Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-10-14 / 80. szám

80. szára. (3) FELSOMAGYARORSZAGI hírlap Szerda, október 14. dóri ót tartoztatott le s toloncolt il­letőségi helyére a rendőrség, mert engedély nélkül akarták hazájukat itt hagyni. Valamennyi állitás-kőte­les. — „Tokaj-hegyallai bornagytermelök szövetkezete“ cim alatt a Hegyalján szövetkezet alakult abból a célból, hogy alkalmat nyújtson a bel- és külföldnek, hogy szükségletét egye­nesen a szövetkezeti tagok pincéi­ből kényelmesen és biztosan fedez­hesse a Szerencsen felállított köz­pont utján. A szövetkezetnek csak az lehet tagja, aki legalább tiz hold termő szőlővel bir a H.gvalján. Je­lenleg a szövetkezetnek 19 tagja van, akik együttesen 450 kát. hold szőlővel bírnak, ami a legközelebbi években 650-re fog emelkedni. A borok egyelőre még szanaszét a ter­melők pincéiben vannak elhelyezve, de /közösen lesznek egy kitűnő bo­rászati szakember felügyelete alatt kezelve. Tervben van azonban a központban egy a célnak teljesen megfelelő és az egész borkészlet be­fogadására alkalmas pincét építeni, A szövetkezeti tisztikar a következő tagokból áll: elnök gróf Andrássy Gyula, alelnükök báró Schell-Bau- schlott ‘Ferenc és gróf Eszterházy Gyula, igazgatósági tagok: Kegel Ede, Máriássy Ödön, Patay József és Kammermayer Károly, felügyelő­bizottság: Lupkovits Pál, Malonyay Ferenc és Máriássy Ferencz. A bo­rokat hordőnkint a szövetkezet uj év után kezdi forgalomba hozni. — Vándor pincemesteri intézmény Tokaj-Hegyalján Darányi Ignácz in. kir. földmivelésügyi miniszter a hegy­aljai szőlősgazdák érdekeit nagyban előmozdító intézményt létesített a tarcali vincellériskola igazgatóságá­nál. Ugyanis Almásy Jánost a bu­dafoki m. kir. pincemesteri tanfolyam végzett növendékét, utóbb pedig a tarcali vincellériskola pincemesterét tokajhegyaljai vándor pincemesterré nevezte ki a célból, hogy a szőlő- birtokosoknak a helyes pincekeze­lésnél minden időben segítségükre legyen. A vándor pincemester fel­adata a birtokosoknál a pincében, esetleg a bor- vagy erjesztőházban megjelenni, ottan a helyes eljáráso­kat megmutatni, betanítani, a pin­cében a borok kezelését elvégezni. Ezen vándor pincemester nemcsak tanítani van hivatva, hanem a se­gítségére adott munkások élén dol­gozik is. A vándor pincemester meg jelenik minden oly hegyaljai szőlő- birtokosnál, ki ez iránt a tarcali vin­cellériskola igazgatóságához fordul. Dijjazás naponkint 2 korona napi- dij, a megfelelő úti költségek meg­térítése (vasúton III-ad oszt jegy) és ellátás. Ezen üdvös intézményt ajánljuk szőlősgazdáink figyelmébe. — Rákóczi sírja és egyéb költemé nyék a cime a „Magyar Könyvtár“ egyik .eguj bb 351. sz. füzetének, mely' liadó Antalnak nehány' válo­gatott versét tartalmazsa. A füzet- első részében (Énekek n hazáról) jobbára olyan hazafias költemények vannak, melyeket már eddiy is or­szágszerte siirüen szavaltak ünnepi alkalmakkor: a megkapó „Rákóczi sírja“, amely méltán áll a füzet, a lelkes »Talpra Magyar“ „A pesti Szabadság-téren« cimü izzóhangu október uiki vers stb. A második rész („Történetek“) egyéb tárgyú költeményeket ad. szintén majdnem egytől egyig olyanokat, melyek mint szavalmány-darabok is fölötte hálá­sak, Radó Antal művészi formájú és gondolatokban gazdag lírája ebben a rendkívül olcsó kiadásban —a fü­zet ára 30 fillér — bizonynyal szá mos uj barátot fog szerezni; külö­nösen a szavalni szerető ifjúság fo­gadta mnjd szívesen e munkát, me­lyet az igaz költészet minden barát­jának melegen ajánlhatung. — Hirdetmény. Folyó