Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-08 / 6. szám
16 tewideKi AVjfoiRHIRItAfi 1939 JANUAR 8. VASÁRNAP A vcrebélyí járás mezőgazdasági helyzete Verebély, január 7. (Kiküldött munkatársunktól.) A verebélyi járás viszonyainak tanulmányozása közben nem mulasztottam el a gazdasági viszonyok megismerését sem, hiszen a visszacsatolt területek szempontjából éppen a gazdasági kérdések az elsőrangú fontosságúak. Különösen fontosak pedig a vegyes nem zetisógű területeken, mert a lakosság megelégedettsége, a viszonyok konszolidálódása szoros kapcsolatban van a gazdasági viszonyokkal. Az alatt a rövid öt hét alatt, amíg a verebélyi járás területén a katonai közigazgatás volt érvényben, gazdasági téren is jelentős munka ’ történt. Ennek a munkának részleteiről igyekeztünk informálódni a járás gazdasági viszonyait behatóan ismerő tényezőktől. Valkovics Imre, a Barsmegyei Népbank tisztviselője, aki egyúttal a vere bélyi magyar kulturmunkának hivatott vezetője is, nagyon érdekes összefoglalásban ismertette velünk Verebélynek és. környékének gazdaságtörténeti fejlődését. Énnek lényegét a következőkben foglaljuk össze: — Verebély ősmagyar telep, amely már a népváudorlás korában katonai őrhely volt és ezt a szerepét az egész középkoron át megtartotta. Még a török háború idején is mint fontos vár szerepelt s falai alól, indult a vezekényi csatába a barsmegyei sereg. Környékén az esztergomi érsekségnek és káptalannak voltak birtokai, a katonai szolgálatot teljesítő birtokosok az érsek predialista nemesei voltak, akiknek székük Verebé- lyen volt. Az Ordódy-, Majthényi-, Kö- pesdy-, Boronkay-, Ocskay-, Balogh-, Gaál- csalúdok szállása volt Verebély, amely a 19. század első három évtizedében is megtartatta még magyarságát, csupán a harmincas évek rettenetes kolerajárványa irtotta ki innen a magyar nép- etemet. Akkof telepítés útján töltötték meg újból a falut lakosokkal, mégpedig Morvaországból hozták a telepeseket. Luhacsoviee környékén egy falu sírkertjében találtam, meg azokat a morva neveket, amelyek Verebólyen honosak. A községben ma is morva utcának nevezik az egyik utat. Ezek a morvák hovatovább elszlovákosodtak. de azért a mn gyár életnek is végig megvolt a gyökere. — Verebély lakossága a tengelyközlekedés korában csaknem kizárólag fuvi- rözással foglalkozott. A község a Zsitva völgyének a kulcsa és így nagy közlekedési és stratégiai fontossága van, hiszen északi irányban itt nyílik kapu Aranyosmarót és Körmöcbánya felé, délre a Zsitva a kis magyar alföldhöz kapcsol minket szorosan, míg a nyugat-keleti tengelyen Léva és Nyitra között fekszik a község. Verebély igen nevezetes posta- regáléval bírt. fuvaros lakosai pedig gabonát,.sót, fűszert szállítottak a szélrózsa minden irányába. A vasút csak a kilencvenes években létesült, akkor azonban gyökeresen megváltoztatta a viszonyokat, amennyiben Verebély lakosainak eddigi létalapja csúszott ki a láb alól. A lakosságot nagyon nehéz volt az új gazdasági rendre megnevelni, mert megszokták a könnyelmű fuvaroséletet. A földmíveléshez nem igen volt kedvük, nagyon sok földet hagytak meg ugarnak, a legtöbb földön pedig vad niívelés folyt. Lassanként azonban a vidékről beözönlött a tipikus agrár-elem s a mezőgazdaság kezdett fellendülni. ,— A magyar kormány már a háború előtti időben nagy figyelmet fordított erre a vegyes nemzetiségű járásra és a tolnamegyei Bonyliádról nagy állami támogatással pompás tenyészállatokat importált, amivel egyszeriben feljavította a meglehetősen gyatra állatállományt. Nagy kiterjedésű réti gazdálkodás vált lehetővé, a rétek jó szénát adtak, bár a mostoha viszonyok sok kárt .okoztak, a Zsitva kiöntése gyakran tette tönkre a takarmányt. A takarmánynövények termelése jól fizetett, különösen vörösherét termesztettek. A műtrágya használata, a helyesebb föld- mívelés a háború utáni években vette kezdetét ezen a területen. (Megjegyezzük itt, hogy a gazdasági ismeretek terjesztésében nagy érdemet szerzett éppen Valkovics Imre, aki a budapesti köz- gazdasági egyetem mezőgazdasági fakultásán alapos kiképzést nyert). A termésátlag biztos, mert a talaj a gabonane- mneknek igen megfelelő, a legtöbb kapás is gyönyörűen díszük. A csapadékviszonyok azonban éppen Verebélyen nem a legkedvezőbbek. A kapások között legfontosabb a kukorica. Jelentős a takarmányrépatermelés s a lakosság házi szükségletének kielégítésére kendert termeszt. — Bár meglehetősen északon vagyunk, de a szőlő határa itt magasan felhúzódik, felnyúlik a most Szlovákiában levő Jóka-domb lejtőjéig, amelyen kitűnő bor terem. Cholnoky Jenő mondja egyik könyvében, hogy Kínában tokaji aszú helyett a jókai Klobusiczky-pince palackos borát állították elé és pompásan ízlett. A verebélyi szőlődombon 300 magyar hold szőlőkért van, jelentékeny része ki van ültetve. A szőlőmívelés azonban eléggé rend- szertelen. Szükség volna a hegyközség megalakítására és feltétlenül meg kell szervezni egy borértékesítő szövetkezetei. Most mindenki akkor szüretel, amikor neki tetszik és ezért a bor jó része használhatatlan. A gyümölcstermelés terén nagyon rosszák a viszonyok. Az igyekezet megvolna, ültetnek is gyümölcsfát, de rendszertelenül. Itt a kártevők elleni védekezés megszervezése a legelsőrendü feladat. — A tejtermelés jelentős és jellemző, hogy a gazda maga fogyasztja el a termelt tej nagy részét, ami azt mutatja, hogy gazdaközönségünk élelmezése feljavult. Tejértékesítő szövetkezet megalakítására van szükség. •— Verebély nagy forgalmú gabonaértékesítő központ volt. Az értékesítés egész modern módszerrel történt, minták alapján kötötték le a gabonát. Négy millió cseh korona értékű gabona for dúlt meg a verebélyi piacon. Verebély- pek van egy négy és fél vagónos gőz malma, amely redukált üzemmel dolgozik, szeszgyára és a legmodernebb német rendszerrel felszerelt ecetgyára. Ezután az általános és kimerítő tájékoztatás után Babucs Imréhez, a föld- mívelésügyi minisztérium kiküldöttjéhez fordultunk felvilágosításért és azt kérdeztük meg, hogy a katonai közigazgatás ideje alatt milyen munka folyt a verebélyi járás területén a gazdasági viszonyok tanulmányozása és esetleges megjavítása érdekében? Kérdésünkre a következő feleletet kaptuk: — Őszi vetőmagra nem volt már szükség, mert a vetőmag már az egész járásban el volt vetve. A verebélyi járás területére vonatkozólag a csehszlovák katonaságtól 1281 elrekvirált lovat szereztünk vissza és juttattunk el tulajdonosuknak, ami valósággal rekorderedményt jelent. Ezenkívül visszaszereztünk 460 darab járművet. Intézkedtünk, hogy az úrbéres birtokos ságok tenyészállathoz juthassanak és már utaltak is ki tenyészbikát. Ezen a vidéken a sertésállomány kereszteződésből állott elő, még pedig német nemesített fajtát kereszteznek yorkshireivel. Tekintettel arra, hogy az ebből a fajtából elő álló sonkát a magyar felvevő piacon már nem lehet megfelelő árban értékesíteni, megértettük a gazdákkal, hogy