Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-10-20 / 84. szám
84. szám. (2) FELSOMAG ÍRORSZÁGI HÍRLAP Szerda, október 20. tárvizsgálati jegyzőkönyvet fel nem olvasták. A képviselőtestületnek csupán bemutatták a jegyzőkönyvet. A bemutatás pedig — és ezt laptársunk is nagyon jól tudja — abban áll, hogy a városi számvevő elmondja a következő formát: „a .............megtartott házipénztár és gyámpénztár vizsgálatról felvett jegyzőkönyveket bemutatom." Hát kérdjük, lehet ebből a pár szóból egy sikkasztás tényét megállapítani ? Megtörténik azonban, hogy a számvevő jókedvében van és felolvassa a jegyzőkönyvből a talált pénztári készletet. Ilyenkor azonban a közgyűlési jegyzőkönyv ilyen formán néz ki: 87 szám. 4U98. Olvastatott a házi pénztárnak 1906. évi márczius hó 17 és 18-iki napján megtartott vizsgálatáról felvett jegyzőkönyve. Megjegyzés nélkül tudomásul vétetik és irattárban megőriztetni rendeltetik. Tény tehát, hogy az 1903. január 27-iki jegyzőkönyvet nem olvasták fel a közgyűlésben. Kitűnik ez elsősorban abból a tényből, hogy soha pénztárvizsgálatról szóló jegyzőkönyvet a képviselőtestületben fel nem olvastak; kitűnik azonban magából a jegyzőkönyvből is, mely a következőkép hangzik : Sátoraljaújhelyben 1903. évi március hó 14 én megtartott rendkívüli képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyve. 50/77.78 szám. A város polgár- mestere a folyó év január és feb ruár havában foganatosított, házi és gyámpénztári vizsgálatokról felvett jegyzőkönyveket bemutatja. A jegyzőkönyv bemutatása tu domásul vétetvén, a jegyzőkönyvek őrzés végett a számvevőnek kiadatnak. Kraft. jegyzetté és kiadta: Palaky Miklós sk. v. főjegyző Sőt igazolhatják ezt a tényt a képviselőtestületi ülésen jelenvoltak is, névszerint Dr. Reichard Salamon, Haas Lipót, Róth Bernáth, dr. Schön Vilmos, dr. Ligeti József, id. Mecz- ner, Gyula, Kincsessy Péter, dr. Hornyay Béla, Roth József, dr. Búza Barna, Némethy Bertalan, Puchs Jenő, Papp Gyula, Szent, györgyi Dezső, Wilhelm Henrik, Görgey Gyula, Widder Gyula, Rose József, Veres Károly, dr. Rosenberg Bernáth, Reichard Lajos dr. Erényi Manó, Behyna Miklós, Kroó Gyula, Kádár Gyula, Pfeiffer Gyula, Krausz Lipót, Róth Mór, Grünbaum Simon, dr. Székely Albert, Waller Aladár, Ruttkai Mór, Bokor József, Kiss Ödön, Schmied Lajos, Szőllősy Sándor, Valkovszky Elek, Bogyay Béla, ifj. Meczner Gyula és Pataky Miklós urak. Allitson elő ezek közül csak egy embert is laptársunk, aki hallotta volna a kérdéses jegyzőkönyv felolvasását ? De a lehetetlenséggel határos, hogy ha a jegyzőkönyvet szósze- rint felolvassák, akkor azon csak úgy egyszerűen keresztülsiklott volna a képviselőtestület. A jegyzőkönyvben világosan meg van állapítva a sikkasztás ténye és igy bizonyos, hogy annak felolvasásánál mindenki figyelmessé lett volna erre a pontra. Már pedig tudvalevő dolog, hogy 1903 ban óriási ellenzék állott szemben a képviselőtestületben Székely Elekkel, amely biztosan kihasználta volna ezt a fegyvert Székely ellen. A jegyzőkönyv azonban nem lett felolvasva és igy a képviselőtestület — mint mindig is teszi — egyszerűen tudomásul vette azt a tényt, hogy a polgármester megvizsgálta a pénztárt és semmi különösebb jelenteni való dolgot nem talált. Igazságtalan dolog tehát a képviselőtestületet megvádolni olyasvalamivel, amiben egészen ártatlan. Vád érheti a számvevőt és ügyészt is, hogy elhallgatták a sikkasztást, de ha figyelembe vesszük Székely akkori erőszakosságait, a tisztviselőkkel szembeni zsarnoki uralmát, akkor meg tudjuk érteni azt, hogy Kiss Ödönnek sem, Szőllősy Sándornak sem volt elég bátorsága szem- beszálni Székely akaratával. A legsúlyosabb vád tehát csak Székely Eleket terheli. Ő volt az, aki alkalmat adott a pénz visszatérítésére és igy a sikkasztás eltusso- lására. Székely Eleket súlyos kötelesség mulasztás terheli ez ügyben, mert neki kötelessége lett volna mindjárt a sikkasztás felderítése után az alispánnak is, a képviselő- testületnek