Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kónya Annamária: Az eperjesi evangélikus kollégium gimnáziumának története és diáksága a dualizmus korában
k A A végül is 1667. október 18-án sor került az ünnepélyes átadásra. Első rektornak a híres magdeburgi tudós Pomáriusz Sámuelt hívták meg. Az iskola mint tíz osztályos intézmény kezdte működését, az alsóbb osztályokban történelmet, matematikát, földrajzot, fizikát, a magasabb osztályokban teológiát és filozófiát adtak elő.3 A kollégiumi tanárok és diákok sorában fellelhetők voltak olyan nevek, melyek a következő években a politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi élet kiemelkedő személyiségei lettek. Itt lehet megemlíteni a híres filozófus és pedagógus Ladiver Illést vagy a filozófus és a reneszánsz atomizmus hívét, Czaban Izsákot. A kollégium első diákjai közé az ifjú gróf Thököly Imre vagy a híressé vált barokk festő, Bogdáni Jakab tartoztak.4 A kollégium gyors fejlődését a Wesselényi-féle összeesküvés és annak leleplezése 1671-ben állította meg, mivel a titkos tanácskozások tagjai között több eperjesi polgár, sőt maga a város polgármestere, Weber János is ott volt. Ez súlyosan érintette nemcsak a várost, de az iskola életét is, mivel 1673-ban az uralkodó parancsára a kollégiumot bezárták és a jezsuiták kezébe adták, akik az evangélikus iskola helyett katolikus gimnáziumot kezdtek el működtetni. A politikai és katonai események gyorsan követték egymást, és az újabb Habs- burg-ellenes felkelés kitörése után, melynek élén az eperjesi kollégium egykori híres diákja, Thököly Imre állt, az iskola visszakerült az evangélikusok kezébe. Már 1682-ben rektori székkel bízták meg egykori tanárát, Ladiver Illést. A „Collégium Thökölianum“ azonban nem sokáig működött. 1685 őszén Schulz generális foglalta el a várost, és 1687-ben a soproni törvénycikk értelmében I. Lipót elrendelte a kollégium és az evangélikus templom elkobzását.5 Mint „Collegium Rákóczianum” élte meg az eperjesi iskola utolsó, rövid, virágzó korszakát.6 A város 1704-es, kurucok által való megszállása után, 1705-től újból kinyíltak a kollégium kapui. Rezik János rektori igyekezetének köszönhetően az iskola visszanyerte egykori hírnevét. Az 1707-es rózsahegyi zsinat egyik témája az eperjesi kollégium egyetemi szintre emelése volt. További támogatást remélve XII. Károly svéd királytól, delegáció kiküldését határozta el a zsinat, de a háborús események miatt a megígért segítség nem érkezett meg.7 Az események gyorsan zajlottak. Az 1710-es pestisjárvány mintegy 3000 városi polgári áldozata között a kollégium rektora, Rezik János is szerepel, így a következő tanévet már az új rektor, Mathaeides Sámuel nyitotta meg. A politikai események vitermészetesen a gimnázium, a kollégium elnevezés már ezt a négy iskolát jelentette. 3 Az első osztály a Classis Alphabetariorum, a második a Classis Principistarum, a harmadik a Classis Grammatistarum, a negyedik a Classis Syntaxistarum, azt ötödik a Classis Poetarum, a hatodik a Classis Rhetorum et Oratorum, a hetedik a Clasis Logicorum, a nyolcadik a Classis Philosophorum, a kilencedik a Classis Physicorum et Metaphysicorum és a tizedik a Classis Theologorum. HÖRK, József: Az Eperjesi Ev. Ker. Kollegium Története. Kassa : Bernovics Gusztáv kö- és könyvnyomdája, 1896. 4 KÓNYA, Peter: Presovské evanjelické kolégium 1666- 1996 (Strucny nácrt dejín). Presov: L.I.M., 1996. 5 HÖRK, József: Az Eperjesi Ev. Ker. Kollegium Története. Kassa : Bernovics Gusztáv kő- és könyvnyomdája, 1896. 6 KÓNYA, Peter: Presovské evanjelické kolégium 1666— 1996 (Strucny nácrt dejín). Presov : L.I.M. re- klamná agentúra, 1996, s. 8. 7 A delegációt két superintendens alkotta: Krman Dániel és Podhorsky Sámuel. HÖRK, József: Az eperjesi...., s. 79. 114 S A ROS PATA Kl Fi Z f.T F K 20 I 3/ ! 2
