Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fodorné Nagy Sarolta: Megmarad a szeretet. Életképek az aradi vértanúkról és özvegyeikről
Fodorné Nagy Sarolta tőt, és a tragédia után megfestette az özvegy menyasszonyt. A festményen Schmidt Emma egészalakos képét látjuk. A kép középpontjában áll egy egyszerű fakorlát előtt, amilyenekhez a lovakat kötik. A gyászt a fején lévő fekete, könnyű csipkefátyol jelzi. A fakorlátra dobott üres, piros bélését kivillantó honvédtábornoki köpeny jelképezi a halott vőlegényt, a szeretett férfiú hiányát. Emma két kezével a köpeny fölé egy nemzeti szalaggal ékesített koszorút emel, amivel a nemzetnek tett felejthetetlen szolgálataira is emlékeztet. Ez a koszorú jelzi az elhunyt hősi tetteinek földi elismerését és mennyei dicsőségét. A háttérben a Budai vár látható, mégpedig a nyugati része, ahol Nagysándor József oly’ emlékezetesen hősiesen küzdött, miképpen a szabadságharc alatt is oly’ bátran harcolt.51 A szeretet tud megtartani, és tud elengedni. A menyasszony négy évig visszavonultan élt. 1853-ban ment férjhez a nála ugyancsak 28 évvel idősebb — Klauzál Gáborhoz, a Batthyány-kormány miniszteréhez. 3 gyermekük született. Időközben Schmidt Emma Kovácsra magyarosíttatta a nevét. Férje 1866-ban meghalt. Emma rövidesen Drezdába költözött néhány évre, ahol lányait taníttatta. Hazatérve visszavonultan élt, gyermekeinek szentelve életét, 1898- ban halt meg. POELTENBERG ERNŐ GRÓF (SZ. 1813) - PAULINA KAKOWSKA (1822- 1874) Poeltenberg Ernő, osztrák származású nagybirtokos, nagy műveltségű, rendkívül egyenes jellemű ember. így mondta: „Csak a nyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog. ”52 Poeltenberg Ernőről maradt fönn a szólás, amit a „szelíd kedélyű tábornok” a bitófa alatt végignézve társain mondott: „Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyébe ’reprezentálni!”53 Menyasszonyával, a lengyel Paulina Kakowskával akkor ismerkedett meg, amikor huszárezrede Galíciában állomásozott. 1840. december 12-én esküdtek Tarnopol- ban. O ekkor 33 éves, menyasszonya 18. Házasságukból három gyermek született. A szabadságharc előtt és alatt a család Bécsben lakott, Poeltenberg szüleinél. Az após, az idősebb Poeltenberg udvari és törvényszéki jogász, ügyvéd. Az ifjú feleség hiába kérte férjét levélben, valószínűleg osztrák nyomásra, hogy köszönjön le a magyar honvédségből. Bár kezdetben nem akart részt venni ezredével a magyarországi esemé51 Bartos Mihály:„Isten legszentebb, legszebb áldása rád..." 2009. szeptember http://www.klau- zal.hu/cikk/434.html?PHPSESSID=23b8049a1f901666ff13091dc0aaf963 2015.11.21.23.00h 52 Nemeskürty István: 1848-49 „Kik érted haltak, szent világszabadság!'' Budapest-Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, LaAP-ICS Könyvkiadó, 1998.142. 53 Szépfaludi F.: Poeltenberg Ernő. Vasárnapi újság, 1868.15. évfolyam 40. sz. 474. 128 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4