évi navem- ber hó 1 tői a kir. posta és távirda- hivatalok a levélpostai küldemények (levelek, levelezőlapok, nyomtatvá­nyok, — kereszkötésü küleemények, — áruminták és üzleti papírok) után a közönségtől a kézbesítés alkalmá­val beszedendő postadijakat (portó-1 összegeket) a küldeményre fölragasz- tandb, e czélra kiadott portójegyek­ben kötelesek leróni. F. évi november hó 1-től tehát a közönség az ily portójegyekkel el nem látott, fentebb megnevezett le­vélpostai küldemények után köve­telt portó megfizetését tagadja meg, s illetve a portófizetés mellett át­vett ily küldemény boritékát (bur­kolatát, keresztszalagját) bérmente- sitetlen levélben bármely posta- és távirdaigazgatósághoz küldjék be. Pénzeslevelek és csomagok után esedékes portóösszegek ezentúl sem fognak portojegyekkel lerovatni. — Uj iskola. A sárospataki főis kola a Györgytarló pusztán egy modern berendezésű elemi iskolát építtetett s abba első tanítóul Filep István temesváraljai tanítót válasz­totta meg a gazdasági választmány. Az iskola ünnepélyes megnyitása, a mely után sovárogva sóvárogtak a pusztán élő (dohányos 18 és cseléd 30) családok, legközelebb megy vég­be, s nem kevesebb, mint 80 növen­dék kezdi meg az irás-olvasás tudo­mányába való behatolás munkáját. — Dunky Fivérek cs. és kir. udvar fényképészek okt. hó 18-én vasárnap és 19-én hétfőn újhelyi műtermükben fognak működni. — Felhívás. Az ' „Aulinger-Nizsal- kodics“-fé!e alapítvány kamatai fo­lyó évi december hó folyamán is­mét kiosztás alá kerülnek, A kama­tok elnyeréséért, folyamodhatnak: 1) a kassai posta és távirdaigazgatóság kerületében alkalmazva volt posta­mestereknek hátrahagyott szegény- sorsú özvegyei és árvái, 2) elemi csapás által sújtott postamesterek. Folyamodni szándékozók bélyeg- telen kérvényeiket a kassai posta- és táv -igazgatósághoz f. é. nov. 20 ig köldjék be. Kassa, 1903. okt. 8. — M. kir. posta- és táv. igazgatóság. — A „Magyar Szó“ a tiszta ma­gyar szabadelvüség és a nemzeti eszme lapja, melynek hazafias szel­lemével a mostani súlyos válságban oly nagy és nemes hivatást teljesít, amely kiemeli a többi lapok hözül. Nap-nap után honszeretettől és-meg- győződés melegétől iszó cikkekben kél nemcsak a nemzeti jogok védel­mére úgy katonai mint gazdasági téren, hanem kegyetlenül ostorozza a nemzet külső és belső ellenségeit, akik egyéni becsvágyból vagy más érdekből akadályozzák a nemzeti jogok érvényesülését s a nemzeti érdekek kielégittetését. Legutóbbi dőben egy nagy történelmi sikere volt, melyet jó barát és ellenség egyaránt elismer róla: akkor ugyan is, amikor az egész parlament a bán­nak leszerelt minden eredmény nél­kül, serkentő, feddő vészkiáltásaival újra talpra állította a nemzeti' küz­delmet. Ha lesz valami eredménye a felújított obstrukciónak — és biz­tosan lesz — a Magyar szónak is kell, hogy jusson az érdem boros- tyánából. Ami más lapoktól a jelen viszonyok között megkülönbözteti, ez többek között az, hogy folyton nepirenden tartjá a gazdasági önál­lóság kérdését s követeli, hogy a nemzeti követelmények mellé ke­nyeret is adjanak a súlyos gazda­sági helyzetben sínylődő nemzetnek. Szinte nap-nap után lerántja a lep- leplet a nemzetiségű üzelmekről és az 1848. XX. t. ez. végrehajtását szorgalmazva máris nagy és szép eredményeket ért el. Ha még meg­említjük. hogy a Magyar Szó min­dig gyakran vakmerő szószólója min­den igaz ügynek akár társadalmi akár művészeti, akár tudományos téren és gyors, pontos, megbízható értesüléseivel a legnagyobb jigénye- ket is kielégítheti, — elmondottuk mindazt, ami e hazafias újság rövid jellemzésére elmondható. A Magyar Szó előfizetési ára egy évre 28 kor. félévre 14. K, negyedévre 7 K. egy hónapra 2 kor. 40 fillér, Egyes szám ára 8 fii, vidéken 10 fii. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: Rudapest. And- rássy-ut 18. — A reformok kora, A Napoló i I korszaka után tompult csöndesség következett. Szinte hajlandók vol­nánk azt hinni, hogy az emberek év­tizedeken át csak az akkor támadt eszmék és dolgok eltanulásával és megvalósításával foglalkoztak. Pedig ebben a korban nagy emberek éltek és nagy tlálmányok íródtak a törté­nelem lapjaira. Königsberg utczáin ekkor sétált aranygombos pálcziká- jával délutánonként Kant, ekkor dol­gozóiak csöndes szobáikban Fichte és Hegel, Weimarban Goethe már irta Faustot és a hű Eckerman szor­galmasan jegyezgette a mester be­szélgetéseit. Egyetemi tanszékről a 30 éves háb uut magyarázza Schiller a kereszténység szellemét tanítja a forradalom vihara elől Amerikába menekült Ohateubriand. Már írja gyönyörű ChildHaroldját s Manfred- jét a Don Juan mestere, Byron, a ki aztán a görög szabadságért vérzik el. Laplaoe már fejtegeti az égi me­chanikát, Montesquieu vizsgálja a törvények szellemét s megjelenik az ujabbkori história atya. Ranko. Oomta Ágosttal pozitív alapokra lép a filo­zófia s a két Humboldt munkáiban viadalát üli a természettudomány. A politikai életnek a bécsi kongresszus és a sz#nt szövetség építenek uj alapokat. Franciaországban a restau- ráczió, Angliában az ir kérdés fog­lalkoztatja a kedélyeket ; megalakul­nak az Egyesült Államok, kikristá­lyosodik a kis Belgium, gyarmati birodalmának alapjait vetijmeg Anglia szervezkedik Spanyolország és Por­tugália, s Franciaországban a júliusi forradalmat a polgárkirályság váltja fel, MTunetország az egyesülés vá­gyától ég Európa közepén ; Keleten a keleti kérdés fejlődik, a Balkán forong és Magyarország történeté­nek uj stádiumába lép. A küzdelme­ket a nemzetek legnagyobb költői diszitik, Goethe, Schiller és Heine, Béranger és Victor Hugó, Vörös­marty, Eötvös, Kölcsey. A nagy fér­fiak egész sora vonul el .előttünk: Canning, Peel, Pitt, Thiers és Guizot Samyl, O’Connell, Metternich és Bis­marck. Széchényi, Kossuth és Deák. Ennyi ragyogás és fény van e névtelen kor kárpitja mögött, a mely csak első pillanatra látszik szintele- nsbbek előzőinél. S ebben a korban padant ki a múlt századnak talán két legnagyobb vívmánya: a nem­zetiségi eszme és a gőzős. Ezt a kort irja meg Marczali Hen- rih dr. a Nagy képes Világtörténet legújabb, immár XI kötetében, A mit a magyar részről mond, az ala­pos és szép, gazdag levéltári kutatá­sok, Széchényi naplói kiadatlan ré­szének számos helye jut benne elő­ször szóhoz. A kötet kiváló helyet foglal el történet-irodalmunkban s a Világtörténet kötetei közt, A közönség köréből.*) fi róm. kath. iskola létjogosultsága. ♦ Azt hiszem, mit cikkemben el­mondandó leszek, helyesen adtam e címet „római kath. iskola létjogo­sultsága“. A nevelésnek alapköve a vallásosság lévén, morális köteles­ségünk szülőknek odahatni, hogy gyermekeink ily irányban neveltesse­nek. Hogy czólunkat elérhessük is­kolánkban már gyermekeinknek kell zsenge korukban hitvallásunk tanait alaposan elsajátítani, midőn átadjuk őket a nagyvilágnak a hitből merí­tett erő és reménynyel táplálva fog­lalják el a társadalomban őket meg­illető helyeiket. Ezt édes mindnyá­jan tudjuk, fölöslegesnek tartom te­hát a thémát tovább fejtegetni. Nincs kifogásunk a róm. kath. is­kola tanitókara ellen, sőt mint azt tapasztaltuk, odaadó fáradsággal küzdenek f'aink vezetését illetőleg, miért is dicsérettel s köszönettel tartozunk nekik, hogy kötelességü­ket lankadatlan fáradság és buzga­lommal teljesitik. Van kifogásunk azonban az egyházi vezető férfiak ellen, kik ezen bizony terhes mun­kán szemet hunynak s hallgatásba *} Alak és tartalomért a beküldő felelős. merülnek, hagynak mindent a régi mederbe folyni, pedig csak 30 óv óta is nagyot változtak a viszonyok. Halljuk mi szülők e jajkiáltásokat, de nem hallják azok, kiknek köte­lessége volna meghallgatni, A XX-ik század terhes napjait éljük s élik velünk egyetemben eaen kvalifikált egyének is, a róm. kath. iskola tan- fórfiai 450 frt fizetéssel s még hoz­zá oly kegyetlenek vagyunk, hogy megköveteljük tőlük azt, hogy tár­sadalmunkban méltóan képviseljék magukat, úgy amint az egy tanitó- hoz, egy rendezett tanácsú város­ban működő intelligens férfiúhoz il­lik, de nem gondoljuk azt meg, hogy e mellett nemcsak éhezni, de nyomorogni is kell. Nem gondolja meg ezt a tek. iskolaszék, hogy 450 frt fizetésből ma csak egy közön­séges napszámos él meg, de nem e»y ily állasban működő egyén. Mi szülők vagyunk első ‘sorban, mert ily viszonyok mellett állandó tan­éi ónk nincs, csak átmeneti, ami bizony a gyermeknevelésre nagy befolyás­sal van. Hogy teljesítse kötelességét am­bícióval, mikor látja, hogy más fe­lekezetek mily gondot fordítanak a tanítójukra, csak éppen mi nálunk katholikusoknál nem. Ők az elha­gyatottak, mert még nálunk jelzem az ósdi rendszer uralkodik. A tiszt- \ isolőket hazánk is méltatja s min­den alkalmat megragad, hogy méltó kérelmüket, ha nem is egészben, de legalább részben, lassan-lassan teljesítse. Tek. Iskolaszék ! kérdjük mit szól mindezekhez? 450 frt évi fizetés ! yetn találja ezt kevésnek, vagy ta­lán túl soknak ? Nekünk szülőknek áll érdekünk« ben felszólalnunk s kérnünk, vegyék csak átdolgozás alá ezt az ósdi rend­szert s emeljék cda a mi tanítóin- kát, ahol az állami tanítók vannak, mert mi legalább azt hisszük s u^y tudjuk, hogy a kvalifikáció egy, mért ne lehetne a fizetés is egy, midkor ezért az iskola háztartása csődöt nem mond. Egy ilyen isko­lával, ahol 250 gyermek tanul, ér­demes foglalkozni, * érdemes abba állandó tanerőket szerezni Egy ilyen .létjogosultsággal bir, s ezzel torodra kell, mert nekünk ezen is­kola kell, mi gyermekeinknek val­lásos nevelést akarunk biztosítani. Előre bocsájtottuk ezt, mert úgy hallottuk, hogy iskolánkat fel akar­ják oszlatni, de ám ebbe nekünk szülőknek is beleszólási jogunk van. lessek szervezni a tanítók fizetését úgy hogy megélhessenek belőle, lessek az által kedvet adni nekik arra, hogy fáradságos munkájukat végezzek és utána élvezzenek kis nyugalmat, annál pontosabban s nagyobb ambitióval fogják teljesí­teni hazafias kötelességüket. így sem fér semmi kétség gyermekeink neveléséhez, de ha tanítóink meg­elégedettek, mi is jobb reménynyel fogjuk kedvelt iskolánkba adni fiain­kat, mert ne feledjük azt, hogy rórn. katholikusok vagyunk, s a mai időben iskolánkat s annak érdekét nekünk is, de az érdekelt köröknek is védeni első sorban kötelessége. Több kath. szülő. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA. Bérbeadó lakás. Az Erzsébet útnál, a vasúti állomás mellett egy 3 szobás (két utcai, egy udvari szoba) üveges verandával s mellékhelyiségekkel bird lakás kiadd s minden perc­ben átvehető. — Értekezni lehet Veress Károly tulajdonosnál ugyanott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom