Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-27 / 22. szám
TEMHDhUj J'fcWSVXRRIIUlÄE 3 1S3S JANUÁR 27. PÉNTEK Csáky István gróf beszámolt a külpolitikai helyzetről a képviselőház és a felsőház külügyi bizottságában Csáky István gróf külügyminiszter németországi útja után hivatalos helyről bejelentették, hogy a külügyminiszter a legilletékesebb fórum előtt, a törvényhozás külügyi bizottságaiban számol be egyfelől berlini útjáról, másfelől a külpolitikai helyzetről. Ennek megfelelően, úgy a képviselőhöz, mint a felsőház külügyi bizottságát csülökre, február 26-ára összehívták. Délelőtt 11 órakor ült össze a képviselő- ház külügyi bizottsága igen nagy érdeklődés közben. Takách Tolvay József gróf, a. bizottság elnöke már • féltizenegy órakor megérkezet az egyes számú értekez- leti terembe és pont egy órakor megjelent Csáky István gróf külügyminiszter is a külügyi sajtófőnök és titkárai kíséretében. Egy időben érkezett meg lmtédy Béla miniszterelnök^ Tasnüdi Nagy András igazságügyminiszter, Reményi schneller Lajos pénzügyminiszter és Törley Bálint államtitkár. Teljes számban megjelentek a bizottság tagjai is. A képviselőház egyesített bizottsága Péchy László elnöklésével csütörtökön délután folytatta a zsidojavaslat általános vitáját. A kormány részéről Tas nád y Nagy András igazságügyminiszter és Antal István államtitkár volt jelen. Vay Miklós báró utalt arra, hogy a zsidókérdés rendezésének gondolata 1918- ban ébredt fel először és szomorú-következményei voltak annak,'hogy nem lehetett megvalósítani. A második zsidótörvényre azért van szükség, hogy ne üsse fel a demagógia a fejét. A zsidóság az első törvény itencióit nem fogadta el, s ha a második törvényt sem hajtja végre, az ország közvéleménye egy harmadik törvényt fog provokálni. 'A zsidóság tehát saját érdekében igyekezzék a törvény intencióinak eleget tenni, mert neki is érdeke, hogy nyuga lom legyen. Kötelessége a kormánynak, hogy a kivándorlást megfelelő formában elősegítse és hogy ennek adminisztrációja és pénzügyi lebonyolítása terén is történjenek bizonyos intézkedések. Javasolja, hogy • kivándorlási kormánybiztost nevezzenek ki. Lehetőséget kell adni a zsidóságnak, hogy bizonyos formák között és bizonyos megkötöttség mellett vagyonát magával vihesse, Természetesen azonban nem pénzben, hatnom olyan értékekben és cikkekben, ame lyeknek kivitele terén bizonyos nehézségek vannak. A keresztény fiatalság megállja a helyét a kereskedelemben és meggyőződése, hogy kiviteli cikkeinket értékesíteni tudjuk. Szükségesnek tartaná annak az elvnek kimondását, hogy azok Inak az üzemeknek, amelyekre a javaslat bizonyos arányszámot ír elő és közszállí- tásokban is részt vehetnek, bizonyos formulák között prémuimot állapítsanak meg, s ezek a közszállításokban csak akkor vehessenek részt, ha nem várják meg az előírt terminusokat, hanem minél gyorsabban keresztény üzemekké alakulnak át. Meg kell adni ezeknek azt az előnyt, hogy azonnal keresztény üzemekké nyilvánítsák őket és ezt cégjegy zésükre is rávezethessék. A választójogi kérdéssel, kapcsolatban bizonyos méltányosságot igényel az idősebb generáció. Takách Tolvay József gróf elnök nyitotta meg a bizottság ülését, utána Csáky István gróf külügyminiszter közel egyórás külügyi expozét mondott, amelyet a bizottság tagjai feszült érdeklődéssel hallgattak. A külügyminiszter beszéde után megindult a vita, amelyben Bethlen István gróf, Kenéz Béla, Lakatos Gyula, Eckhardt Tibor és Turchányi Imre szólalt fel. A felszólalások után' Csáky István gróf külügyminiszter válaszolt a vita szónokainak. Délután öt órakor a felsőház külügyi bizottsága ült össze, amelyen Csáky István gróf külügyminiszter tájékoztatta a felsőház bizottságának tagjait a helyzetről. A meginduló vitában Kánya Kálmán és Teleszky János szólalt fel. Az esti órákban ért véget a felsőház külügyi bizottságának ülése és csak ezután adták ki az országgyűlés két házának külügyi bizottsági üléséről szóló hivatalos jelentést. Urózdy Győző szerint a zsidóság igyekezett végrehajtani az első törvényt. Ha a zsidóság kivándorolni kényszerül, ezt ne nehezítsék meg azzal, hogy az útlevelébe akkor is beírják, hogy zsidó, ha húsz-harminc évvel ezelőtt kikeresztelkedett Attól tart hogy a javaslat miatt külkereskedelmi forgalmunk csökkenni fog. A javaslat leggyengébb pontja szerinte a közjogi rész, amely szakítást jelent az alkotmány alapelveivel. Urózdy Győző a továbbiakban azt fejtegette, hogy szavazati jogot annak a zsidónak kellene adni, aki már hetven- száz éve itt él. A tűzharcosokkal kapcsolatban a kedvezményt ki kellene terjeszteni a hadiárvákra és hadiözvegyekre is. Akiknek őse már 1848 és 1867 előtt itt volt, egyenlővé kellene tenni a magyarsággal és még azokat is kivételes elbánásban részesíteni, akik 1914 előtt keresz- telkedtek ki. i ■ ■ Krúdy Ferenc szerint a javaslat nem más, mint a zsidóság elkülönülésének következménye a magyar faj érdekeinek megvédéseivel. A magyarság nyolcvan esztendőre visszamenőleg még csak nem is védekezett a galíciai zsidók beözönlésével szemben. A legnagyobb hibát a régi magyar zsidóság követte el, amely ahelyett, hogy védekezett volna a beözönlő galíciai .zsidóság ellen, velük egységes tömbként jelentkezett. Krúdy Ferenc a továbbiakban azt fejtegette, hogy nem a törvény és végrehajtása vitt bennünket a szociális felfordulás felé, hanem a mai állapot további tűrése vinne. A mai gazdasági rendszer éppen a mozdulatlanságra és a magyarság tehetetlenségére van alapítva. Kifejtette, hogy át kell alakítanunk a kapitalista konstrukciót a közérdek rendje szerint. Nem fél attól, hogy a törvény végrehajtása alkalmával szociális zavar lesz. Mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy a magyarságban nem volt meg a megújhodás, az élniakarás vágya és nem volt meg a meleg humanizmus, amikor a zsidóságot magába fogadta és ugyanazokat az életfeltételeket adta a zsidóságnak, mint az ősi magyarságnak. Végül hangsúlyozta, hogy a javaslat deffenzív lépés a magyar faj javára, csak a jogegyenlőség helyreállítása a cél, azé a jogegyenlőségé, amely az elmúlt nyolcvan év alatt éppen a magyar fajiság kárára teljes mértékben elferdült. Halta Aurél jelentette, hogy a Bornemisza—Mikecz csoport nevében szólal fel, amelynek tagjai a törvényjavaslatot elfogadják. A niai formájában azonban a javaslat nem megfelelő. Nem .külföldi példák után kell indulni, hanem á nemzet érdekeinek megfelelően kell a problémái rendezni. Az első törvény végrehajtása a hatóság és a végrehajtó hatalom kér dése. Hol a biztositék arra, hogyha az enyhébb törvényt nem tudtuk végrehajtani, végrehajtjuk majd a szigorúbbat. Gazdasági érdekből az asszimilált zsidó súgnak a közjogokban való részesítései nem tartja károsnak, ellenkezőleg aggá lyosnak tartja éppen faj védelmi szem Január 26-án délután tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Pénz- és Tőkepiac Szabályozására Alakult Intézet Rt. A részvénytársaság, amelynek alapítói a m. kir. államkincstár, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ, 20 millió teljesen befizetett részvénytőkével alakult meg. A vállalat létrehozása a Magyar Nemzeti Bank 1938. évi XXV. tc.-kel módosított alapszabályainak ama rendelkezéséMOST JELENT MEG! Kerecsényi Antal felvidéki w A BARÁT, HEG A KOMÉDIÁS c. könyve Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál. Ara diszköltshen 6.