Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-11 / 8. szám

telvideKi 1939 JANUÁR 11. SZERDA 51 olasz és Corbin francia nagykövet várta a Franciaországon ker'esztül Olaszországba készülő miniszterelnö" köt. Itt volt a kormány több tagja is. Köz­ben Halifax lord külügyminiszter is csatlakozott Chamberlainhez s együtt mentek ki a perronra, ahol rögtön fel­szálltak szalonkocsijukba. A perront erős rendőri készültség zárta le. Chamberlain és Halifax elbúcsúztak a diplomatáktól és a miniszterektől s felszálltak a vo­natba, amely pontban tizenegy órakor (középeurópai időszámítás szerint déli tizenkét órakor) kigördült a Viktória- pályaudvar csarnokából. Az angol miniszterek megérkezése Franciaországba A munkanélküliek tüntetései, amelyek Chamberlain miniszterelnök londoni el­utazását kísérték, Doverben megismét­lődtek. Amikor az angol államférfiak vonata a do veri kikötőpályaudvarra ér­kezett, a pályaudvaron összegyűlt munka­nélküliek hatalmas zászlót bontottak ki, és kórusban kiáltozták: „A mun­kanélkülieket elégítsétek ki, ne pe­dig Mussolinit!“ Maga Chamberlain miniszterelnök csak később szerzett tudomást erről a tünte­tésről, mert alighogy a vonat megállt, kíséretével együtt egy hátsó kijáraton keresztül elhagyta a pályadvart és egye­nesen a „Canterbury“ gőzös fedélzetére ment, hogy átkeljen a La Manche-osa- tornán. A hajó utasai viharos lelkese­déssel ünnepelték a miniszterelnököt. Chamberlain és Halifax lord kísére­tével együtt délután 2 órakor a Can­terbury gőzösön Calaisbe érkezeti A hajó fedélzetén a boulogne-megyei al- prefektus üdvözölte az angol államfér­fiakat. Azután fél 3-kor vonatra szálltak e folytatták útjukat Paris felé. Franciaország ellenez minden angol közvetítést Hazaárulásért életfogytiglani (egyházra ítélték Ernst Niekisch német írót Berlin, január 10. A berlini nép- törvényszék kedden délután ítéletet hir­detett az elmúlt évek egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért politikai bűupöré- beu. A vádlottak padján Ernst Niekisch ismert író és publicista ült két társával, Josef Drexel-lel és Kari Trögerrel, aki­ket tiltott politikai párt alapításával és hazaárulás előkészítésével vádoltak. Ernst Niekisch még a weimari rendszer idején intellektuell elemeket gyűjtött maga köré és a nemzeti bolsevizmust propagálta közöttük. 1926-ban folyóiratot is alapított „Ellenállás“ címmel s ebben a folyóiratban nyíltan hirdette a nem­zet) bolsevista állameszmét, 1931-ben a Niekisch-féle társaság „Ellenállás“ né­ven politikai szervezetté tömörült, amelynek azonban csak néhányszáz tagja volt és azok is szétszórtan éltek az ország különböző részeiben. A nemzeti szocialista forradalom győzelme után a párthívek legnagyobb része szakított Niekiseh-sel, ő azonban az 1933 július 14-én kibocsátott pártalapítási tilalom ellenére folytatta a pártszervezési mun­kát. A hazaárulás előkészítésének bűn* cselekményét, a vádirat szerint, azzal kö­vette el, hogy nemzeti bolsevista eszmé­ket propagált szóban és írásban. A néptörvényszék ítélete életfogytig­lani fegyházzal és polgárjogainak örök időkre való elvesztésével súj­totta Ernst Niekischt. Vádlottársai közül Josef Drexel három és félévi fegyházat kapott, míg Kari Trögert egyévi és kilenehónapi börtönre ítélték. Drexel polgárjogait szintén fel­függesztették háromévi időtartamra, míg Trögernél mellőztek a mellékbünte­tés kiszabását. Tröger az ítélet kihirde­tése után szabadlábra került, mert az egyévi és kilenehónapi börtönbüntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vet­ték. Feleséggyilkosságért feljelentenék Pratescu román egyetemi tanárt Páris, január 10. Ugyanabban az órá­ban, amikor Chamberlain miniszterelnök és Halifax lord külügyminiszter elindul­tak Londonból, hogy Párison keresztül Rómába menjenek, az Elysés-palotában államtanácsra ültek össze Albert Lebrnn elnöklésével a francia kor­mány tagjai, hogy megvitassák - külpolitikai helyzetet és végleges for­mába öntsék a római angol—olasz tárgyalásokkal kapcsolatban elfog­lalt hivatalos francia álláspontot. Az államtanács mindenekelőtt a kedd délutánra összehívott új parlamenti ülés­szak napirendjét állapította meg majd ■meghallgatta Daladier miniszterelnök je­lentését korzikai, tuniszi és algíri útjá­ról. Ezután következett az ülés legfőbb tárgypontja, Bonnet külügyminiszter jelentése a római angol—olasz tárgyalásokkal kapcsolatos külpolitikai helyzetről. A külügyminiszter részletesen ismer tette a francia álláspontot, amely röviden ab­ban foglalható össze, hogy Franciaország ellenez minden .angol közvetítést Páris és Róma között a földközitengeri és vöröstengeri olasz követelések ügyében. Az államtanács elhatározta, hogy ezt az álláspontot este az egyórás angol-francia miniszteri értekezlet keretében félreért­hetetlenül tudomására hozza az angol államférfiaknak. Bukarest, január 19. A román köz­véleményt nagy társadalmi szenzáció tartja izgalomban. Néhány nappal ez­előtt történt, hogy Csernovitzban meg­halt Pratescu egyetemi tanár, volt rek­tor felesége. A haláleset meglehetősen rejtélyes körülmények között követke­zett be és az asszony hozzátartozói bon­colást kértek. A boncolási jegyzőkönyvből most ki­derült, hogy a holttesten külsérelini nyo­mok voltak és ebből arra kell következ­tetni, hogy az asszonyt súlyos bántal­mazások érték. A boncolási megállapítá­sok alapján az asszony családja most bűnvádi feljelentést tett Pratescu pro­fesszor ellen. A feljelentés szerint az egyetemi tanár tíz éven keresztül állandóan ütötte-verte feleségét és az asszony váratlan halálát szintén ilyen bántalmazások idézték elő. Az eset nemcsak Csernovitzban, hanem az egész román közvéleményben óriási szenzációt keltett, mert Pratescu egye­temi tanár egyike a legismertebb nevű román tudósoknak. Angol-francia miniszferközi tanácskozás Párásban Megbélyegezte a munkácsi orvtámadást és ünnepelte a Felvidék visszacsatolását Pest megye A megyei tisztviselők résztvesznek a Magyar Élet Mozgalomban A párisi északi pályaudvaron az angol minisztereket Daladier miniszterel­nök és Bonnet külügyminiszter várta, akikkel együtt a francia külügyi hivatalba hajtat­tak, rövid „diplomáciai teára“. Ennek során a Press Association értesü­lése szerint Chamberlain biztosította a francia minisztereket, hogy Anglia a Tunisz, Dzsibuti és Korzika körüli francia-olasz vitát kizárólag e két ország által elintézendő ügynek tekinti. Kétségkívül kijelentette, hogy minden tőle telhetőt elkövet a francia-olasz vi- szony javítására. A diplomáciai teával egyidejűleg Ca- dogan, az angol külügyminisztérium al- államtitkára Leger-vel, a francia kül ügyi hivatal főtitkárával tanácskozott. Este 7 óráig tartott a megbeszélés a Quai d’Orsayn. Ekkor Chamberlain és Halifax a Lyon- pályaudvarra hajtatott és a fél 8-kor induló menetrendszerű gyorvonattal folytatta útját Róma felé. Az angol miniszterek szerdán érkeznek Olaszországba. Páris, január 10. A Le Matin londoni körökből úgy értesül, hogy Mussolini az angol—olasz megbeszélések során a zsidó menekültek ügyére vonatkozó tervet fog közölni Chamberlainnel. A terv értelmében Abesszíniában független és semleges zsidó államot hoznának létre. A terv végrehajtása Franciaország és Anglia együttműködését is szükségessé teszi.. a francia katonai hatóságok angol katonai körökkel sürgős megbeszélé­seket folytatnak az arab partokon fekvő Sheik Said mielőbbi francia megszállása érdekében. Ezt azután oly mértékben megerősítenék, hogy a Vörös-tenger bejáratánál Fran- cia-Szotnália megvédésére bevehetetlen erődítmény lenne. Hivatalos vizsgálat a tuniszi zavargások miatt Páris, január 10. A lapok jelentése sze­rint a tuniszi olasz főkonzulnak a fran­cia főmegbízottnál a miniszterelnök láto­gatása alkalmából történt olaszellenes zavargások ügyében emelt hivatalos til­takozása alapján elrendelt vizsgálat meg­állapította, hogy január 3-án mintegy száz muzulmán és zsidó tüntetést rögtönzött az Olasz utcában, megtámadott egy áruházat, amelyen az olasz zászló lengett és a zászló helyébe francia lobogót tűztek ki. A hivatalos francia beállításból, amely nyilvánvalóan csökkenteni igyekszik a zavargások súlyosságát és a rendőrség felelősségét, nem tűnik ki, hogy mit csi­náltak a tüntetők az olasz zászlóval, mert csak annyit állít, hogy „semmi sem bizo­nyítja, hogy a zászlót elégették volna". állam alapítására Olaszország átengedné a zsidó állam céljaira Ha rear területét és az olasz partvidéket. Francia részről viszont Dzsibutit, angol részről pedig a Brit Szomáli földön lévő Zeilát engednék át. A kijelölt terület egyrésze meglehetősen egészségtelen síkságból, másrésze azon­ban teljesen lakható és egészséges hegy­vidékből áll. Az új zsidó állam kereske­delmi gócpontja Dzsibuti kikötője volna. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ked­den délelőtt közgyűlést tartott. Fáy Ist­ván főispán megnyitó beszédében meg­emlékezett a munkácsi hősökről és a közgyűlés általános helyeslése közben állapította meg, hogy a magyarok türelmének is van ha­tára, csurdultig telt már a pohár és a következményekért minden felelős­ség a cschekre hárul. Bejelentette, hogy a kormányzó kabinet- irodája útján köszönte a rendkívüli köz gyűlés üdvözletét. Köszönetét intézett a megyéhez Imrédy Béla miniszter - elnök és Ja ross Andor miniszter is. Gróf Serényi Miklós szólalt fel ezután ugyancsak a munkácsi eseményekről. Hangsúlyozta, hogy a magyar bátorság és vitézség, ha kell, szembe fog szállni az orvtáma­dókkal. Éles szavakkal kelt ki a zsidók ellen, kérte, hogy a zsidóságot nyilvánítsák fajjá, s azt mondta, hogy a klsvárda! zsidók a zsinagógából rádióösszeköttetésben álltak a cseh­országi zsidókkal, kémkedtek, szabo­táltak és a munkácsi orvtámadásról is tudtak, mert két nappal előbb tömegesen utaz­tak el Beregszászra. Amíg a honvédség kinn all a vártán, azalatt idehaza zsidó részről tovább folyik a destrukció. Ezután megkezdték az alispáni évhar­mados jelentés tárgyalását. A jelentés szerint a Felvidék felszabadulásának öröm­teljes eseményei a megújhódó élet erejét vitték a telkekbe és attól áthatva folyt tovább a törvény- hatóság munkássága. — Törvényhatóságunk — írja vitéz Endre László alispán jelentésében — felejthetetlen lelkesedéssel díszközgyű­lés keretében ünnepelt olyan szerencsés pillanatban, amikor november 10-én dia- dalútját járó hadseregünk ugyanazon órákban vonult be a Felvidék nagy vá­rosaiba. Ugyanakkor délelőtt 11 órakor ve­zettem át a leomlott trianoni hatá­ron a vármegye- lövészeiből alakult csapatot Borsi községbe, Rákóczi fe­jedelem szülőfalujába. Magunkkal vittük a törvényhatóság or- szagzászlóját ebbe a felszabadult köz­ségbe. (Percekig tartó eljenzes és taps.) Az alispáni jelentéshez elsőnek Tóth János szólalt fel, majd Konez János üd­vözölte örömmel azt a mozgalmat, ame­lyet Imrédy Béla miniszterelnök indí­tott Vízkereszt napján útnak, indítványt terjesztett be, hogy mintán a tisztviselők is százszázalékosan részt kívánnak venni a Magyar Élet Mozgalomban, könnyítsenek a helyzetükön, szüntessék meg a munkával való túlterheltségüket és adjanak elfoglaltságukhoz és kvalifi­kációjukhoz megfelelő javadalmazást. Több felszólalás után a megye bizalmat szavazott a kormány iránt, amelynek működésével teljesen egyetért és a mi­niszterelnöknek ragaszkodását fejezi ki. Ezután még többen szólaltak fel, majd a közgyűlés elfogadta az alispáni jelen­tést és letárgyalta a napirend pontjait» Sheik Said francia megszállásáról tárgyalnak Párisi p ’itikai körökben úgy tudják, hogy Mussolini terve abesszíniái zsidó

Next

/
Oldalképek
Tartalom