Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-12 / 9. szám
1939 JANUÁR 12. CSÜTÖRTÖK TEIÁJIDE'Kl j/^öVARHIRMß Spanyol harcok (sp) Annyira elfoglalnak egyéni kö- sépeurópai gondjaink és ellentéteink, hogy nem érünk rá a közvetlen láthatárunkon túl történő dolgokkal foglalkozni, pedig nyilvánvaló, hogy a nagy európai erőjáték nem szűnt meg döntő hatást gyakorolni sorsunkra. Az egyre irtózatosabban dühöngő spanyol polgárháború eseményei például szoros kapcsolatban állnak Chamberlain angol miniszterelnök római útjával, s rajta keresztül az egész európai sors alakításával. Egy évvel ezelőtt és régebben, éppen nálunk a régebbi Dél- Szloivákiában egyenesen túlzó áprólé- kossággal figyeltük a spanyol vérengzés változásait. A lapok meglepő bőbeszédűséggel foglalkoztak vele, a sötét emélkű ostraui „Magyar Nap“ vagy a „Magyar Újság“ szinte külön spanyol számokat adott ki és bélpolitikai tőkét igyekezett kovácsolni a félremagyarázott spanyol ügyekből. Akkor közvetlenebbül éreztük a spanyol polgárháború életünkbe vágó jelentőségét, — időközben olyan események játszódtak le nálunk, hogy Franco és ellenlábasainak problémája alaposan háttérbe szorult. Most ismét megjelent a nagypolitika láthatárán a spanyol kérdés. Elsősorban Franco katalóniai téli offen- zivája miatt, amely három hét alatt jelentős területet foglalt el, áttörte a legerősebb köztársasági erőgyűrűt, s ha lassabban és akadozóbban is indult el, mint a tavalyi tavaszi katalóniai offenziva, első eredményével mégis ötven kilométerrel közelebb vitte Franco hadait a front legnagyobb részén Barcelonához. Az ofíenziva célja nem az volt, hogy egyetlen irammal legázolja a kormánysereget. Ilyesmi a kiépített modern erődviszonyok között elképzelhetetlen, s már magában véve az is csodával határos és Franco katonai fölényének bizonyítéka, hogy á kormány páncélerődei egymás után hódolnak meg a nemzetieknek s a spanyol szabadsághősök a Maginot- vagy a Sigfried-vonalhoz hasonló erődöve- ket foglalnak el. Német és francia katonai szakértők máris egy új elv stratégiai bizonyítékának tekintik Franco előnyomulását: annak, hogy a hadá- ■szat Spanyolországban kétéves keserves és veszteségteljes gyakorlat után megtalálta a modern betónvédelmi vonalak elleni támadási rendszer metódusát. Francoék az erődök körülkerítésével és az árkoly egy szűk helyen való szinte rejtett áttörésével, az erőd- yönal hátulról való megtámadásával meglepő sikerrel alkalmazott új támadási módszert találtak ki, amely „nagy szerepet fog játszani a legközelebbi komoly háborúban is az erődvonalak elleni harcokban“ — állapítják meg az európai katonai szakértők. A nemzetiek előnyomulása lassú, de málasztó. Ha az offenziva meg is áll, néhány hét múlva eljön a második lökés, tavasszal a harmadik, azután a negyedik, s a tenger nincs messze már Franco vonalaitól, a kormányerődök pedig egyre gyengébbekké és heve- nyészettebbekké válnak. Katalónia lakossága éhezik. A hadiszer és az emberanyag gyérül, a külföldi segítség az időközben bekövetkezett európai pálfordulás következtében jelentéktelenné vált. Franco országrészének nagyobb gazdagsága most már érezteti fölényét, hiszen Franconak ma 800.000 jól felfegyverezett és kiképzett katonája van, csaknem egy harmada annak, amennyi Katalónia egész lakossága, beleértve az asszonyokat és a gyermekeket. Nyolc hónapig készültek a nemzetiek erre az offenzivára, amelyről Franco azt mondotta: hónapokig fog tartani, anélkül, hogy időt engedne a kormánycsapatoknak az új erőgyűjtésre. Egymásután avatkoznak a harcba az új és a friss nemzeti hadosztályok, míg a kormány már gyermekekkel pótolja a 80.000 főnyi eddigi veszteségét. Barcelona pedig éhezik, s az ellátási krízis csak tavasszal fog kiteljesedni, amikor elfogynak a készletek s amikorra Franco egy új kétszázezer főnyi pihent hadsereggel a legnagyobb rohamot tervezi. Felmerül a kérdés, miért kezdte meg a nemzeti véres offenzivaját