Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kusnyír Éva: "Első volt, aki segélykérésünk szavát meghallgatta, koronás királyunk, I. Ferencz József". Az alsó-mérai református templom építésének története
KusnyírÉva Felső-Méra „totaliter deserta”20 — teljesen elpusztult —, ami talán annak tudható be, hogy a békés időszakokban oly kedvező földrajzi elhelyezkedése a Kassát és Miskolcot összekötő kereskedelmi útvonal mentén háborús időben könnyű prédává tette a települést. Az elnéptelenedett állapotot az 1723. évi országgyűlés három törvénycikkelyben próbálta rendezni a térségben kereskedők és kézművesek betelepítésével, hat évi adómentességet ígérve nekik.21 A telepítés sikerrel járt, a Görög Demeter és Márton József által 1802 és 1811 között készített statisztikai felmérésben ismét szerepel mindkét település „A. és F. Méra, Abaúj” formátumban.22 A háborúk és tűzvészek a felső-mérai templomon is nyomokat hagytak: 1794-ben a templom és a parókia is leégett, csak a templom falai maradtak meg, még harangja is elolvadt. 23Atemplom 1795 és 1811 között épült újjá, ezáltal elnyerve mai külső formáját. Ami az alsó-mérai templomot illeti, a középkori Almérán 1302-ben építettek kápolnát, melyet a XVI. században a reformátussá lett lakosság vett használatba. Ez azonban a XVIII. századra annyira leromlott állapotba került, hogy helyére inkább egy pati- csfalú templomot építettek, mely körülbelül száz évig szolgálta a gyülekezetét. Végül 1893-ban épült fel a jelenlegi alsó-mérai templom a felső-mérai mintájára.24 A mai Méra község 1950-ben jött létre, amikor az addig különálló Alsóméra és Felsöméra egyesültek, és ideiglenesen az utóbbi nevét használták. Mai nevét 1951-ben kapta.25 Ami a két gyülekezetét illeti, Alsóméra mint egykori társegyház fokozatosan összeolvadt a felső-mérai gyülekezettel, azonban az istentiszteleteket tekintve mindkét templom használatban van, a gyülekezeti tagok a földrajzi közelség alapján járnak egyik vagy másik templomba. III. Az alsó-mérai református templom építésének története Az alsó-mérai református templom építésének történetét az akkori helybeli református lelkész részletes leírása alapján tudjuk rekonstruálni. A templomépítés idején a lelkész Mérán Hallgató János volt 1887-től egészen 1935-ben bekövetkezett haláláig. Teológiai értekezéseit és gyakorlati munkáit rendszeresen publikálták, a legismertebbek: Temetési beszédek, Sárospatak, 1899; Református szertartási beszédek és imák, Sárospatak, 1909.26 A templomépítés leírása a Mérai Református Egyház parokiális gyűjteményéhez tartozó 1856 és 1910 között vezetett Protocula Consistorialiábzn27 található meg.28 20 Borovszky: i. m., 516. lat. 'totaliter deserta' - 'teljesen elpusztult'. 21 Uo., 516. 22 Görög Demeter - Marton József: Magyar átlás az Magyar, Horvát és Tót országok vármegyéi s szabad kerületei, és a határ-őrző Katonaság Vidékinek közönséges és különös tábláji, Bécs, 1802-1811, 143. URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_HELYRITK_1811_Magyar_atlasz_tort_dok/?p- g=0&layout=s Letöltés: 2017. 01.29. 23 A templom és a parókia 1794-es leégésekor a parokiális könyvtár is megsemmisült, így a legkorábbi anyagok 1794/95-ből származnak. 24 VArady: i. m., 183. 25 Szóhasználatban továbbra is él az Alsó-Méra, Felső-Méra elnevezés. 26 ZovAnyi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, Budapest, A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1977,239. 27 A továbbiakban az építkezésre vonatkozó idézetek és adatok innen származnak, ezeket külön nem hivatkozom. 28 Forrás: A. Méra Protocula Consistorialia 1856-1910,115-123. 50 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-4
