Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-10-02 / 79. szám
Tizenkettedik évfolyam. 79. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, október 2. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nein adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLA1 ETELE. br. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér, Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. A függetlenségi párt az alkotások terén. Midőn a nemzeti ellenállás után a koalíció a kormányt átvette, a függetlenségi párt abba a helyzetbe került, hogy mint kormánypártnak is működése egy olyan semleges térre szorult, amely a vele szövetségben levő 67-es pártok elvein túl nem léphet. Ezt a kényszerhelyzet hozta igy magával, miután a 67-es pártok saját elveikkel ellentétbe nem jöhettek, azokon túl nem terjeszkedhettek és igy a függetlenségi pártnak meg kellett elégednie ezen átmeneti időre elvei fenntartásával és azok megvalósításának jobb időkre való halasztásával. Ez átmeneti korszak volt, amelyen a függetlenségi és 48-as pártnak át kellett esnie. Es hogy őt a nemzet kellőképen megértette, ennek mi sem képezi erősebb bizonyítékát mint az, hogy dacára a függetlenségi párt ezen megkötöttségének, dacára a több oldalról a párt ellen szórt lekicsinylésnek és meggyanusittatásnak az ország közvéleménye nemcsak hogy el nem fordult tőle, hanem a párt elvei azóta mind szélesebb körben mind mélyebb gyökeret vertek és dacára a mindenféle mesterkedéseknek oly arányokat öltöttek, hogy a tüggetlenségi párt ma erősebb, mint volt valaha. Természetes dolog, hogy az átmeneti állapot soká nem tartható. Az idők felvetik a maguk nagy kérdéseit, ahol a függetlenségi pártnak a másik két szövetséges párttal okvetlenül meg kellett ütköznie. Erre az okot és alapot az Osztrák magyar jegybank privilégiumának közeledő lejárata adta meg. Ezen az ütköző-ponton eldőlt a koalíció sorsa. A pártok a semleges téren való alkotás teréről leszorultak és az elvi alkotások terére jutottak. Az alkotmánypárt és a néppárt görcsösen ragaszkodott a közösügyes Osztrák-magyar bank hoz, mig a függetlenségi párt ebben látta az első és legfontosabb lépést az elveinek megfelelő alkotások terén. Hogy a harc nehéz volt, mutatja a már fél év óta húzódó válság. A függetlenségi párt hétfői értekezletén tisztázódott annyiban a helyzet, hogy a pártnak e kérdésben összetartása feltétlenül konstatáltatott és Kossuth Ferenc maga kinyilatkoztatta, hogy ezen első ütközőponton vagy győz, vagy ellenzékbe megy pártjával. Hogy az uralkodó döntése mi lesz, ebben a pillanatban megmondani nem lehet. De tény az, hogy a függetlenségi párt egyesült imponáló ereje bizonyára súlyosan fog az uralkodó előtt is a mérlegbe esni. A függetlenségi párt midőn határozottan erre az útra tért át, megkezdte a függetlenségi elvek- nek megfelelő alkotásokat, amelyen többé megállás nincs, legfeljebb csak arról lehet szó, hogy az alkotások gyorsabb, vagy la- subb tempóban fognak-e lefolyni. A függetlenségi párt ezzel egy szersmind a reális politika álláspontjára helyezkedett. A modern idők felfogásához képest nem apró kicsinyes külsőségekben keresi a lényeget, hanem az ország gazdasági függetlenitésében. Ez a legsürgősebb teendőnk. A magyar jegybank meg fogja terem teni hitelügyünk önállósítását,végre az önálló vámterület megengedi az önálló és Magyarország legsa- játibb szükségleteinek megfelelő gazdásági berendezkedést. A modern felfogás szerint a gazdasági erők önállósítása és fejlesztése adhat csak bármely államnak független exisztenciát. adja meg a kultúra fejlesztésének alapját és azt a politikai súlyt, amellyel minden nemzetnek kell rendelkeznie, ha nem akarja, hogy a népek kulturcsaládjában elhanyagolható mennyiségként kezeljék. Hogy helyes utón járunk, mi sem bizonyítja jobban, mint Ausztriának a múltban és a jelenben e kérdésben követett magatartása. Ausztriának mindig az volt a célja, hogy Magyarország neki egy kizsákmányolható tárgya le gyen, az ő gazdaságának és eh hez-képest erejének táplálója. A mi gazdasági erőnk jelentékeny része Ausztriába vándorolt és ott az osztták hatalmat erősítette. Mi most elakarjuk zárni a gazdasági erők kifolyásának az útját és a gazdasági önállósítás által ezt az erőt saját hatalmunk gyarapítására akarjuk fordítani. Epen az erős és elkeseredett harc, amely e kérdés körül most Ausztria és köztünk kifejlődött, mutatja e kérdésnek rendkívüli fontosságát. Ezt a harcot csak a legnagyobb erőfeszítéssel és elszántsággal lehet diadalmasan megvívnunk és egy pillanatra sem szabad hátrál nunk. A gazdasági függetlenségünkért vívott harc fogja megnyitni a függetlenségi gazdasági alkotásoknak azt a sorozatát, amely gazdasági erőinket eddig még nem sejtett lendületbe fogja hozni. E gazdasági erőknek megszerzése egyszersmind a politikai erőnek is gyarapodása. Az osztrákok csak azért fizetik a közös ügyes magasabb quótát, hogy gazdasági kérdésekben is kötve tarthassanak bennünket és amelyik pillanatban a gazdasági önállósítás két legfontosabb alkotása, az önálló jegybank és a külön vámterület megvalósulnak, Ausztriának megszűnik minden érdeke a politikai terén is a kö zös ügyek fenntartására. A politikai önállósításnak a gazdasági önállósítás az alapfeltétele. Midőn a függetlenségi párt e módon a pozitív alkotások nehéz útjára lépett, csak egy biztosit hatja, neki a sikert, ha a nemzet mint egy szál ember áll a háta mögött, ha a nép, törvényhozás és kormány egybefogva semmi nehézségektől vissza nem riadva, lépésről-lépésre küzdve izenként foganatosítja programmját. Mi nem forradalmi átalakulást akarunk, hanem nyugodt és biztos fejlődést, ame'yben benne van nemcsak Magyarországnak, hanem Ausztriának is és a dinasztiának is erősbbitése és a nagyhatalmi pozíciónak a megnövekedése is. Reméljük, hogy Bécs is be fogja látni ezt és ha várakozás ellenére még sem tehetné, úgy a természetszerű fejlődésben levő tények ereje fogja őket reá megtanítani. | Október 6. | A magyar félistenek, a 13 aradi vértanú halálának évfordulója közeledik. Néhány nap múlva 60 éve lesz annak, hogy 13 hős tábornok vértanú halált halt a magyar szabadságért. Ezt a szomorú napját a magyar történelemnek fényes gyász- ünnepségek között üli meg ezidón az ország népe. A vértanuk kivégzési helyén országos ünnep keretében fogja leróni a kegyelet adóját az ország minden részéből egybe- gyiilt közönség. De mi, akik idehaza maradunk szintén lerójjuk kegyeletünket — ha szükebb keretben, pompa nélkül is — azokkal szemben, akik érettünk szenvedték el a leg borzasztóbb halált. Szerdán, f. hó 6 án reggel a rom. kath. templom ban gyászmise lesz a vértanuk lelkiüdvéért, melyen valamennyi testület küldöLtségileg képviselteti magát. A sátoraljaújhelyi függetlenségi kör is csak a gyászmisén való részvétellel rója le a kegyelet adóját azokkal szemben, akik életükkel fizettek a függetlenségi eszmékért. Nem a küldöttségekben, a fényes ünnepségekben rejlik a gyász, hanem a szivek mélyén és az emlékezésben. Vegyen hát mindenki részt a szerdán tartandó gyászistentiszteleten és adózzon egy pár percnyi megemlékezósse azoknak, akik értünk éltek és értünk szenvedtek hősi halált. fi rendőrség decentralizációja. — Egy lehetetlen idea. — Egy érdekes, de semmiesetre sem életképes terv foglalkoztatja pár nap óta a város közigazgatási állapotával foglalkozókat egyrészt, a város polgársának összeségét másrészt. A rendőrség decentralizásáról vau szó, melyet egy polgármesteri terv alapján egyik laptársunk dobott legutóbb a sürgősen megvalósítandó tervek közzé. Hogy a rendőrségünk fejlesztésre szorul azt elösmeri mindenki. Még a nagyközség idejében állapították meg a rendőrség létszámát és szervezetét és azóta ugyanaz a rendőrség létszáma, sőt — mint alább kifogjuk mutatni — kevesebb ma a rendőr, mint volt a nagyközség idejében. Ezen a tűrhetetlen állapotot kívánt segíteni képviselőtestület is, mikor — nem is egy Ízben — hangoztatta a rendőrség újjászervezésének szükségességét. Kiss Ödön h. polgármester is belátta a mai állapot tarthatatlanságát és mert ő nemcsak panaszkodni, de Alapittatott 1831-ben. A Triesti Általános Biztosító Társaság (Assícurazioni Generáli) részvény tökéj e éa készpénzbeli tartalékai 334- millió korona. Felvétetnek: élet-, tűz-, betöréses-lopás elleni, — továbbá jég- és baleset biztosítások. — Lapunk 6 oldal.