— pengő. pontból a zsidók közjogi különállását. Végül Tors Tibor a javaslatot általános érdeklődés közepette kulturális és szellemi szempontból bírálta. A bizottság elhatározta, hogy pénteken délelőtt féltizenegykor folytatja a tárgyalást. vei függ össze, hogy a Magyar Nemzeti Bank a nyíltpiaci műveletek körébe eső, a pénzpiac és tőkepiac irányítására és szabályozására alkalmas vételi és eladási ügyleteket jogosult kötni és lebonyolítani, illetőleg a pénzpiac és tőkepiac szabályozását szolgáló egyesülésben vagy intézményben részesedést vállalni. A részvénytársaság az alapszabályai 128. §-ában foglaltaknak megfelelően ügyvitelének ellátását a Pénzintézeti . Központra bízta. í , Kivándorlási kormánybiztost sürgettek a Ház egyesitett bizottságában Tovább folytatta az egyesített bizottság a zsidó- javaslat általános vitáját : : V JMROSS RAD OR: Célunk az, hogy azt a kétféle embert, akiket a Felvidék hordoz, összehozzuk Hazafias ünnepséget tartott a Magyaroszági Ruszinszkóiak Szervezete A Magyarországi Ruszinszkóiak Szervezete most avatta fel új budapesti klub- helyiségét és az ünnepségen megjelent Jaross Andor felvidéki miniszter is. Ott voltak Pataky Tibor államtitkár és felesége, Illés József dr„ a Szervezet elnöke, Pávay Mátyás Sándor altábornagy, Barna János dr. orvostábornok, Weis’ István miniszteri osztályfőnök. Bonkáló Sándor dr. egyetemi tanár, Földesi Gyula országgyűlési képviselő, Flahbart. Ernő dr. és Apor István báró miniszteri osztálytanácsosok, Morvay Zsigmond ny főispán, Pataky Mária dr., Török István dr. ny. miniszteri tanácsos és még sokan mások. A házszentelési szertartást Kraj- nyák Gábor dr. kanonok végezte, aki nagyhatású beszédet is mondott. A vacsora első szónoka Illés József dr. elnök volt, aki meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket és kijelentette, hogy a szervezet annak a népnek a jobb jövőjéért küzd, amely évszázadokon keresztül tántoríthatatlan harcosa volt a szentistváni gondolatnak és ha most az ideiglenes határ idegen államközösségbe osztotta is, ez az új helyzet nem a nép akarata, hanem az igazság és jog megcsúfolása, mert a nép szíve és lelke idevágyik testvérei közé. A magyar-orosz nép — mert ez a név illik rá legjobban — méltán érdemelte ki egykor a ..gens fidelissima“ nevet és erről a hűségéről tanúságot tesz a megpróbál tatások mai nehéz na pjaiban is. Beszédében arra. kérte Jaross minisztert, hogy tegye magáévá a szervezet elgondolásait. Lelkes éljenzés közben emelkedett szólásra Jaross Andor felvidéki miniszter, aki bejelentette, hogy örömmel fogadta el a Szervezet meghívását, mert úgy látja, hogy a Szervezet nevében benne van annak ogész programja: együtt tartani a szenvedő Kárpátalja ideszakadt véreit és küzdeni a mesterséges határokon túl élő testvérek boldogulásáért. A Kárpátok keleti részében élő magyar- orosz nép inkább a romantika felé hajlik. álmodozó, tervezgető — mondottá a miniszter —, míg a nyugati rész gyakorlati ésszel mérlegel és ez a két típus szerencsésen egészíti ki egymást a mi Felvidékünkön. Az a tényi hogy nemzetünk az élet és a történelem hullámzásaiban mindig fel tudta magát küzdeni a hullámvölgyekből, nem csupán a külső körülmények miatt volt lehetséges, hanem köszönhető volt népünk szerencsés lelki öszetételének és ez ad nekünk reményt arra, hogy mai elesettségünkből is Ki fogjuk harcolni a minket megillető helyet és visszaszerezzük elszakított testvéreink szabadságát. Célunk az — folytatta a miniszter —, hogy azt a kétféle embert, akiket a Felvidék hordoz és amit ők jelentenek, a nyugati praktikumot, összehozzuk a fegyelemmel és a keleti nemes hagyományokkal, az elvhflséggel és a ragaszkodással, mert ez a testvéri egyetértés lehet csak záloga a nagy magyar egységnek Szent István birodalmában. A miniszter után Pataky Tibor államtitkár emelkedett szólásra és kijelentette, hogy meggyőződése szerint a szervezetre fontos szerep vár a kárpátaljai kérdés megoldásában. Meleg szavakkal emelto ki Illés professzornak tevékenységét, aki időt és fáradságot nem kímélve dolgozik a magyar-orosz nép boldogulásáért. Az utolsó szónok Fpldesi Gyula képviselő volt, aki elmondta, milyen megható volt, amikor a magyar honvédek beIntézet alakult a pénz- és tőkepiac szabályozására A kincstár, a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ alapította az intézetet .i