át kell térni a szőke magyar mangalicafajta tenyésztésére. Ez természetesen fokozatosan fog megtörténni, de hama rosan lehetővé teszi a zsír jobb értékesítését. — A növénytermelésben megállapítható, hogy a termőföld ezen a vidéken jó. A gazdaközönség tavaszi vetőmaggal is el van látva. A termés értékesítésére megtörténtek az intézkedések. A Futura bevásárlói már megkezdték a gabona felvásárlását a 20 pengő 20 filléres maximális árban. — Január 15-én kezdjük meg a szokásos téli tanfolyamokat, amelyek díjtalanok és a temelés legmodernebb elveivel is; mertetik meg a gazdaközönséget. Pauko vies József, a zöldmező szövetség ügyvezető alelnöke. bejárta ezt a területet is és megkezdette a szövetség szervezeteinek létrehozását. Magam jelentést tettem az OMTK-nak és javasoltam a tejértékesités gyors megszervezését, ami a lehető leghamarabb meg fog történni. — A magyar mezőgazdaság irányitó tényezői mindent elkövetnek, hogy a verebélyi járás is, mint a visszacsatolt terület minden része, hamarosan egyenrangú és egyenértékű részként kapcsolódjék a magyar mezőgazdaság méltán híres rendszerébe. Yécsey Zoltán. Megalakult a Magyar Terménykereskedők Exportegyesülete Budapest. E hó 6-án délután, vitéz Mis- kolezy Hugó dr. országgyűlési képviselő elnöklete alatt tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Terménykereskedők Exportegyesülete,' a keíresztény terménykereskedők élénk érdeklődése mellett. Az alakuló gyűlés elfogadta az egyesület szervezeti szabályzatát, megválasztotta tisztikarát és elhatározta, hogy a legrövidebb idő alatt felveszi az érintkezést mindama hatóságokkal és gazdasági körökkel, melyek befolyást gyakorolnak a mezőgazdasági termények kivitelével kapcsolatos kérdésekre. Gazdasági körökben érdeklődéssel várják az egyesület működését s az általános felfogás szerint olyan komoly gazdasági alakulat kelt életre, mely jelentős pozíciót fog magának kivívni. (—) Átveszi a Nemzeti Bank a felvidéki váltókat. A Magyar Nemzeti Bank vezetősége előtt több tervezet fekszik a Felvidék hitelellátásának kérdéseire vonatkozóan. E feladat megoldásával kapcsolatosan szó van arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank átveszi a cseh jegybanktól a Felvidékről származó váltókat. Erre vonatkozóan tárgyalások folynak s valószínű, hogy ezek a tárgyalások rövidesen eredményes befejezést nyernek. (—) Üzembe helyezik a Rima leállított olvasztóit. A Felvidék felszabadulása jelentékeny emelkedést hozott vasérctermelésiink- ben. A visszakerült területekről a kincstár diósgyőri nagyolvasztója naponta 28 vagon pörkölt ércet kap és körülbelül ugyaneny- nyit szállítanak a rozsnyói telepek a Rimának. Az elmúlt évben a Rima két nagy olvasztót leállított, ezeket most újra falazzák és bélelik s rövidesen üzembe helyezik. A Mag-yar Nemzeti Bank arfoyamai Angol font 15.85—16.05, Belga 57.20—57.80, Cseh kor. 7.50—10.—, Dán kor. 70.75—71.55, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 din. címletek kivételével), USA doll. 338.30—342.30, Kanadai dollár 332—337, Francia fr. 8.90-9.10, Holland forint 184.30—186.30, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.40— 3.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90—17.90 (az 500 és 1000 liras bankjegyek kivételével), Német márka —.—, Norv. kor. 79 65—80.55, Svájci fr. 76.40— 77.30, Svéd kor. 81.60—82.50. Amszterdam 184.70—186.30. Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.38—57.82, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 70.95 —71.55, London 15.885—16.035, Milánó 17.66— 17.8864, Newyork 339.70—342.30. Oslo 79.85—80.55, Páris 8.95—9.05, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11— 4.15, Stockholm 81.825—82.525, Varsó 64.—64.50, Zürich 76.625—77.325, Isztanbul 268—271. Budapesti értéktőzsde nj ugodt Az új tőzsdei hét nyugodt hangulatban kezdődött nagyöbbarányú üzlet nélkül. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 159.—, Első M. Bizt. 320.—, Fonciére 30.—, Békéscsabai 9.8, Első Bp. Malom 6.4, Bauxit 147.—,, Borsodi szén 7.5, Szentlőrinci 5.—, Cementia 92.—, Kohó 17.—, Aszfalt 4.6, Kőszén 235.—, Nagybátonyi 42.5, Salgó 25.15, Urikányi 33.—, Csáky 4.—, Fegyver 29.7, Ganz 12.8, Láng 25.5, Acél 21.5, Rima 57.65, Guttmann 5.7, Ofa 11.5, Nasici 70.—, Levante 0.1, Tröszt 42.75, Államvasút 5.9, Dél- cukor 72.—, Magyar cukor 63.5, Georgia 18.5, Gschwindt 655.—, Gyapjúmósó 2.5, Goldberger 34.5, Magyar kender 8.—, Szegedi kender 24.5, Műtrágya 43.5, Szikra 188.—, Vasúti forg. 13.5, ■ Telefon 7.—, Budapesti g-abonatőzsde: Az érdeklődés előterében a kukorica áll. Promptáruban nagy a kereslet s a kínálat csak magasabb árakon jelentkezik. A határidőpiacon a kukorica megszilárdult. Rozs: márciusra: zárlat 14.58—14.60, májusra: zárlat 14.88—14.90. Kukorica: májusra: 15.17, 15.21, zárlat 15.21—15.23. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 20.05—20.15, 78 kg-os 20.25—20.35, 79 kg-os 20.45—20.55, 80 kg- os 20.55—20.65, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 19.95—20.05, 78 kg-os 20.15— 20.25, 79 kg-os 20.35—20.45, 80 kg-os 20.45—20.55, fejérmegyei 77 kg-os 20.05—20.15, 78 kg-os 20.25— 20.35, 79 kg-os 20.55—20.65, 80 kg-os 20.55 —20.65. Rozs: pestvidéki 14.10—14.20, más származású 14.20—14.30. Takarmányárpa: első-1 rendű 16.00—16.30, középminőségű 15.75—16.00. Sörárpa: kiváló 19.50—20.00, prima 19.00—, 19.50. Zab: elsőrendű 18.65—18.80, középminőségű 18.55—18.65. Kukorica: tiszántúli 13.00—, 13.15, egyéb áll. 13.00—13.15. Őrlemények: korpa 12.70—12.80Í 8-as liszt 15.80—16.00. Árpa: 300 mm nógrádi 19.50— budapesti paritásban. Zab: 150 mm 18.60 budapesti paritásban. Kukorica: 300 mm 13.17K, 150 Szolnokon át! 13.15, 150 mm 13.17)4, 150 mm 13.10 budapesti paritásban. Lucerna: 40 mm 232.— Csepel, 20 mm íehérbárcás 300.— Budapest. Lóhere: 14 mm íehérbárcás 145.—, 60 mm fehérbáreás 130.— Budapest. Zürichi árfolyamok Zürich, január 7. (Záróárfolyamok.) Párizs 11.70, London 20.75, New-York 4427/8, Brüsszel 74.80, Milánó 23.30, Amszterdam 241.—, Berlin 177.75, Szófia 5.40, Prága 15.15, Varsó 83.75, Belgrád 10.—, Athén 3.95, Bukarest 3.25. Sertésvésár A ferencvárosi sertésvásár mai felhajtásai 1343. Eladásra került 1202. A vásár irányzata változatlan. Árak: I. uradalmi zsírsertés (páronkint 340 kg-on felül) 111, szedett sertés I. 94—97, II. 88—90, silány 78—82, öreg sertés II. 84—88, angol tőkesertés 95, angol sonkasertés II. 80—93 fillér kg-ként, élősúlyban. Lisztárak A budapesti lisztárjegyzöbizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50—38.50, Ogg 36.50— 37.50, Og 36.50—37.50, 0C 36.50—37.50, 2gg 35.50— 36.50, 2g 35.50—36.50, 2f 35.50—36.50, 4-es 33.75— 35, 5-ös 32.25—33.50, 6-os 28.75—30.50, 7-es 20.75— 22.50; rozsliszt: 0-ás 29—29.75, 01-es 26.25- 27, 1-es 21.50-22.25, 2-es 19—20.75. IVlagrpiac Köles fehér 18—22, vörös 16.50—17, egyéb 16—16.50, káposztarepce 23—23.50, tökmag nagyszemü 