Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)

Novák Sándor (1877-1960)

hazánkban, akihez valami emlék, hacsak egy futólagos kézszorítás, ne fűz­te volna. 1933. július 1-jétől volt igazgató, 1934. július 1-jétől 2 éven át közigazgató. Igazgatósága és közigazgatósága külsőleg és belsőleg is mozgalmas volt a főiskola életében s reá sok fontos feladatnak megoldása várt. A gimnázium­ban a tantervi változásokkal járó átszervezések, új tanszékek szervezése, az angol érettségi s általában az angol ágazat és a Humán-internátus kér­dései, sok idejét, energiáját vették igénybe, de mind ezeket, mind a nevelés­oktatás irányítását s az eredményességhez feltétlenül szükséges nyugodt lelki atmoszféra fenntartását a legnagyobb buzgalommal s lelkesen oldotta meg. Mint közigazgató is sok kényes feladatot oldott meg. Erre az időre esik a Bethlen Gábor Szövetség irodalmi estjének, az országos hírű Rákóczi est­nek, az egyházkerület 200 éves jubileumának, az Országos Református Ta­náregyesület közgyűlésének megrendezése, több főiskolai relief leleplezé­se, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr és más, külföldi előkelőségek fogadása, melyek szintén sok munkájába kerültek. Mint tanügyi férfiút, a hivatalos körök is megbecsülték. A Vallás- és Közok­tatásügyi Miniszter két ízben nevezte ki érettségi vizsgái kormányképviselő­nek református gimnáziumokhoz és egy ízben érettségi vizsgái elnöknek állami gimnáziumhoz. Mint a magyar nyelvi és irodalmi tanításnak a Minisz­ter Úr által kinevezett tanulmányi felügyelője egy állami és két római katoli­kus gimnáziumban végzett szép és eredményes munkát. Novák Sándor ideális lelkületű férfiú volt egész tanári pályája idején. Ideá­lis magaslatról szemlélte a dolgokat s különös érzéke volt mindig az igaz, jó és szép iránt. Erről tanúskodik mély esztétikai műveltsége, s a dallamok iránti mélységes vonzódása. Nem volt aktív zenész, mégis saját dallamai írták be nevét kitörölhetetlenül a magyar lelkekbe; a Nagymajtényi síkon c. dalnak szövegét és dallamát ő szerezte. Egy nagyszabású gyászindulóját Szabó Ernő főiskolai ének- és zenetanár négy hangra letéve 1934. október 6-án elő is adta. A megnövekedett adminisztrációt is pontosan és derűs lélekkel végezte, bár ez elvonta a maga elé kitűzött irodalmi és tudományos feladatainak to­vábbi megvalósításától. Szolgálatkész ember volt. Szolgálatkészségének mély humánummal telí­tett lelkülete volt a forrása. Mindenkit meghallgatott, mindenkin segíteni akart, szinte fájt neki, ha képtelen volt a méltányos kérést teljesíteni rajta kívül fekvő okok miatt. Szerény és alázatos ember volt, mert tudta, Isten az egye­dül szuverén. Egyéniségének komolysága kitűntető tisztségekkel halmozta el, de ő legnagyobb kitüntetésnek és gyönyörű hivatásnak azt tekintette, hogy az ősi pataki főiskolát szolgálhatja. A középiskolai szék egyetért a gimnáziumi szék megállapításaival, és meg­hatott lélekkel búcsúzik Novák Sándor nyugalmazott gimnáziumi igazgatótól 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom