Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-03-21 / 23. szám

I

23. számf(3) FELSOMAGYARORSZAGIHIRLAP

Szerda, márcz. 21.

alap igék nyomán hirdette nekünk a hazaszeretet hatalmát, mutatta fel a hazaszeret bajnokait buzditó követendő példa gyanánt. Intett, hogy egyeetiljünk a szeretetbeo. Mert úgymond: Az a nemzet, melynek lelke’ gyenge a szeretetre, csak ökle erős — elvész.

Délután 3 órakor kezdődött a gyülekezés a városháza előtt. Körmenet járta be az utczákat hazafias dalokat énekelve. A menet a Kos- suth-szobor elé vonult. Itt folyt le az ünnepély.

A református ének kér kezdte meg az ünnepélyt a „Himnusz“ éneklésével. Ezután Sxily József ref. tanító szavalt el egy alkalmi ödát hazafias hévvel. Ezután következett Violet Gyula rőm. kath. lelkész ünnepi beszéde. Sajnáljuk, hogy hosz szabban nem ismertethetjük ezt a minden részében remek beszédet, a melynek minden mondata magával ragadta, lelkesedésre hangolta a hallgatóságot. Ezután a reform, énekkar ének« gyönyörködtetett «gy indulónak szabályos előadásával. Majd Tóth A'dám jegyző lépett az emelvényre, s egy okos, logikus bes/éd- ben a »Talpra magyar« jelszót alkalmazta a múltra, jelenre, a háborúra és békére. Ismét az ev. ref énekkar szerepelt és ennek elhangzása után Danyi József ref. lelkész tartotta meg záró-beszédét. Majd az egész közönség énekelvén a »Szózatot,« az ünnepély véget ért.

Este barátságos lakomával végez-1 tűk be ünneplésünket. Az első felköszöntőt Szilágyi József főbíró mondta az egyetértés, a testvéri szeretet - re. Violet Gyula és Danyi József ismételten csak azt hangoztatják, hogy az egyetértés szellemének ápolása, a köaség felvirágzása, lakosainak boldogulása szivükön fog feküdni. 1 Sxily József a függetlenségi eszme; diadalára, Bodnár Sámuel a nőkre ürítette poharát.

Ai ünnepély lefolyása, a közönség lelkesedése azt mutatja, hogy Erdőbényén a függetlenségi elveknek erős talaja van, Csak vezetni, szervezni kell.

Abara községében mint minden évben ez idén is meg ünnepelték a március 15-én. Délután 3 órakor gyűlt össze a lelkesedő lakosság az iskolában, hol az énnekkar elénekelvén a Hymnuszt, az ünnepély megkezdődött s hazafias és alkalmi költemények elszavalása, váltakozva alkalmi énekekkel folyt le nagy számú közönség jelenlétében. Az ünnepi beszédet Farkas József segéd jegyző tartotta, ismertetvén a nap történetét s a 48-as nagy időket.

Homonnán a Stefánia szállodában tartott bankettel ülték meg március 15-ét, melyen Homnna nagyobb dicsőségére kevesebben jelentek meg, mint eddig szoktak. Haraszty Miklós, Dr. Moskovits Ervin, Dr. Kellemen Armin s másoknak hazafias szép tósztjai emelték a hangulatotok Általános megütközést keltett, hogy a szabadság ünnepén fellobogózott városban épen a Kereskedelmi és polgári iskola épületén hiányzott a nemzeti színű zászló. Ezt az épületet is az összediilós fogja fenyegetni.

Szerencsen hazafias lelkesedéssel ünnepelték meg eddig is szabadságunk újjászületésének nagy napját. A mai lelkesedés azonban, csak nagy idők előestéjén szokott csak jelentkezni. Ünnepi köntöst öltött a város. És mintha egy családdá forrott volna össze az egész társadalom, úgy ünnepeltek mindnyájan. Délelőtt a ref. templomban tartottak az egyházi dalkar közreműködésével hálaadó istenitiszteletet, Az egyház öreg lelkésze hazafiui érzelmektől meg- ifjodottan lépett a szószékre és csinos alkalmi beszédben méltatta az évforduló nevezetességét. Nagyszabású emlékünnepélyt tartott a szerencsi társaskör és a szerencsi dalkör lobogója alá sereglett iparosok egyesülete. Jólesett látnunk a czukorgyári iskola ünnepségét, melyet a nagy nap délutánján 3 órakor tartott meg. A

tanterem megtelt jobbára intelligens közönséggel. A többnyire idegen ajkú növendékek szép szavalata és szép csengő hazafias dalok éneklése sűrűn hozták meg a meghatottság édes könnyeit. Éste hat órakor zászlóerdő alatt megindult az ünneplő fáklyásmenet a városházától, Csak úgy hullámzott az emberáradat Szerencs utczáin, mihor a mintegy 2C00-re tehető körmenet nemzeti fájdalmainkat viszhangzó zene és énekszó mellett bejárta a várost. Majd azután a közönség egyrésze a Nagy-Szállodában, másik része pedig a Magyar Királyba gyülekezett. Előbbi helyen az ünnepi beszédet Pintér István főszolgabíró, utóbbi helyen dr. Kovács Gábor tartotta.

Sátoraljaújhely nemesgondolkozásu iparos ifjúsága az 1848. márczius 15. napjának emlékét szintén fényesen ünnepelte meg olykép, hogy »a sátoraljaújhelyi ifjak önkópző Kossuth Lajos“ asztaltársasága czim alatt e napon szervezkedett, alapszabály tervezetét kidolgozta és felszerelve — kormányhatósági jóváhagyás végett felterjesztette. S az alakuló üléssel kapcsolatosan márciusi ünnepélyt tartott ik, melyen az ifjúságnak hir- telenében megalakult dalköre érzéssel és szabatosan elénekelte a >Hym- nusz«-t Továbbá: Antay Ágoston, Weisz Sándor, Juhász Gyula, Wis- nyitz István, Tóth János, Messa István és Péchy Jenő hazafias szellemű beszédeket mondottak és dicséretes hazafiságuk jeléül 30 lampionnal az esti fáklyásmenethez csatlakoztak, hogy az általános lelkesedésből itt is kivegyék a részüket.

Dr. Reichard Salamonnak márczius 15-én a Bockban tartott remek beszédét — múltkori ígéretünk szerint itt közöljük :

„A nemzetek fejlődése a föld-tekén hasonlít az égi testeknek keringéséhez a világűrben.

Feltűnnek mint kisebb-nagyobb csillagok, hol tündökölnek, hol elho málvosulnak.

Az égi testek jelentőségét tömegük és mozgásuk gyorsasága határozza meg, a nemzetekét számuk nagysága és az a haladási képesség, melylyel feladataikat teljesitik.

Az energia egyenlő a Mássá, szorozva Celeritással.

A kis töm«g energiáját emelheti a Celeritás, a nagyét kisebbíti a lomha vesztegetés.

Ha ezen törvények szempontjából vetünk tekintetet Europa térképére s vetünk számot a magyar nemzet azon helyzetével, hogy északon circa 70 millió szláv, nyugaton circa 60— 70 millió német övez, megbocsátható a helyzet komolyságának megfontolása.

A haza jövendőjén töprengő lélek aggályba merül, hogy e két ellenséges bolygó között mint végzi futását a magyar világ.

De csak addig él ez aggodalom, mig a tömeg különbségét nyugalomban fogjuk fel; ha a mozgás törvényét is méltatjuk akkor biztos a tudatunk, hogy az erély nő a mozgás, a Celeritás által.

Ha a nemzet ezredéves múltja alatt tanúsított haladásból látjuk, mily gyors s öntudatos mozdulataiban — a tényből megnyugvás fakad.

Évezredekkel idősebb nemzetek közé hatolt be Árpád s a nemzet góniusa mindmáig elt&lálla a helyes utat s utolérni igyekezett szomszédait.

Mikor választani kellett a bizánci császárság — vagy a nyugati műveltség között — a nyugat falé döntött a nemzet ösztöne.

Mikor Európában a reformatio szelleme vitte előre a többi nemzeteket, az egész nemzet felismerte e világosság jelentőségét s kibontotta a reformatio zászlóját s nem csak egy pataki diáknak meggyőződése, de töiténelmi tény, hogy abban, hogy magyar maradt e nemzet, a reformatiónak van fő érdeme.

