Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)

Dr. Szabó Ernő (1904-1982)

Vigadóban is szerepeltek. „Mindent halálosan komolyan csinált. Soha életében félmunkát nem végzett” - mondta róla a felesége. - A Zeneakadémián először Gabriel Ferenc tanította hegedülni, majd Koncz János. Kamarazenére Weiner Leóhoz járt, s itt Veress Sándor volt a szonáta-partnere.

Ilyen mélyre nyúló gyökerekkel a legmagasabb fokú tanításra képesítő zenetanári oklevéllel, mellette egyetemi végzettséggel, európai színvonalú műveltséggel felvértezve, a magyarságot szolgálni akaró hivatástudattal jött Sárospatakra 1929-ben a Református Főiskola ének-és zenetanárának. Egy év múlva házasságot köt a székelyudvarhelyi Szebeni Mártával, aki kiváló zongorista és művészi munkájában hűséges társa. Házasságukból egy gyermek született, Andrea, aki maga is zongoraművész (Zempléni Kornélné).

Székfoglaló értekezését 1931. szeptember 13-án, a Pataki Kollégium fennállásának 400 éves jubileuma alkalmával tartja a Főiskola Imatermében A relatív hallás fejlesztéséről címmel. Értekezéséből nemcsak magas fokú zeneelméleti, zenepedagógiai felkészültsége érződik, hanem az akkori Magyarország zenei légkörét mesze túlhaladó esztétikai ítélőképessége, zene- történeti tájékozottsága is kiviláglik. Meglepően világosan látja már 1931- ben az európai zene válságát, sőt a belőle kivezető utat is. „A mai zeneköltők nagy része új utakat keres, mert nem elégíti ki őket a zenének Bach óta kialakult melódikai, formai és harmóniai struktúrája... A modern zene legértékesebb irányánál azonban az új utak keresése nem ösztönszerű, hanem tudatos... Törekvése ez a sokféle keresgélésben enerválódott európai zene biztos alapokra való helyezésének, ezeket az alapokat pedig az ősi népzenének belső törvényeiben kell keresni.”

Ne feledjük, hogy ekkor még az egész ország a cigányzenekarok által szüntelenül játszott, egyre jobban elsekélyesedett műdalok bódulatában élt. Ezt érezte sajátjának, eredendően magyarnak értelmiségünk, meg városi lakosságunk túlnyomó része, mert a magyar zenegondolkodást tisztán őrző népi hagyománytól már régen elszakadt. Sőt amikor Bartók és Kodály jóvoltából szembekerült vele, ezt érezte idegennek, és szinte felháborodva támadta. Ebben a légkörben szinte forradalmilag hatott Szabó Ernő székfoglaló értekezése.

Milyen lehetőségeket biztosított a pataki Kollégium Szabó Ernőnek célkitűzései megvalósításához? Először is mind a gimnáziumban, mind a teológián kellő számú énekórát vett be tantervébe. Míg a két világháború közötti időben az állami gimnáziumokban 1-3. osztályban folyt énektanítás heti egy órában, addig a 8 osztályos pataki református gimnáziumban minden osztályban volt énekóra. Az 1-4. osztályokban heti 2, az 5-8.-ban heti egy órában. Ezeket az énekórákat azután gazdag tartalommal töltötte meg Szabó Ernő. (Béres Ferenc emlegette, hogy ezeken az órákon milyen szépen zengtek a szép magyar népdalok... - a szerk. megjegyzése.)

Az énektanítást, valójában egész embert formáló zenei nevelőmunkát a Teológiai Akadémián is folytatta Szabó Ernő. Itt nem csupán egyházi éne135