján, mint 1848-ban. Ebben a szellemben folytatta beszédét Ja. ross és leírhatatlan hatást keltett szavaival az óriási közönségre. A nagy lelkesedést keltő ünnepi beszéd után a „Talpra magyar”-t szavalta el Kra- varik Gyula VHI. oszt. gimnáziumi tanuló, majd a tűzoltózenekar kísérete mellett három klasszikus magyar dalt, „a Kraszna- .horka büszke vára”, „Törökbársony süvegem”, „Csínom Palkó” kezdetű dalokat énekelte az ifjúsági énekkar és a közönség. Majd Sziklay Ferenc „Fogadalom” című költeményét szavalta Fábián Lujza leánygimnáziumi tanuló szavalókórus kíséretével és végül a Himnuszt énekelte el az ünneplő közöpség. A műsor végeztével lassan oszladozott a tömeg. Az ebéd ideje alatt egy időre megritkult az utca közönsége, de egyébként egész nap tartott az emberek boldog hullámzása a felszabadult Kassa utcáin. Külön feltűnést keltettek a más városokból érkező diákküldöttségek jelvényeikkel és ünnepi díszeikkel. A feldíszített város pompás képe a napestig hullámzó ünneplő hogy visszavonul a politikától A Keresztény Szocialista Szakszervezetek Központja Lilim József ein óklésével márciusi ünnepséget tartott a Budái Vigadóban, amelyen a szakszervezeti kiküldötteken kívül megjelent Szüllő Géza titkos tanácsos, Tób- ler János országgyűlési képviselő és sokan mások. Szüllő Géza ünnepi beszédében a többi között ezt mondota: —- Ma először szólalok fél politikamentesen, mert harcomat már megkarcoltam, a politikától Visszavonulok s átadom a helyemet fiatalabbaknak. Figyebrreztetek itt arra, hogy az írás példáját kell'' követnünk, amely azt mondja, hogy akkor lesz vége a világnak, ha nem akad ember, aki a másikon segíteni akar. Tóbler János beszéde után az elnöklő Liliül József zárta be a nagygyűlést, amelynek közönsége befejezésül elénekelte a magyar Himnuszt. M3 ' A Szlovákiából visszatért községek közigazgatási beosztása A hivatalos lap közli a kormány rendeletét a magyar—cseh-szlovák határmegállapító bizottság március 6-iki megállapodásával visszacsatolt községek közigazgatási beosztásáról. Eszerint Abantj-Torna vármegyéhez csatolják Ájfalucska, Aranyidő, Jászó minds zent és Rudiid k községeket; Bars és Kishont vármegyéhez Bori, Hév- mfigyarádKalász és Nagy hind községeket; Gömör és Kishont vármegyéhez Alscipókor ágy, Andrási, Balogpádár, Felsőfalu és Rekényeújfalu községeket; Nyitni és Pozsony vármegyékhez Nagy- cétény és Vága községeket; Nógrád vármegyéhez Felsőzcllő községet végül Ung vármegyéhez csatolják Bajánháza és Mészpest községeket. Intézkedik a rendelet a visszacsatolt községi területrészek hovatartozásáról is. A belügyminiszter külön rendeletben intézkedett az újonnan visezacsaolt városoi járási és körjegyzőségi beosztásáról. Franco Madrid ostromára készül - Casado kijelentette, hogy megtelték az intézkedéseket a főváros védelmére Psfoin tábornok elutazott Bmgosba Párizs, március ló. Bonnet külügynib niszter szerdán fogadta Pétaint, Francia- ország most kinevezett nemzeti spanyol- országi nagykövetét, aki szerdán este 20 óra 50 perckor utazott Burgoaba. Az Union Radio Gastadö beszédét közvetítette. Eszerint a nemzetvédelmi tanács, miután legyűrte a kommunista moz galmat, azon dolgozik, hogy mielőbb megvalósítsa az egész nemzet óhajtását; a tartós, méltó és termékeny béke megkötését. Madridi jelentés szerint Miaja felhívást intézett a Levante-h ad sereghez, amelyben felszólítja a katonákat, ismerjék el őt ' egyedüli páráncsiiftkntó és álljanak a Madridi nemzetvédelmi, tanács rendelkezésére. További madridi jelentés szerint Casado ezredes kijelentette a sajtóképviselők előtt, hogy