Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fodorné Nagy Sarolta: Megmarad a szeretet. Életképek az aradi vértanúkról és özvegyeikről

Fodorné Nagy Sarolta Később ez az ima a „nemzet özvegyének” mindennapi imádságává vált, és száz­számra sokszorosították.8 Minden bizonnyal jó illatú áldozatként felszáll a többi ima között, amelyeket az oltár alatt lévő szentek kiáltanak a Jelenések könyve 6.9-10-ben: „Urunk, aki szent és igaz vagy, meddig nem ítélsz, és meddig nem állsz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?” Csernovich Emília távolból kísérte fogoly férje szállítását Arad-Nagyvárad-Gyu- la-Arad között. Ezalatt az osztrákok minden poggyászát elárverezték mint hadizsák­mányt. Howiger az aradi vár osztrák parancsnoka „...a betegfoglyot a börtönbe kísérte, engem kidobott az előszobába. De öt meg­verte az Isten, pár hétre rá saját katonái robbantották fel lakását, ö kirohant, és leszakadt a pincéig honnan halva hozták ki. ’9 A történelem lapjai pontosítanak, amikor följegyzik, hogy Howiger vezérőrna­gyot 1849. október 15-én érte ez a súlyos baleset, és csak huszonhárom nap múl­va halt meg.10 Más följegyzés szerint mindez éppen egy héttel az aradi kivégzések után történt, október 13-án, hogy ti. az aradi várban büntető feladatokra beosztott, kényszersorozott honvédek nem tudták, hogy az épület pincéjében még Damjani­ch várparancsnoksága idejéből robbanóanyagot halmoztak fel, és ezért égő fáklyával mentek a pincébe tüzelőért... ekkor robban fel az aradi vár kétemeletes központi parancsnoki épülete.11 Kivégzése előtt Damjanich a távozni készülő gyóntató papnak utánaszólt: „ Tisztelendő barátom! Ön tán nem is tudja, ki vagyok. [...] En ugyan rác vagyok vallásomra [értsd ortodox], de mint rác meghalni nem akarok. Áldjon meg engem! [:...] Kezeimet fejére tétette és azokat saját kezeivel fejére szorítván egész imám alatt ott tartotta. Miután ez megtörtént, így szólt: Most már nyu­godtan halok meg, mert magyar pap által áldattam meg. ”12 A kivégzett Damjanich testét egy rokon, volt esküvői tanújuk, Csernovich Péter temesi főispán szerezte meg a hóhértól és temette el saját birtokán, a mácsai kastély parkjában.13 1974-ben helyezték el az aradi emlékmű alatt. Az aradi katasztrófa után az özvegy visszavonult. Mély magányából egy baráti házaspár emelte ki, akik egy hosszabb külföldi útra hívták magukkal. Ettől kezdve új célok körvonalazódtak az özvegy előtt: dacolva az önkényuralmi terrorral, hasonló 8 Baló Béni református lelkész visszaemlékezése Kacziány Géza lejegyzésében, in Katona, i.m., 278. 9 Damjanich Jánosné levele Hamvay Ödönnek, in: Katona, i.m. 251. 10 Damjanich Jánosné levele Hamvay Ödönnek, http://mek.oszk.hu/06100/06162/html/ara- div02703/aradiv02703.html2015. november 25. 3.00h megjegyzés rovatban. 11 Nemeskürty István: 1848-49„Kik érted haltak, szent világszabadság!" Budapest-Debrecen, Mis­kolc, Nyíregyháza, LAP-ICS Könyvkiadó, 1998. 332. 12 Sujánszky Euszták minorita szerzetes visszaemlékezése, in Katona, i.m. 254. 13 Réthy Endre és Takács László: Aradi vértanúk, http://mek.oszk.hu/03700/03749/html/ 2015. november 17.14.00h 112 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 - 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom