Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fodorné Nagy Sarolta: Megmarad a szeretet. Életképek az aradi vértanúkról és özvegyeikről
Fodorné Nagy Sarolta szerettem öt. Szerettem volna ott nála maradni, és vele együtt meghalni. ’V2 Batthyány pedig búcsúlevelében, melyet 1849. október 5-én este 9 órakor írt, így köszönt el feleségétől: [...],,Ismétlem tehát e sorokban mélyen érzett kijelentését legforróbb hálámnak és csodálatomnak a te tiszta szerelmed mind azon kincsei iránt, melyeket megérdemleni soha sem tudtam; s oly igaz, aminthogy a halál küszöbén állok, ez bennem a hibának egyetlen tudata, mit magammal a sírba viszek. [...] A gyermekeket csókold s áldd meg nevemben. Ne szégyenljék, nem kell szégyelniök magukat atyjok miatt. Elébb vagy utóbb azokra háramlandik vissza halálom gyalázata, kik engem hálátlanul s igazságtalanul gyilkolnak meg. Hagyd el most az országot a gyermekek miatt; itt az ő jövöjök csírájában megmérgeztetnék. A te vagyonod elég leend nekik; jobb egy szerény sors, mint az alamizsna azok kezéből, kik őket árvákká tették. [...] Es most még egy búcsúcsókot! Isten veled! Szívemben egyedül képeddel, ajakimon a te neveddel halok meg. A viszontlátásra! Battyhyány Lajos. ’r/3 Hatalmas, elkobzott vagyonából férje akaratának megfelelően nem kért vissza semmit az osztrák államtól. Özvegységének súlyos szerepét viselve, nemcsak a férje iránti, hanem saját példaadása, jótékonysága és hazaszeretete miatt is tisztelet és szeretet övezte. Tüntetésszámba ment, ha a mindig gyászruhát viselő, de soha sem panaszkodó özvegy megjelent egy-egy társasági eseményen. Bárhol megjelent, az az önkényuralom elleni tiltakozássá vált. A kiegyezés után sem változtatott nézetein. Amikor 1867. június 8-án, a koronázás estéjén fényárban úszott a főváros, csak egyetlen palota ablaksora maradt sötét: az övé. Soha nem fogadta el a kiegyezést, ahogy azt sem, hogy a férjét kivégeztető Ferenc Józsefből szeretett király lett. Inkább lassan visszavonult a nyilvánosság elől, de nem tett semmilyen erkölcsi engedményt a hatalomnak. Leányait is magyar családok sarjaihoz adta feleségül, esküvőjük a magyar közélet fő eseményének számított. Élete utolsó szakaszában is sokat jótékonykodott, Damjanich János özvegyével megalapította a Magyar Gazdasszonyok Egyesületét. A kiegyezés utáni politikai légkör már nem az ő világa volt, hiszen Ferenc Józsefből, a zsarnokból az ország királya lett. Ahogyan egyik barátnőjének megfogalmazta a diktatúra idejével összehasonlítva: „Akkor az egész ország szenvedett, és az én hangom szimpátiát gerjesztett, és minden ember sietett vigasztalni, most az ország örvend, meg vannak elégedve az emberek, az én szomorú hangomat nem szívesen hallják, mert mintegy szemrehányás hangzik!”72 73 74 72 múlt-kor történelmi portál, október 6. egy asszony szemével. 2007. október 5. http://mult-kor. hu/cikk.php?id=18507&pldx=2&print=1 2015. november 24. 22.45h 73 Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és vértanúi halála. Pest, 1870. Vasárnapi Újság Kiadó-hivatala.19. 74 Batthyányné gróf Zichy Antónia, http://oktober6.kormany.hu/batthyanyne-grof-zichy-anto- nia 134 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4