a legközelebbi napokra várja, Franco tábornok támadását a madridi arcvonal ellen. Casado azt állítja, hogy már megtették az összes intézkedéseket Madrid védelmére. A vörös hadsereget újjászervezték. Mindkét fél hadijelentése szerint fo d- den is nyugalom uralkodott az arcvonala-» kon. A köztársasági hadijeJentés ezenkívül még jelenti, hogy ellenséges repülőgépek Valencia kikötőjét bombázták. Parisba repiifc a tuniszi helytartó, hogy fontos tanácskozásokat folytasson a francia kormánnyal Párizs, március 15. La Bonne tuniszi francia főhelytartó szerdán reggel repülőgépen elhagyta Tuniszt és Párizsba uta. zott, hogy tanácskozásokat folytasson a francia kormánnyal. Párizsi politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a tárgyalásoknak. A francia főhelytartó résztvesz a földközitengeri francia érdekek védelmével megbízott rendkívüli bizottság ülésén is. A párizsi lapok jelentése szerint az északafrikai francia gyarmat egyik legnagyobb repülőkikötőjét, Sidi-Achmeiet modem légi támponttá építik ki, 25 mUUó frank költséggel. A terepmunkálatok és a hangárok felépítése már megkezdődött. A francia atlanti flottaraj nyolc búvárhajója kedden este kifutott a bresti hadikikötőből és az afrikai partok felé vetta irányát. A nyolc tengeralattjáró negyvenöt napig tartó gyakorlaton vesz részt a nyugatafrikai partvidéken. A gyakorlat a marokkói vizeken kezdődik, Casablanca kikötője előtt. —mmsmmm—■ Anglia nem állít fel idegenlégiói London, március 15. Hore-Belisha hadügyminiszter a keddre virradó éjszaka bejelentette az alsóházban, hogy az európai kontinensre küldendő angol tartaíékhadsé- reg megszervezésével kapcsolatos tervek elkészültek. Ha háború törne ki, hat hónappal a háború kezdete után elszállításra készen áll az angol expediciós hadsereg. A szárazföldi haderőn kívül légihaderő is megy az expediciós hadsereggel az európai kontinensre. A szárazföldi haderőhöz felderítő- és vadászgéposztagokat osztanak be. Hore-Belisha hadügyminiszter a továbbiakban még kijelentette, hogy az angol kormány elvetette az angol idegenlégió felállításának tervét. Felvidéki irodalom I. ALTALANOS ÉRDEKŰ. Aixinger L.: Pozsony. 20 képpel, kötve 2.80 Arlcy A.: Ruszinszkó küzdelme az autonómiáért 1918—1927. . . . 1.20 Baranyai Z.: A kisebbségi jogok védelmének kézikönyve..................................4.— Bruckner Gy.: A Szepesség népe, néprajzi és művelődéstörténeti tanulmány . ...............................................2.—> — — A reformáció és ellenreformáció története á Szepességben ..... Delmár H.: Autóúton a Tátrába . . . Flachbart E. dr.:A csehszlovákiai nép- számlálások és a felvidéki kisebbségek nyelvi jogai ................................ Díváid K.: Eperjes templomai . , , , — — Felvidéki séták Haiczl: Érsekújvár múltjából ...» — Léva története a XVII. században Halász A.s A felsőmagyarországi lakosságnak munkával való ellátása a magyar és a cseh uralom alatt . . . Hegyi J.: Hazánk történelmi nevezetességű helyei és meglévő műemlékei . Horváth J.: Magyarország és a nemzetiségi kérdés 1815—1920. . . . . Ipolyi A.: A besztercebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása Iványi B.: Eperjes szab. kir. Város levéltára. I—II. kötet . . . , ... Kerekes Gy.: Kassa polgársága, ipara és kereskedése a középkor végén . . Mohr GJ\: Emlékkönyv a Szepesi-Szövetség tízéves fennállása alkalmából. 1920—1930 Pfeiler Ferdináni (Zeidler TeslvéreK] nemzeti könyvkereskedése, Rmismest, IV., Kossal!! Lajss-utca i Telefon H-87-34. U-74-««. 10.— 1.— 2.— 1.60 4.— 7.— 4.40 2.— 3.—— —.90 10.— 20.— 1.— Z— !
