Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése
BARTHA ÁKOS sajtó ellene irányuló haragja talán annak köszönhető, hogy összetévesztették a munkatábort a koncentrációs táborral.74 A sárospataki főiskola németországi kapcsolatai azonban természetszerűen nem politikaiak voltak, ahogyan utaltunk is már Újszászy Kálmán markáns véleményére a „divatos koreszmékről’ (illetve azok magyarországi befogadóiról). Ez a „különvélemény” azonban nem zárta ki azt, hogy a hazai szélsőjobboldali sajtó a német és olasz munkatáborok előképeként ünnepelje a — Turul táboraival általában itthon is együtt tárgyalt — pataki törekvéseket.75 Azt is látnunk kell, hogy míg a munkatábor vezetősége végig finoman, ám konzekvensen elhatárolódott a szélsőjobbtól, mégis a radikálisok több publicistája és szimpatizánsa tarthatott meghívott vendégként előadást a Bodnár-völgyben, sőt lapjukból is járt a tábornak ingyen példány.76 Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy egyrészt a reprezentált eszmék és államberendezkedések rendkívül népszerűek voltak világszerte a harmincas évek közepén (hiszen mind Német- mind Olaszország megerősödve került ki a világválságból), másrészt, magának a kollégiumnak mindennemű totalitárius berendezkedést elítélő álláspontját éppen az 1935-’36-os évkönyvben teszi egyértelművé No- vák Sándor gimnáziumi igazgató.77 Emellett, a Turul Szövetség egységes, csak szélsőjobboldali fiatalokat tömörítő szervezetként való aposztrofálása is meghaladottnak tekinthető már.78 79 A német kapcsolat mindenekelőtt tanulmányi jellegű volt. A Halle-Wittenbergi Egyetemen tanuló pataki peregrinusok ügyében folyó levelezésben is szóba került a munkatábor, minthogy Werner Kalisch diákvezető egy ízben megemlíti, hogy — ha a szolgálat még szeptemberben is tart — egy hétig szívesen részt venne rajta. Ugyanő — valószínűsíthetően tíz társának a nevében írt — Szabó Zoltánnak címzett levelében részletesebben kifejti, hogy: „mi magunk mindannyian áthaladtunk a német munkaszolgálaton, és nagy örömünket lelnénk abban, ha a táborhoz csatlakozva egy hétig részt vehetnénk a magyar munkaszolgálatban.” Kalisch, a debreceni Nyári Egyetemre utazó német diákság vezetőjeként azt tervezte, hogy Mátyás Ernő professzor támogatását bírva, aug. 29. és szept. 7. között tízfős csoportjával — valamint volt hallei magyar diákokkal és turulosokkal kiegészülve — Sárospatakon német-magyar közös tábort alakít a ,,német-magyar kapcsolatok mélyülését és a két nép létkérdéseinek megvitatását elősegítendő.”19 Az időpont miatt a munkatáborban azonban értelemszerűen nem tudtak 74 ORMOS Mária, Egy magfar médiavezér: Kozma Miklós: pokoljárás a médiában és a politikában 1919-1941, Bp., PolgART, 2000,11/460-461 és II/ 470-471. 75 Új Magyarság, 1935, június 14, 2, Zemplén, 1935, június 16, 3. 76 Az összes sajtóterméket figyelembe véve, a legintenzívebb kapcsolat a Milotay István szerkesztette szélsőjobboldali Új Magyarsággal volt. Ez a periodika foglalkozott legtöbbet hasábjain a táborral, járt belőle ingyen példány a diákokhoz, egyik vezérpublicistájuk, Oláh György pedig előadást is tartott Bodnárvölgyében. 77 „Sokféle diktatúra rakja mostanában a maga lépcsőjét emberi szolgaságból és legyilkoltak holttesteiből — szépen csengőjelszavak zászlóival letakarva. (...) a mi nevelésünk minden néven nevezendőfalanszternek ellen áll." A Sárospataki Református Teológia Akadémiai és Gimnáziumi Értesítője az 1935-’36 iskolai évről (A 405. esztendő), összeállították: MÁTYÁS Ernő és NOVÁK Sándor, Sárospatak, 1936, 8. 78 Lásd: Kerepeszki Róbert, A Turul Szövetség országos és debreceni szervezete (1919-1945), Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, doktori (Ph.D.) értekezés, Kézirat. 79 A két, 1935. július 16-án kelt német nyelvű levél: SRKTGyA, Fsz. Kt. 3193. (Levelek hozzánk). 72 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/4