a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok között, a tél elején. A válasz egyszerű. Amint megtudta, hogy Chamberlain január közepén Rómában lesz, támadnia kellett, hogy fölényének megmutatásával kedvező tárgyalási pozícióba hozhassa nag5r partnerét, Olaszországot. Rómában Chamberlain és Mussolini elsősorban a spanyol kérdésről tárgyal. A duce előre tudta, hogy sok mindent elérhet az angol miniszterelnöknél, ha teljesíteni tudja Chamberlain Spanyol- országra vonatkozó kívánságait. Nos a nagy offenziva első sikerei után teljesíteni tudja: visszavonhatja az utolsó olasz csapatokat is a spanyol harctérről és meggyőzheti az angolokat Franco fölényéről. Számításait csak az húzná keresztül, ha a köztársaság' >k Chamberlain elutazása után aratnának valahogy nagyobb győzelmet a katalán fronton. Ilyesmi az elmúlt három év alatt már előfordult, most azonban nem látszik valószínűnek. Chamberlain bizonyára elfogadja a dúcénak Spanyolországra vonatkozó érvelését — szívesen teszi ezt — tudomásul veszi az olaszok kivonulását az ibériai félszigettről s ilyen értelemben köt megállapodást Mussolinival. Közép-Európa szempontjából sem maradhat közömbös, ha egyrészt Franco győz, másrészt Anglia és Olaszország az események hatása alatt s a „befejezett tényeket“ bekalkulálva végérvényesen megegyezik egymással. Ez a helyzet hatalmas méretekben újra megerősíti a tengely befolyását Európában, s — ami magyar szempontból a legfontosabb — Olaszország pozícióját a tengelyen belül. A német-olasz blokk a spanyol-portugál nemzeti erő bekapcsolásával újabb 32 milliós, fontos földrajzi pozícióban lévő szövetséges országra tesz szert, mert ha a diadalmas Franco Spanyolországa átmenetileg gyenge is lesz, bizonyosra vehető, hogy a hároméves pompás katonai nevelésen átesett és bámulatos katonai és szervezési erényeket mutató megújho- dott ország nem lesz többé az az elhanyagolható mennyiség, ami a polgár- háború előtt volt. Franciaország háta mögött új katonanemzet keletkezett német-olasz hatás alatt, új nagyhatalom, új nemzeti erényekben és ambíciókban izzó fiatal nép, s hogy mit jelent egy ilyen átalakulás dinamizmusa Európában, azt több példán láthattuk az elmúlt években. Ezenkívül Franco győzelmével Anglia és Olaszország is végleg közel kerül egymáshoz, Itália a déli vizeken felszabadul egy kellemetlen lidércnyomás alól, háta biztosítva lesz, a figyelmét és erejét az eddigieknél nagyobb, méretekben szentelheti egyéb problémái és középeurópai pozíciója kiépítésének. Franco győzelme egyszóval elsőrangú jelentőségű volna, a tengely politikájának megerősödésére s újabb évekre biztosítaná a középeurópai alakulat kontinentális fölényét. Internálást eljárás 36valutázó bu kereskedő, iőzsáés, bankár, ügynök és bizományos elten Két nő is van közöttük — Az ügyészség hivatalos közlése Baróthy Pál királyi ügyész, a budapesti királyi ügyészség elnöke, ma délelőtt a sajtó ré-zcre a következő hivatalos közlést adta ki: r-r- A budapesti királyi ügyészség valutaosztálya a mellé beosztott m. kir rendőrség jelentései alapján, miután többen — különösen tőzsdések — részben az ellenük indított bűnvádi eljárások után is tovább folytatják fizetési eszközökkel való visszaélési bűncselekmények elkövetését, a hosszabb időn át tartott megfigyelések és beszerzett adatok alapján harminchat budapesti lakost az internálást eljárás lefolytatása céljából a budapesti magyar királyi rendőrség tőkapitányságának, mint elsőfokú rendőrhatóságának átadott, mely hatóság az eljárás lefolytatása után meg fogja hozni határozatát. A harminchat szóbanforgé egyén a következő: 1 .Markstein Miksa nyitrai szül. ötéves izr. tőzsdebizonyányos, 2. Ravasz Ottó mosóéi szül. 46 éves izr. értékpapírkereskedő, 3. Nissel Piroska kiskunfélegy- házai szül. 34 éves izr. kóseréttercm vezetője, 4. Goldberger Lajos olaszliszkai szül. 53 éves izr. kereskedő, 5. Grünblatt Ferenc Mátyás budapesti szül. 34 éves izr. ügynök, 6. Adler Imre budapesti szül. 48 éves izr. tőzsdeügynök, 7. Nissel Dóra makói szül. 35 éves izr. kóserétterem tulajdonosnője, 8. Bauer István dr. buda- l>csti szül. 41 éves izr. állásnélküli magántisztviselő, 9. Illér Ernő budapesti szül. 45 éves izr. ügynök, 10. Karniol Gyula tarcali szül. 29 éves izr. volt bor- kereskedő, 11. Gerencsér (Gutman) Arnold Sándor budapesti szül. 54 éves izr. bankbizományos, 12. Endrődi Jenő dr. budapesti szül. 48 éves izr. értékpapír- kereskedő, 13. Vértes Henrik szeghalmi szül. 38 éves izr. tőzsdeügynök, 14. Székely Szilárd László sümegi szül. 41 éves izr. értékpapírkereskedő, 15. Leipniker Bernát budapesti szül. 54 éves izr. érték papírkereskedő, 16. Schück Imre salgótarjáni szül. 38 éves izr. gabonabizományos, 17. Präger Zsigmond budapesti szül. 70 éves izr. tőzsdebizományos, 18. Fenyő (Friedmann) Ernő bicskei szül. 48 éves izr. értékpapírkereskedő, 19. Kál noki Károly budapesti szül. 54 éves izr. tőzsdeügynök, 20. Berger Sándor lugosi szül. 53 éves izr. nyomda tulajdonos 21. Horti József ceglédi szül. 52 éves izr. gabonabizományos, 22. Laczkó (Löwy) Mihály maroscsúcsi szül. 43 éves izr. mezőgazd. és olaj keresk. rt. igazgatója, 23. Babos (Breuer) Jenő pozsonyi szül. 47, éves .izr* tőzsdeügynök, 24. Mestitz Lajos budapesti szül. 41 éves izr. tőzsdebizományos, 25. Szirmai Náthán Ignác ma- rofcszentmihályi szül. 57 éves izr. tőzsdebizományos és pénzügynök, 26. Neufeld Gyula kalocsai szül. 62 éves izr. tőzsde ügynök, 27. Kovács Emil budapesti szül. 37 éves izr. bankár, 28. Schatz Jenő szegedi szül. 66 éves izr. bankár, 29. Sándor Ferenc budapesti szül. 59 éves izr. bankár, 30. Vermes Márton dr. bősházai szül. 47 éves izr. értékpapírkereskedő, 31. Sándor Sándor budapesti szül. 51 éves izr. bankár, 32. Mestitz Pál budapesti szül. 39 éves izr. tőzsdebizományos, 33. ifjúbbik TVetsz Ferenc budapesti szül. 49 éves izr. tőzsdeügynök, 34. Bieter Antal budapesti szül. 50 éves izr. értékpapírkereskedő, 35. Radó Miklós budapesti szül. 46 éves izr. tőzsdebizományos és végül 36. Katz Izsák faluszlatinai szül. 51 éves izr. ügy- | nők. Mussolini mtmmmm imrédy Bélának ajándékozta Andreas Pannonius n I,,, W IIHII11 < KWH« magyar humanista nagyértékű kódexét A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya most tartott ülésén Huszti József dr. levelező tag ismertette Andreas Pannoniusnak eddig ismeretlen és kiadatlan munkáját, amelyet a jeles ma gyár humanista, Hunyadi János volt ka tonája, később Karthauzi szerzetes 1505 ben — már nyolcvanadik életévén túl — valamelyik északolasz kolostorban írt az Énekek énekének allegorikus értelméről. Andreas Pannoniusnak ezt a művét egyetlen kéziratos példányban a délolasz Vibo Valenzia-ban, a Capialbi grófok családi könyvtárában őrizték, s hosszú ideig hozzáférhetetlen volt a magyar tudományos kutatás számára. Legutóbb a család nemes nagylelkűséggel uemcsak a kódex szövegének lemásolását engedte meg, hanem magát a kódexet is — bizonyára előre sejtve további sorsát — Mussolini miniszterelnöknek ajándékozta, aki a múlt év nyarán vitéz Imrédy Béla ma gyár miniszterelnök látogatása alkalmával Ciano gróf útján tovább ajándékozta a. magyar miniszterelnöknek. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a kódexet nagy értékére való’tekintettel a Magyar Nem zeti Múzeum kézirattárában örök letét ként helyeztette el. Rendkívüli érdekes előadásának to vábbi részében Huszti professzor -ismer tette Andreas Pannonius életét és munkásságát, az új kódex megtalálásának körülményeit, a szöveg megszerzésére irányuló törekvéseket, s a felfedezésnek tudományos szempontból való fontosságát. Kiemelte, hogy a magyar miniszter elnök számára való adományozás ténye is tanúskodik a Dúcénak és az olasz népnek a magyarság irányában mindig megnyilatkozó szeretetéről és nagyrabecsüléséről. Az előadást a megjelent előkelő és nagyszámú közönség nagy figyelemmel hallgatta.
