Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-02-09 / 12. szám

FELSOM AGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, február 9. 12. szám (2) földmiyelósügyi miniszter fellépte tésóre. A mostani képviselő Bér- n á t h Béla. Serényitől a hegyaljai érdekeltség a bortermelés és bor­értékesítés kérdésének megoldását várja.“ Es ezt a hirt már komolyan kell venni, mert a „H. H.“ a kormány lapja és információt egyenesen a kormány köréből kapja. Ügy látszik tehát, hogy Serényi gróf urnák a mádi kerületre fáj a foga. Hát csak fájjon. Megválasztva azonban nem lesz, mert a „hegyaljai érdekeltség“ Serényi gróf úrtól csak egyet vár, — hogy minél előbb pusztuljon mi­niszter társaival együtt arról a hely­ről, ahová a nemzet akarata ellenére fészkelték be magukat a nemzeti jo­gok letörésére. Az első fecske vagy Barthos József mint politikai megbízott. Alig kelt hire annak, hogy vá­lasztások lesznek, megyénkben meg­jelent már az első fecske egy poli­tikai ágens képében. Barthos József nyug. főszolgabíró — van-e ki e nevet nem ismeri — a múlt héten r hirtelen betoppant Ujhelybe, hogy — mint ő mondja — a kerület vá­lasztóinak hangulatát tanulmányozza. A tanulmány ut a Kovacsicsné-féle étteremben kezdődött, a Központi Kávéház kártyaasztalánál folytató­dott és a főispán ebédjén végződött. A fentebb elmondott tanulmányo­zás közben aztán „fontos politikai nyilatkozatokat“ is tett Barthos ur, igy többek közt azt is, hogy az újhelyi kerületben Búza Barna ellen Andrássy Gyula grófot, az olaszlisz- kai kerületben pedig Nagy Barna ellen Windischgraetz Lajos herce­get lépteti fel a kormány és hogy ő azért jár itt, hogy a kerület han­gulatát megösmerje. Sőt már a han­gulatról is tett kijelentéseket és meg­állapította, hogy n kormány jelöltjei fényes győzelmet fognak aratni. Legérdekesebb volt azonban a „politikai nyilatkozatok“ közt a fő- ispáni állásra tett kijelentése. Hite les, sőt leghitelesebb forrásból nyert információk alapján kijelentette, hogy a megye főispánja Meczner Gyula marad. Azonban — amit kizártnak tart, — ha Meczner vonakodnék megmaradni, óhajtani fogja dr. Mol­nár Béla kinevezését, mert ez eset­ben ő lenne a hernyó-felügyelő. Az előleget azonban úgy látszik már megkapta. Tanulmányújára már I. osztályú szabadjegygyel jött, melyet ugyan egyelőre csak mint „hírlap iró“, az „Iparvédelem“ c. nyilvános­ság kizárásával megjelenő lap mun­katársa kapott. Ezt meg is érde­melte, mert sokat tevékenykedett még főszolgabíró korában az ipar és kereskedelem érdekében. Hogy mennyit, arról gr. Hadik Béla cse­veghetne sokat. De nemcsak Ujhelyben járt Bar­thos, hanem Tolcsván is és ott is korcsmában kezdte a tanulmányozást, a befejezés azonban — miután Tolcs­ván főispán nincs — ugyancsak a korcsmában történt a jó hegyaljai cefre társaságában. Elmondottuk mindezt nem azért, mintha csak egy cseppet is komo­lyan vennők az egész dolgot, ha­nem csupán a történeti hűség ked­véért, hogy következtethessenek a kormányra. Mert, hogy milyen le­het az a kormány, melynek Barthos József a politikai megbízottja, — azt mindenki tudja. A szabad líceumból. A szabad líceumban, mely egyre nagyobb látogatottságnak és meg­érdemelt pártolásnak örvend, utóbb dr. Jámbor György főgymnasiumi tanár, Gyulai Károly polg. leányis­kolái igazgató és dr. Ligeti József orvos tartottak érdekes előadásokat. Jámbor György az „alvásról és álomképekről“ értekezett. Tudomá­nyos színvonalon álló, de ennek da­cára is népszerű modorban tartott előadását mindvégig feszült figye­lemmel és érdeklődéssel hallgatta a szép számú distingvált közönség. Az alvás fontosságáról, mibenlétéről, az álomképek keletkezéséről, okairól, összefüggéséről a gyakorlati élettel, az emberi gondolkozás képzettartal­mával a tudomány mai álláspontjá­nak megfelelően tájékoztatta a hall­gatóságot, melynek szellemi élveze tét előmozdították azok a gyakor­lati példák és derűs képek, melye­ket előadásába szőtt s melyekkel előadását mintegy szemléletessé tette. A hálás közönség az értékes elő- dást