Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kónya Annamária: Az eperjesi evangélikus kollégium gimnáziumának története és diáksága a dualizmus korában
AZ EPERJESI EVANGÉLIKUS KOLLÉGIUM GIMNÁZIUMÁNAK TÖRTÉNETE... 1 hóm ka István adta elő, majd később az országszerte ismert Csupka András, kinek személye és tudományos munkássága sok diákot vonzott Eperjesre jogot tanulni. Példaként említhetnénk Kossuth Lajos 1816 és 1819 közötti jogi tanulmányait az evangélikus kollégiumban. De ugyanúgy itt tanult a szlovák nemzeti ébredés egyik kiemelkedő alakja, Michal M. Hodza, Jónás Záborsky drámaíró, Kerényi Frigyes költő, Haán Lajos történész, Hunfalvy János etnográfus és mások. A kollégium életét nagyban befolyásolta az 1848-as forradalom. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméje sok kollégiumi diákot és tanárt szólított meg, „így az ifjúság kezébe a könyvek helyett szablya került, és professzoraiknak a katedra helyett a nemzeti gárda őrhelye jutott.”16 Az iskola kapuja a tanév befejezése előtt bezárult, és a háborús események miatt a következő iskolai évben is többször megszakadt a tanítás. A kollégium épületét az orosz katonaság foglalta el, és egészen 1850 nyaráig ott volt a szállásuk. A szabadságharc bukása és az azt követő Bach abszolutizmus bevezetése után az iskola történetében egy új korszak kezdődött, melynek első fele (1848—1867) több nehézséget hozott a kollégiumnak, de ezeket leküzdve fontos pozitív változások is bekövetkeztek (1867 -1918). A lecsökkent anyagi támogatás miatt több gyűjtést kellett kezdeményezni, a jog tanítását az említett okból meg kellett szakítani, és több kollégiumi tanár a lecsökkent fizetés miatt lemondott állásáról. Az iskolaügyi rendelet (Entwurf) bevezetése nem kis nehézséget jelentett, elsősorban a kollégium autonómiája került veszélybe.17 Az osztrák-magyar kiegyezés (1867) és a gazdasági helyzet javulása után a 19. század utolsó harmadában elkezdődött az eperjesi kollégium dinamikus fejlődése. Ehhez az időszakhoz köthető a kollégiumnak, mint négy intézményt működtető iskolának a története (gimnázium, teológiai akadémia, jogi akadémia, tanítóképző intézet).18 A döntést, mely szerint a kétéves jogi kurzust négyéves jogi akadémia váltja fel, az 1875-ös kollegiális ülés hozta meg,19 de a nem elégséges anyagi háttér miatt csak az 1878/79-es tanévben kezdődtek meg az előadások.20 Hasonló szervezeti átalakuláson ment át a teológia tanítása is, mely 1854-től három- éves kurzussá vált. Az 1884/85-ös tanévtől a Teológiai Akadémián négy évre 16 HÖRK, József: Az Eperjesi Ev. Kér. Kollegium Története. Kassa : Bernovics Gusztáv kö- és könyvnyomdája, 1896, s. 184. 17 Az Entwurf der Organisation der österreichisches Gymnasien und Realschulen 1850-ben kiadott új iskolai rendszabály, melyet gróf Thun Leó kultuszminiszter adott ki. E rendszabály célja az összes Mo- narchia-beli középiskola unifikálása volt, mely ez által kedvezőtlen helyzethez vezetett a protestáns iskolaügyben, mivel az iskolák autonómiájának elvesztése forgott kockán. Csak az e rendszabály szerint működő iskolák kaphattak „nyilvános jogot“, tehát csak államilag elismert iskolák voltak jogosultak bizonyítvány kiadására. Mivel az eperjesi kollégiumnak ez a joga 1855-ig nem volt, a diákjai csak más gimnáziumokban tehették le az érettségi vizsgákat. 18 KÓNYA, Peter: Presovské evanjelické kolégium 1666 - 1996 (Struény nácrt dejín). Presov : L.I.M. reklamná agentúra, 1996, s. 12. 19 HÖRK, József: AzEeperjesi Ev. Kér. Kollegium Története. Kassa : Bernovics Gusztáv kö- és könyvnyomdája, 1896, s. 246. 20 Blizsie pozri VASILOVÁ, Darina: Kolegiálne ústavy, ich miesto a vyznam v dejinách presovského evan- jelického Kolégia (Právnická akadémia a teologická akadémia). In: Acta Collegii Evangelici Presoviensis I. Presov : Biskupsky úrad vychodného distriktu ECAV, 1997, s. 61-75. 2013/1-2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 117
