Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Harsányi Béla: A Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye megalakulása 1920-1923-ig

A Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye megalakulása 1920-1923-ig ügyeiket nekik kell maguknak szervezetten képviselniük, és nem várhatnak ebben segítséget az egyházmegye szlovenszkói felétől vagy a még ki sem formálódott egyházkerülettől, amely ebben az időben hirtelen nem csak térben, de segítség- nyújtásban is igen távolivá vált. Ugyanennek a közgyűlésnek egy másik témája egyébként éppen a gömöri egyházmegyének a megkeresése volt, melyben a Szlo- venszkóba szakadt gyülekezetek egyházkerületté való szervezését indítványozza, és ennek céljára kéri, hogy a püspöki hivatal egy bizottságot hozzon létre. Az Ungi Református Egyházmegye közgyűlése ezt az indítványt szintén magáévá tette és támogatta azzal a bővítéssel, hogy a tornai és a ruszinszkói gyülekezeteket is fel kell szólítani a csatlakozásra.12 A Szlovenszkóban megszervezendő egyházkerü­let terve és igénye bizonyára megint csak arra ösztönözte az Ungi Egyházmegye ruszinszkói gyülekezeteit és lelkészeit, hogy elgondolkozzanak azon, vajon kellő hatékonysággal tudja-e majd képviselni ez az egyházszervezet egy másik állami közigazgatási területről az ő érdekeiket, különösen, ha a kormány által beígért ruszinszkói autonómia teljes egészében megvalósul, vagy inkább más megoldás és más egyházszervezés lenne számukra az új viszonyok között a legmegfelelőbb? Nem sokkal az Ungi Egyházmegye fent említett közgyűlése után Pálóczi Czin- ke István helyettes-püspök és Lukács Géza főgondnok elnöklete alatt az abaújtor- nai, az alsózempléni, a felsőzempléni, a gömöri és az ungi egyházmegyék 1920. december 21-én Kassán megtartották a Szlovenszkói Tiszáninneni Egyházkerület alakuló közgyűlését. Az Ungi Egyházmegyét Szűcs István esperes, Bernáth Zoltán egyházmegyei gondnok, Pataky Pál egyházmegyei lelkészi főjegyző, Kovács Dáni­el egyházmegyei világi jegyző, Szakái István, Maksa József, Magyar Bertalan, Mi­nay István egyházmegyei tanácsbírák képviselték. Egyházkerületi tanácsbíraként jelen volt Komjáthy Gábor ungvári lelkész is. A közgyűlés Czinke István javaslatá­ra többek között kimondta a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerü­let megalakítását,13 ezen kívül memorandumot intéztek az államelnökhöz, a mi­niszterelnökhöz, a prágai nemzetgyűléshez és Szlovenszkó teljhatalmú miniszte­réhez, melyben kérik az elmaradt egyházi támogatások mielőbbi kiutalását.14 Nem esik szó azonban sem a közgyűlésen, sem a memorandumban arról - és ezáltal nem nyer megnyugtató megoldást a kérdés -, hogy a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület Ruszinszkóban lévő gyülekezeteinek jogai és érdekei miképpen fognak érvényt szerezni. Ekkor még Czinke püspök és az egyházi veze­tés elképzelése az volt, hogy éppen a Tiszáninneni Egyházkerülethez tartozó ru­szinszkói gyülekezetek analógiája alapján a Beregi és Ugocsai Református Egyház­megyék is csatlakozni fognak a Szlovenszkói Tiszáninneni Egyházkerülethez. Ez­zel kapcsolatban Czinke levélben meg is kereste mindkét egyházmegyét még 1920 nyarán, melyre azonban azok kitérő választ adtak. Először a Beregi Református Egyházmegye Közgyűlése mondta ki, hogy a Máramaros-Ugocsai Református 12 UREKJ 1920.10.12., 4. pont 13 A Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület Közgyűlésének jegyzőkönyve (követ­kezőkben: SzTREKJ) 1920.12. 21., 7. pont b.) bekezdés 14 SzTREKJ 1920.12.21., 8. pont Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 2 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom