Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselőinek javadalmazása a 16-17. században Pastoris Reditus
A canonica visitatio-s jegyzőkönyvekben szereplő jövedelmek: Ászok pénz A pataki lelkész jövedelme Nagytoronyáról (Szk. Vel’ka Tina, Zemplén vm.): „As^ok pén% is vagyon 4 dénár.A 16-18. században a bordézsma után megmaradt, kereskedelembe kerülő bor után járó pénzjáradék. Ebből részesült a lelkész. Hívták még gantárpénznek is. Fertőn pénz Az extraneusok által fizetett adó volt a fertőn vagy fertőn pénz. Az extraneusok olyan birtokosok voltak, akik nem ott laktak, ahol a szőlőjük volt. Esetleg a szüret idejére költöztek Hegyaljára egész családjukkal együtt. Kassa, Bártfa, Lőcse, Eperjes stb. felvidéki városokban lakóknak különösen nagy szőlőbirtokaik voltak Hegyalján. Főleg Tállyán, Abaúj szántón, Mezőzomboron, Mádon és Erdőbényén. Az adó nagysága változó volt. Általában zabból, árpából, kap- panból, tyúkból és pénzből állott. Ha házzal rendelkeztek, akkor azután a jobbágyokénál magasabb adót fizettek. A Hegyalján lakóknak is voltak szőlőbirtokaik más települések határaiban. A vámosújfalui lelkésznek is kellett fertont adnia a földesúrnak: \/ámosújjalu, Zemplén vm.: Toltsvai begyen vagyon két s^őlő. Egyiknek neve Nagy ssyőlő a Kút patkán. A másik Bemard svflő, ugyanazon helyen. De ebekből a Prédikátor désymával tartozott a fóldesümak, s fertonnal is. ’Kfí Hegyváltság Eszak-Magyarországon a dézsmálás után megmaradt bor megváltását jelentette különféle ajándékokkal. Sárospatak. Zemplén vm.: ,,A hegyváltság ajándékának a fele a Prédikátoré, Rabból, tyúkból, kenyérből. ’V7 65 * 67 65 SRKLt. Kgg. I. 3/a. 31. “ SRKLt. Kgg. I. 3/a. 17. 67 SRKLt. Kgg. I. 3/a. 30.