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos 20—21, kék mák 120—125, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18—19, lencse nagyszemű sterilizált 36—43, középszemű sterilizált 22—27, kisszemű sterilizált 20—22, fehér szokványbab dunai 25.50 —26, dunántúli 25—25.50, felsőmagyarországi 23—24, gömbölyű fürjbab 27—28, hosszú fürj- bab 26—27, barnabab 27—27.50, lucernamag nyers arankás 205—250, íehérbárcás (20 q-nal több) 300—305, lóheremag nyers arankás 80 —95, íehérbárcás (20 q-nál több) 130—135, bükköny tavaszi 16.50—17.50, szöszös 34—3G, csillagfürt fehér lapos 11—11.30, szárított répaszelet 8.50—10. Á budapesti vásárcsarnok kiskereskedő mi árai A felhozatal kielégítő, a forgalom közepes volt. A következő árakat jegyezték (Zárójelben a nagykereskedelmi árak): Marhahús, rostélyos és felsál 128—180, levesbús (fartő, tarja, szegye) 128—160. Borjúhús: comb 280—340, vésés 180—240, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 166—200, oldalas 140 —176, zsírszalonna 140—156, sertésháj 165—175, sertészsír, budapesti 160—165 fill, kg-kint. — Baromfi: Élő: tyúk 1 darab 200—350, 1 kg (130 140), csirke, rántanivaló 1 darab 100—260, 1 kg (135—170), ruca, hízott 1 kg (130—145), lúd, hízott 1 kg (130), pulyka, hízott 1 kg (110). Vágott: tyúk 1 Kg 140—180 (80—150), csirke, rántanivaló 1 kg 120—260 (80—215), ruca, hízott 1 kg (100—140), lúd, hízott 1 kg 12Ű-160 (110— 130), pulyka (80—150). — Tojás: Teatojás, válogatott darab 11—12, kg 210—230, ládaáru (195 —220), hűtőházi tojás (152—165), meszestojás (125—132), főző- és aprótojás darab 9—10. — Halak: Ponty, élő 120—180, szeletelt 90—140. — Tejtermékek: Tejföl (90), teavaj, tömbben (280 310), pasztőrözött (320), sovány tehéntúró (28— 60), trappista, hazai (120—170). — Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (30—32), nagyszemü (42), színes (26—40), borsó, hántolt, feles (30—36), lenese, hazai (28—56). — Zöldségfélék: Petrezselyem (12—14), zöldje (10—16), sárgarépa, karotta (6—8), sárgarépa 8—14 (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (10—13), zeller (20—28), cékla I-a (15—18), II-a (10—15), kalarábé kg 16—20 (6—14), kapor, csomó (14—20), karfiol, hazai, levéllel (10—25), tisztított (30—45), vöröshagyma, érett, makói 14—16 (11—13), piros (14 —16), fokhagyma 24—36 (12—26), feketegyökér (40—50). — Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (3.5—8), kelkáposzta 12—14 (6.5—11), fejessaláta, melegágyi (4—18). — Burgonya: Gülbaba (10— 11), nyári rózsa (11—12), őszi rózsa 12—13 (9— 10), kifli 20—26 (17), Ella (8-8.5). — Főzelékfélék: Főzeléktök 28—40 (18—25), sütőtök 10—16 (7—10), feketeretek (8—10), csiperkegomba (100 180), paraj, tisztított (50—100), sóska, melegágyi (210—180). —: Gyümölcs: Alma, nemesfaj I-a (60—100), II-a (50—70), közönséges válogatott (32—60), körte, nemesfaj I-a 80—160 (80— 100), II-a (60—80), szőlő, csemege, kötözött (60 100), dió, keményhéjú (115—128), dióbél (390— 420), mogyoró (180—200), mogyoróbél (380—400), mandula, héjas (50—80), mandulabél hazai (380 —480). — Béligyümölcs: Gesztenye, külföldi 64 —120 (50—94), narancs, vörösbélű 100—130 (76— 100), sárgabélű 56—88 (46—72). narancs, Jaffa (54—60), mandarin 64—110 (52—86), citrom I-a (5—8), II-a (3—5). — Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420). édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140), bors (440 —460), szegfűbors (680), köménymag (180—190), japán rizs (67—68), Kaxolin rizs (32—102).
