Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fodorné Nagy Sarolta: Megmarad a szeretet. Életképek az aradi vértanúkról és özvegyeikről
Fodorné Nagy Sarolta „Kitántorogtam Láhner szobájáig, ott is a végbúcsú jelenetét láttam. Az apa búcsúzait feleségétől és ötéves gyermekétől. Láhnernéval kocsiba ültünk. Amikor Láhner elbúcsúzott feleségétől, Donizetti: Lammermoori Lucia című operájából a haldokló Edgár búcsúáriáját játszotta. Saját születésnapján lépett a bitófa alá. A kivégzés után Láhner holttestét is megvette a hóhértól Csernovich Péter, így őt is Damjanichcsal együtt temették el. A két özvegy sorsa is összefonódott egy időre. Lucia sorsát nehezítette, hogy egy 50 év körüli nő, aki honvédözvegynek adta ki magát, meglopta Lucia szállásadóját. Később Bécsben tűnt fel Láhnerné meg- bízottaként, és ajándékokat csalt ki jóhiszemű emberektől. Élete második felében visszaköltözött Olaszországba. Sokáig levelezett még magyar barátaival. 1895-ben halt meg Collecampigliban, Varese mellett. Ott is temették el a masnagói temetőben. A temetőt néhány éve felszámolták, és a vértanú özvegyének sírját nem sikerült megmenteni.29 30 LÁZÁR VILMOS (1815)- BÁRÓ REVICZKY MÁRIA (1812-1873) A Magyar Királyság délividéki részén, Torontál vármegyében született vagyontalan magyar-örmény nemesi családban. Mária nagyrozvágyi, bárónő, 3 évvel idősebb, özvegy, híresen szép asszony, három gyermekkel; sajátjuk nem volt. Esküvőjüket 1844- ben tartották. Rendkívül boldog házasságban éltek. Már kilépett a hadseregből, zempléni birtokukon gazdálkodott, de 1848-ban újra fegyvert fogott. Tekintettel arra, hogy a császári hadseregnek adta meg magát, és mivel csak a szabadságharc utolsó napjaiban lett ezredes, „kegyelemből” főbelövetésre ítélték. Először Temesvárra vitték. Temesváron ifjúkori évei idéződtek föl benne. „Szomorú látvány volt ez nekem. Itt, ahol mint tanuló a gondtalan ifúság napjait élveztem, ahol minden talpalatnyi hely tanulóéveim egy-egy ártatlan eseményére emlékeztetett, itt mint fogoly vonultam bel Már az iszonyún ösz- szelövöldözätt vár látása is komor hangulatba ejtett, de mennyire kellett ennek fokozódnia, midőn börtönömül az új vármegyeházat jelölték ki, ahol egykor mint életvidor tanuló, egy télen át szálláson voltam a várnagynál. Elmélkedtem az akkor és most felett, ami még inkább elkomorított, [.. .jAzonnal tudakozódtam a várnagy felöl, még most is ott volt, sőt anyja is élt még, az öreg hárpia. Elmentem hozzá, sokat bántott engem, éppen azért akartam elébe menni. Kezemet nyújtám neki, de ö a magáét csak vonakodva nyújtotta, félt egy felségáruló iránt - mint akit bennem látni vélt — nyájas lenni. Rossz jelt sejtettem ebben. Azonban egy mosoly alá rejtém balsejtelmemet, hiszen nevetséges is volt. 29 Damjanich Jánosné levele Hamvay Ödönnek. 1903. http://mek.oszk.hu/06100/06162/html/ara- div02703/aradiv02703.html 201 5. november 25. 3.40h 30 Aradi Vértanúk Emléknapja, http://oktober6.kormany.hu/lahnerne-lucia-conchetti 118 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4