is jelentést tenni az ügy mibenállásáról és kérni a pénztári személyzet ellen az eljárás megindítását. De hogy mennyire törvénytelenül, szabályellenesen járt el Székely Elek és vele együtt az ő hatalma alatt állott tanács a pénztárvizsgálatoknál, kitűnik abból is, hogy egyetlen pénztárvizsgálatnál sem egyezett a pénztári köny'vek összegével a pénztár állománya, mert mindig voltak kisebb nagyobb többletek a pénztárban, melyek szintén bizonyítékai voltak annak, hogy a pénztárban nem volt minden rendben és sem a polgármester, sem a tanács nem találta szükségesnek soha, hogy a többlet eredetét kutassa. Sőt egyszer — szintén szabályellenesen — visszautalták a pénztárnak a talált többletet. Az erről szóló tanácsi határozat a következőkép hangzik : Ad. 77. 903. Olvastatott az 1903. évi augusztus 27-én foganatosított pénztár vizsgálatokról szóló jegyzőkönyv és a vizsgáló bizottságnak a 15 kor. 36 fiilérnyi pénztári többletre vonatkozó előterjesztése. H. A tanács a pénztárvizsgáló küldöttségnek véleményes előterjesztését, tekintettel arra, hogy a pénztárnok a napi zárlatok alkalmával az előforduló esetleges hiányokat különben is a sajátjából fedezi — magáévá teszi és az augusztus 27 ón megejtett vizsgálatnál megállapított 15 K. 36 fillér pénztári többletet részére kiutalja, illetőleg utasítja a pénz- tárnokot, hogy a főnapló összegét a tényleges megállapítás sze rint és pedig készpénz rovatot 54392 K. 28 fillére betétek rovatát 62844 „ 62 „ letétek rovatát 129116 „ 19 „ összesen 246353 K, 09 fillérre egyeztesse össze. Tanács, 1903. IX/7. Szőllősy sk. Székely sk. Hát ez sem törvénytelenség ? Ezért is a képviselőtestület felelős? Hiábavaló itt minden erőlködése laptársunknak. A tények beszélnek és ezek azt bizony itják, hogy Székely Eleket az ő idejében foganatosított pénztárvizsgálatokból kifolyólag súlyos kötelességmulasztás terheli, amennyiben lehetővé tette, hogy egy lelketlen sikkasztó szabadon garázdálkodjék éveken át a város pénzével. Es ezt a vádat nem lehet Székely Elekről semmiféle szé- pitgetéssel lemosni. MEGYE ÉS VAROS. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületét Farkas Andor h. polgármester f. hó 21-ének d. u. 3 órájára rendes közgyűlésre hívta össze. A közgyűlés tárgyai a következők : 1) Vizi jogok megszerzése tárgyában kelt törvényhatósági biz. határozat be- muiatása. 2) U. a. a városi orvosok fizetése és lakbére tárgyában. 3) Polgár László kérv. a Vörös Ökör épületéből egy szobának bérbevétele és átalakítása iránt. 4) Gutt- mann Herman kérvénye kártalanítás iránt. 5) Törvényhatósági biz. hat. a beruházási kölcsön felvétele tárgyában. 6) U. a. a rendőrlegény- ség szervezete és szolgálati viszonyairól alkotott szabályzatra vonatkozólag. 7) U. a. Krausz Károly által a nyugdíj alapba befizetett összeg visszautalása tárgyában. 8) U. a. Nyomárkay Ödön és társaival megkötött adás-vevési szerződés jóváhagyásáról. 9) A Korona vendéglő és kávéház bérleti szorződéaének jóváhagyása. 10) Tanács javaslata a volt pezsgőgyár előtti villanylámpák átvétele tárgyában. 11) Törv. hat. biz. határozat a seprüsök drágasági pótlékáról. 12) Kossuth muzeum kérvénye segély iránt. 13) Polgár Sámuel és tsainak kérvénye bőrbe- sózó helyiség használati dijának megállapítása iránt. 14) Polgármester jelentése a Torzsási mulató felmondása tárgyában. 15) Főorvos jelentése a vízvezetéki vizek megvizsgálása tárgyában. 16) Közig. biz. hat. Kovács Károly husfogyasz- tási adója tárgyában. 17. Honvédkerületi parancsnokság átirata a honvéd laktanya vizdija ügyében. 18) Pénzügyi biz. jelentése a rend. tan. városok országos egyesületébe való belépés iránt. 19) U. a. az erdőkerülők 5 százalékos korpótléka tárgyában. 20) U. a. a Dianna fürdő fűtőjének fizetés emelés iránti kérvényére vonatkozólag. 21) U. a. a kertész tűzifája iránt. 22) U. a. a tűzoltó legénység drágasági pótléka tárgyában. 23) Tanácsi javaslat a napipiac kivilágításáról. 24) Törvény- hatósági bizottság határozata a főjegyző nyugdíjalap iránti tartozása tárgyában és a hátrálék kifizetésének átvállalása. 25) Herceg Win- dischgrätz Lajos mezőőri dij hátrá- lékának leírása. 26) A régi kórház épület átalakításánál felmerült többlet kiadás engedélyezése. 27) A vízvezeték kibővítése tárgyában a beérkezett ajánlatok elbírálása, s a tanács javaslata. 28) Illetőségi ügyek. 29) A közgyűlés napjáig beérkezendő Összes ügyek. ~ HÍREK. fiz aradi vesztőhely megszerzése. (—rd.—) A hatvanadik évforduló alkalmából hatalmasabb lánggal csapott fel az idén az a hazafias tűz, melyet az aradi Tizenháromra való emlékezés szit fel évről-évre kebleinkben. Az idén nemcsak az ország minden jelentékenyebb helyén volt a gyász mélyebb és meghatóbb, nemcsak Aradon volt annak nyilvánítása impozánsabb, mint egyébkor és valósággal országra szóló, hanem a külföld is tudomást vett róla és részt vett gyászunkban, amennyiben lengyel testvéreink is együtt éleztek velünk. Az október 6 iki nemzeti gyásznapon is impozáns csoportban látogattak el az aradi Tizenhárom kivégzésének gyászos színterére. De nemcsak az érzelem nyilvánult erősebben az idén, hanem az érzelem szent heve testre is serkent, tt egy maroknyi embert, az „aradi tizenlnírmas bizottságot“. Ez a bizottság azt az igazán szép és helyes célt tűzte maga elé, hogy a nemzetet rábírja arra, hogy az aradi vesztőhely' területét, mely jelenleg külföldön tartózkodó magán- egyén birtokában van, nemzeti közadakozásból megszerezze, a vértanuk porladó csontjait ösz- szegyüjtve, oda eltemesse a nyugvóhelyet méltó emlékjellel ellássa és a területet állandó gondozás tárgyává tegye. Szép és kimerítő emlékiratban adott mindezekről számot a »Magyar- ország« egyik utóbbi számában a lizenhármas bizottság elnöke, Barabás Béla. Megtudtuk ebből, hogy a vértanuk vérétől megszentelt terület külön darabban meg nem szerezhető, hanem csak az a 145000 négyzet métert tevő egész birtoktest, melynek ez a terület mintegy közép küldenek a nyakára. Egész szenvedély lyel tervezgetett, alkotott az öreg ur. Paula ezalatt édes titkot rejtegetett a szivében. Megszerette Harmatos Gyulát, aki maga is lobogó szerelemre gyuladt a bájos leány iránt. De lehetett-e reményük, hogy a katoaagyülölő apa csak meg is hallgassa őket 1 — Elő kell készíteni apuskát. Majd én beszélek vele, szólt Paula. Óva tosan és olyankor, ha jókedve van. — De mire való a félelem ? Nincs-e tisztességes állásom? Nem előkelő-e a családom ? Férfiasságom nem tűri, hogy . . . — Csitt 1 Jobban ismerem Apuskát. Még aznap este, amikor fáradtan hazajött Barnabás uram, s ledőlt a divánra, hogy a vacsora előtt pihenjen: Paula, mint a hízelgő cica oda simult a torzonborz szakálu em berhez, simogatta a haját, csókolta a pirosas arcát, s kicsi kezébe vette az ő súlyos öklét. — Apuskám, édes jó Apuskám! Hát mikor hagyod már abba? Gazdag vagy, hires vagy, mért nem pihensz már ? Elmennénk utazni, bejárnék a külföldet, mennyi gyönyörűség várna ránk ! — De hát kire hagyjam az üzletet? Ha volna segédem, ha volna jobb kezem ... De ki lehetne méltó utódom ? Lásd, ez a Harmatos Gyula, ez a mundérba bujt építész ur, az értene hozzá, de hát katona a boldogtalan. — Boldogtalan ! Nagyot sóhajtott Paula. Na már erre felugrott Barnabás uram. Ez az áruló sóhaj mindent elmondott neki. Egyenesen rátámadt a lányára. •— Szereted ? — De Apuskám ! — Szereted ? Mondd ki 1 Szereted ? — Szeretem. Ő is szeret. Ugye megengeded? Ugye hozzáadsz? — Katonához ? Soha 1 Többet ez estén nem is beszéltek erről. Paula egész éjjel nem hunyta Je a szemét. A legfurcsább tervek merültek fel agyában. Csak arra nem gondolt, ami legtermészetesebb volt s ami hirtelen másnap délelőtt hirtelen az eszébe jutott, amikor a délceg termetű Harmatos Gyula belépett hozzá s a lány szeme megakadt a főhadnagyi egyenruhán. — Föl bírná e cserélni ezt a cifra öltözetet az egyszerű polgárival? Ha igen, akkor boldogok leszünk 1 Harmatos Gyula szó nélkül átölelte Paulát. (Folyt, köv.)