megérdemelt tetszéssel fogadta. Gyulai Károly a középkor műve­lődési viszonyaival ismertette meg hallgatóságát. Érdekes és nagyon tanulságos előadásában a középkor­ban nagyobb szerephez jutott népek, s ezek közt főleg a görögök, ró­maiak, feniciaik, egyiptomiak stb. kultúráját, jelesebb férfiait és tudó­sait ismertette, majd a nevezetesebb földrajzi utazók életéről és felfedező útjairól emlékezett meg. Különösen érdekes képet nyújtott a Polo test­vérek, főleg Marco Polo velencei földrajzi és történelmi iró fontos in­diai útjáról és tartózkodásáról. Az elegáns és biztos előadásmód még csak növelte az előadás szép sikerét. Ligeti József e hó 6-iki előadásá­nak tárgyát természetesen az egész ségtan köréből vette, az egészséges életmódról adván elő nézeteit. A kö­zönség, mely ez alkalomra zsúfolá­sig megtöltötte a városház tanács­termét, nem csalódott várakozásában, amelyet az orvosi kar e rokonszer vés, népszerű tagjának előadásához fűzött. Nem taláit akadémikus, el­vont, élvezhetetlen fejtegetésekre, hanem igazán kedves, élénk, szel­lemes csevegő modorban tartott elő­adást élvezhetett, melynek során főleg a gyomor, tüdő és szív kóros állapotáról és ez állapotok bekövet­kezésének megelőzését célzó helyes életmódról nyújtott ismertetést. A közönség zajos tetszéssel jutalmazta az élvezetes előadást. HÍREK. — A nőegyleti hangversenyről. Az elnökség részéről arról értesülünk, hogy Kabos Ede helyett, ki családi gyásza miatt kénytelen volt lemon­dani a f. hó 12-iki hangversenyen való közreműködéséről, Sarkady Ala­dárt a Vígszínház kiváló művészét sikerült megnyerni az estély szá­mára. A szereplő művészek már be- küldtók a nagy gonddal összeállított műsort, melyből kiemeljük a Kom- lossy Emma számait, aki „Tatárjárás“- ból és Lehár legújabb nagysikerű operettjéből a „Luxenburgi gróf“-ból fog énekelni, azonkívül Oláh Rudi kísérete mellett népdalokat fog éne­kelni. — Valkovszky Elek haldoklik. Val- kovszky Elek, a sikkasztó városi pénztárnok úgy látszik mégis csak megszabadul a földi igazságszolgál­tatás elől. Az a seb, melyet még elfogatása előtt ejtett önkezével fe­jén, fogja halálát okozni. Megírtuk annak idején, hogy Valkovszky fejé­ből nem sikerült az egész golyót eltávolítani, egy csontszilánk bent maradt a fejében. Ez a csontszilánk sülyedni kezdett és az agyhártyahoz érve ott komplikációkat okozott. Szombaton, f. hó 5-én agytályogot állapítottak, meg Valkovszkyn or­vosai és ezért a közkórházba való szállítását javasolták az ügyészség­nek. Szombaton délben történt az átszállítás és a délután folyamán annyira rosszabodott állapota, hogy papot hivattak, aki feladta neki az utolsó kenetet. Estefelé aztán elvesz­tette eszméletét és azóta ilyen álla­potban vívódik a halállal. — Kezelő orvosai már feladtak minden re­ményt arra, hogy életét megment­hessék. — Halálát minden pillanat­ban várják. — Érdekes, hogy hét­főn kellett volna Valkovszkynak új­ból a bíróság elé állani, hogy szá­mot adjon egy váltóhamisításról, melyet ugyancsak felesége nevére követett el egya a „Mezőgazdasági Bank“-ban elhelyezett váltón. — Eljegyzés. Rosier Mór besztercei fakereskedő eljegyezte Lipschitz Adolf helybeli sörnagykereskedő leányát, Margitkát. — Táncmulatságok. Végére értünk a farsangnak. Rövid idő állott ren delkezézésére a mulatni vágyóknak, mert a farsang ideje nagyon rövid volt. De városunk közönsége alapo­san kihasználta a rendelkezésére ál­lott rövid időt is, mert egymást kö­vették a mulatságok. Most is, a farsang utolsó négy napjának mind­egyikére esett egy-egy mulatság. Szombat este az állami altisztek és hivatalszolgák, vasárnap este a Katho likus kör, hétfőn este a honvédal­tisztek rendeztek szépen sikerült táncestélyeket a városi színházban. — A honvédaltisztek mulatságát egy rövid sziuielőadás előzte meg. Marnó Tivadar főhadnagy „A detektívek“ c. szépen sikerült bohózatát adták elő .-jó előadásban helybeli műked­velők. Szép sikereket értek el sze­repléseikkel : Péchy Jenő, Fantóni Bé a, Jetiik Béla, Krisch Mariska, Novák Piroska, Forgách Gyula, Brez- nay Imre, Lukács Erzsiké, Hutka Mariska. Krisch Gizella, Fehér Pál, Heimlich Árpád, Nagy Piroska, Rö­mer József, Ivanicskó János és Me- zőssy József. A szinielőadást meg­előzően még Péchy Jenő énekelt aktuális kuplékat és a kassai hon­védkerületi zenekar játszott egy nyitányt nagy hatás mellett. — A farsangot a mérnökök táncestélye fejezte be, amely e szezon mulat­ságai közt a legsikerültebb volt. A négyeseket mintegy 100 pár táncolta. A mulatság a késő reggeli órákig tartott Oláh Rudi muzsikája mellett. — Eltoloncolt cselédek. A cseléd­tartó gazdák ^tudják legjobban, hogy mennyi vesződéssel jár a cseléd­tartás. A sok rossz cseléd nap-nap mellett gondoskodik arról, hogy szolgálatadó nőjének bosszúságot okozzon. Ilyenkor a cselédek ellen a rendőrséghez fordulnak panasszal, ahol a cselédtörvény fennálló sza­bályai szerint alkalmazzák a bünte­tést a cselédekkel szemben. Bár a cselédtörvény elég kíméletes meg­torló intézkedést ir elő, — a rend­őrkapitány újabban a legszigorúb­ban jár el a gazdájuk ellen feljelen­tett rossz cselédek ellen. Csaknem minden héten akad egy-kettő, akit elzárási büntetésének elszenvedése után illetőségi községébe toloucolnak, nehogy vele más szolgálatadónak is baja legyen. A hétfői nap folyamán három ilyen cselédet toloncoltak haza, kik azzal szolgáltak rá erre a szigorú eljárásra, hogy szolgálatukat minden ok és felmondás nélkül el­hagyták és megtagadták. Amennyire helyes a rendőrségnek ez a szi­gorú eljárása, annyira szükségesnek tartjuk ezt az egyedül célravezető, radikális intézkedést közölni, ’hogy ezek az esetek is elrettentő például szolgáljanak a jobb érzésű cselédek­nek, — A gálszécsi Kereskedelmi Kör megnyitása. A gálszécsi Kereskedelmi Kört vasárnap, f. hó 6-án nyitotta meg ünnepélyesen Hochstädter Samu, a kör elnöke nagyhatású be­széd kíséretében. Indítványára a kör táviratilag üdvözölte a kassai keres­kedelmi ,és iparkamarát, melyre a kamara meleghangú táviratban vá­laszolt. — A város szegényeinek. I s é p y Zoltán és dr. Bajusz Zoltán urak, a folyó évi január hó 22., és 23-án a vármegyeházán rendezett táncmu­latság jövedelméből 192 korona 87 fillért küldtek át hozzám, hogy ez Összeget a város legszegényebb munka és keresetképtelen egyénei közt ki­osszam. A midőn nevezett uraknak ezen jótékonyságot gyakorló eljárá­suk közzétételét kérem, a városi ta­nács nevében nekik ezért köszönetét mondok. Sátoraljaújhely, 1910. évi február hó 4 én. — Reichard Sa­lamon, polgármester. — Táncmulatság és S2inielöadás Liszkán. Az olaszliszkai társaskör f. hó 7-én nagysikerű' táncmulatságot rendezett a városháza nagy tanács­termében. A táncmulatságot szini- előadás előzte meg. Színre került „Hol a hozomány“ c. 2 felvonásos vígjáték és a „Szórakozott apák“ c. 1 felvonásos bohózat. Műkedvelőktől sohasem látott sikerrel kerültek színre e darabok, mely sikerhez nagyban járultak hozzá: Özv Pri- hoda Eteléné, Zborav Emma, Asz­talos Gyuláné, Sztrázsik Bözsi és Klári, Neuwirth Aranka, Demjén Erzsiké, Dómján Ferenc, Blaszovics György, Kalotaszegi András, ifj. Zboray Géza, Gagyi Károly, Göőz Lajos és Zombory Béla. A két szín­darab előadása közti időben ifj. Zom­bory Géza tárogatózott nagy si­kerrel. — Ismét a fegyver. Berettőn f. hó 6 án Sulyok István, egy 18 éves suhanó apja fegyverével sétára in­dult barátai kíséretében. A kapuban a szomszéddal: Harman Jánossal találkozott s tréfából ráfogta a fegy­vert, mely elsült s Harman holtan rogyott össze. Sulyok megszökött s a csendőrség körözi. A szerencsótle1 nül járt Harman községi pásztor volt s 4 kis gyermek siiatja. — Országos vásár. Sátoraljaúj­helyben folyó hó 7-én tartották meg az úgynevezett Apollónia országos vásárt. A kedvező időjárásnak tu­lajdonítható, hogy a vásár népes volt. Különösen a hecskei vásártér volt sűrűn ellepve emberáradattal és rendkívül sok szarvasmarhával és jYíagyar-frane^ia biztosító intézet sátoraljaújhelyi Jőü^ynöksége Landesmann jYíiksa és Jársánál Sátoraljaújhely, Rákóczi-utca 1. sz«

Next

/
Oldalképek
Tartalom