S mikor a franczia nemzet az emberi jogokat proclamálta világrészünkben, e nemzet, az akkori politikai nemzet, sietett önként minden fiát az alkotmány védsánczaiba venni.

Mert e nemzet a közszeJlem követelményei iránt mindig élénk felfogással birt.

A nemzet ezen haladási képességéből merítem a biztos tudatot, hogy a gondviseléstől nyert pályafutásában a szomszédos államok zavarni képesek nem lesznek, mert a haladó testet utói nem érik.

De létfeltétele e nemzetnek, hogy haladjon, a magyar nemzet haladásának útja csak a szabadelvűség. a szabadság elve lehet, hogy akadályba ne ütközzék.

A kiket pedig a nemzet végzete élére állított, ne haladásának akadályai, de előmozdítói legyenek.

Azért, a kik e nemzet vezetésében részt kívánnak, tartsák szem előtt a nemzet ezen élet-törvényét — vigyázzanak, hogy a meghasonlás a különben is nem nagy Massát — tömeget — széjjel ne válassza, fogadják vezér elvül a régi magyar politikai hagyomány irányát: svavi- ter modo fortiter re.

Az ünnepi szónoklat tartalma és alakja ezen irányelvnek hódolt : sva- viter modo fortiter re; az ünnepi szónok politikai elvei megvalósításában az ellenvéleményüek iránt a nemes küzdelem, az egy czélra törekvők hazafias versenye fegyvereit használja: legyen nekem megengedve a szép szónoklatért a politikai ellenfél tiszteletét, a barát őszinte elismerését kifejezni: Dr. Kossuth János egészségére ürítem poharam. *

Örömmel közöljük ezt a nagyon szép, formás és okos beszédet. De ne vegye tőlünk rósz néven a kitűnő szónok, hogy egy-két szerény megjegyzést fűzünk hozzá. Bizony isten nem ma.igiából, — sőt inkább azért, hogy a beszéd igazi értelmét megvilágítsuk.

1. A világűrben a kisebb nagyobb csillagok nem tűnnek fel, s nem tündökölnek és elhomályosulnak, hanem évmilliók óta vannak s mindig egyforma fénynyel ragyognak. Nagy ritkaság, hogy egy-egy csillagnak a fénye hirtelen megnőjjön vagy csökkenjen. Tehát ez a hasonlat nem talál.

2. Az égi testek jelentőségére a mozgásnak nincs befolyása, mert akkor a kis Mars, a mely szalad, vagy egy őrülten rohanó üstökös, vagy egy apró hullócsillag, jelentékenyebb lenne, mint a nap, vagy a sziriusz, a melyek állnak, s csak sejtik róluk, hogy van némi csekély mozgásuk.

3. A nemzetekre se igen áll az, hogy kisebb tömegüket gyorsabb haladással kell pótolniok, mert akkor Montenegrónak gyorsabban kellene haladnia mint Franeziaországnak, sőt épen a nagy nemzetek hivatása, hogy gyorsabban haladva vezessék a világot, s a kis nemzettől elég, ha lépést tart evvel a haladással s nem marad el mögötte.

4. A szónok kifejezett elvéből az következnék, hogy nekünk, mint kis országnak, gyorsabban kell haladnunk, mint a nagy államoknak. S ő mégis némi logikai botlással arra a következtetésre jut, hegy mi lassan, óvatosan, fontolva haladjunk.

Pedig igaza van a szónoknak, nekünk tényleg fontolva kell haladnunk. Ez a következtetés jó, — az előzményei nem jók, a törvényei nem állanak. Fontolva kell haladnunk, — de a legnagyobb fontolgatás és óvatosság mellett is be kell látnunk, hogy ott már csak mégis kellene tartanunk, ahol Szerbia meg Bulgária tart. Pedig ezeknek már van önálló hadseregük meg vámterületük, nekünk pedig nincs.

Hát támadjon fel az urakban az a haladási ösztön, amely őseinkkel a keresztény vallást felvétette, és a francia forradalom elveit (csekély 60 esztendővel a francia forradalom után) elfogadtatta és fogjanak hozzá valahára, hogy a nemzeti fejlődés és haladás utján érjük valahogy utói — Szerbiát és Bulgáriát! Mert gyalázatosán megelőztek.

A MEGYE ÉS A VÁROS.

X Városunk pénzügyi bizottsága tegnap, március hó 20-án, id. Meczner Gyula biz. elnök vezetése, Isépy István, dr. Kellner Soma, Székely Imre, Némethy Bertalan és Szóllősy Sándor számvevő jelenléte mellett ülést tartott és elintézte a következő ügyeket: Fetykó Józsefné városi szülésznő fizetésjavitási kérelmére a folyó évet terhelőleg 50 korona segélyt ajánlott azzal, hogy a jövő évi költség- vetés tárgyalásakor a kérvényt újabb megfontolás alá veendi. — Naszta- novics rendőrőrmester kérelmére családjában előfordult betegség miatt 30 K. segélyt ajánl. — Az ipartestületi árucsarnok felépítéséhez a napi piacon kórt terűlet átengedését a bizottság legjobb indulata dacára sem ajánlhatja, mert a tér szűk volta miatt erre nem alkalmas és mert az ekként megcsonkított tér más közcélra többé alkalmas nem volna és végül, mert városunk igen szegény ily terekben és ily térre a város életében sokkal gyakrabban támadhat elhárithatlan szükség, semhogy arról a város lemondhatna. — Az ál- lamvasuti állomás-fonókség átirt, hogy az ide áthelyezett vasúti tisztviselőknek a városba fuvarozott ingóságaikért járó kövezeti vámot engedje el a város. A bizottság e kérelem teljesítését a háztartási egyensúly- érdekéből és még azért is ellenzi, mert az állami tisztviselők különben sem viselik a városi direkt közterheket, — indokolatlan tehát, hogy a közvetett terheket se viseljék. -- A városi tisztviselők abbeli kérelme, hogy a felemelt fizetések megszavazott többletét addig is, mig a határozatot a miniszter jóváhagyja, drágasági pótlék címén utalják ki, — levették a napirendről, mert a bizottság elnöke hiteles forrásból értesült, hogy a fizetésemeléskor módosított szervezési szabályrendeletet a miniszter észrevétel nélkül e napokban visszaküldi s igy az jogerős lesz.

X Megsemmisített jegyzöválasztáscz.

múltkori cikkünkre Földvári (Filicskó) Miksa helyreigazítani kéri. hogy ő nem többször, hanem csak egyszer lett büntetve kiskorúsága idejében elkövetett botlásáért és hogy azóta szorgalmas, becsületes s tisztességes munkásságát hatósági okmányok igazolják, s végül, hogy ő a nagydobrai körjegyzőségből nem a választás megsemmisítése, hanemlemondás folytán távozott. A varannói főszolgabiró által részére kiadott működési bizonyítvány tényleg igazolja, hogy nevezett jegyző ur családi körülményei következtében állásáról leköszönt. Erre a helyreigazításra meg kell jegyeznünk, hogy a közigazgatási bíróság a megyegyülési határozat jóváhagyásával és a jegyző ur panaszának elutasítása mellett Nagy-Dobrán történt választását megsemmisítette. De az ítélet kézbesítése előtt sietett leköszönni, hogy a varannói főszolgabíró neki adhasson olyan bizonyítványt amelyben ezen jegyző ur bűntett előéletéről egészen hallgat, de bizonyítja hogy az ő járásában, mint kinevezett és választott egyén a jegyzői pályán egyre emelkedett és hogy családi körülmények következtében köszönt le állásáról, a mit a főszolgabiró ur kiválóan sajnál stb. stb. mely bizonyítvány igy a többi hatóságok megtévesztésére alkalmas. Nézetünk szerint a varannói főszolgabiró urnák ez az eljárása nem he- lyes.

X Városi közgyűlés lesz márczius hó 24-én d. u. fél 3 órakor.

Fontosabb tárgyak : A vallásügyi miniszter leirata a polgári leányiskola építése tárgyában. Ugyanannak leirata a gymnasiumi hozzájárulás el nem engedése tárgyában. Építészeti és közigazgatási bizottság javaslata