Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Peres Imre: A pünkösdi entuziazmus pozitív és negatív vetületei
PERES IMRE és őrült őrjöngéssé ([taivecrGai) fajultak el.20 Ezekben már aztán nemcsak az enyhe entuziazmusi formák (pl. prófécia, vízió, álom, látomás, jóslás = közvetlen isteni kijelentések és megnyilvánulások) jutottak kifejezésre, hanem sok más is, aminek már az eredeti entuziazmushoz nem sok köze volt.21 Ezeket a „bakchanáliákat“ végül is az őrjöngő borzalmaik miatt a római szenátusnak le kellett állítania (186-ban Kr. e.) és halálos ítélet terhe alatt szigorúan korlátoznia.22 így hát az „orgiasztikus entuzi- azmus“ kényszerítve volt visszalépni, és helyet adni csendesebb vallási formáknak. Az ún. keresztyén entugiagmusban is különböző fejlődési szakaszok észlelhetők, de azért más jellegűek voltak, mint a görög és pogány világban. Itt azonban a probléma abból adódott, hogy az entuziazmusban szenvedő keresztyének általában kerülték az írást, és ennek következtében, a „tudatos ihletettségük“ miatt sok szakadásra, tévtanításra és zűrzavarra adtak okot. Az egészséges bibliai entuziazmustól egy olyan szélsőséges entuziazmusba csaptak át, amelyben nem vonakodtak még attól sem, hogy magukat új, „mennyei prófétáknak“ tartsák, és különös belső érzékenységről beszéljenek, amely képes (az Isten igéjét kikerülve, mellőzve, föléje kerülve) új isteni kijelentéseket szerezni,23 és ezeket mérvadónak tartani (a végidőnek közeli várása, a házasélet tagadása — ördöginek tartása, aszketizmus, szentségek megvetése, egyházellenesség, egy kiragadott bibliai (féligazság túlhangsúlyozása, kizárólagos tévedhetetlenségük igénylése stb.). Nem csoda tehát, hogy a történelem különböző jelzőket használt a jelölésükre, mint pl. „bolondozok“, álmodozó, szentségtörők, megszállottak, eretnekek, tévelygők, ,/anatid spiritus“ (Melanchton), „doctores extaticP stb.24 Most nem részletezzük ezeket a mozzanatokat, hanem csak a fogalom tisztázása érdekében említjük őket. Ugyanis minél tovább, annál nehezebben találják meg a régi, egészséges bibliai medret, amelyet legjobban Jézus Krisztus és Pál apostol proklamál, feddve a tanítványokat (Lk 10,20) és az ősegyház tagjait (lKor 12-14) az egészségtelen, túlkapásból eredő megnyilvánulások miatt. Éppen ezek miatt a túlkapások miatt szorították ki őket sokszor az egyházi közösségekből, ha már előbb maguk nem léptek ki afféle szuper-hívőségük tudata miatt. Nem csoda tehát, ha újabban is megvető és elutasító nézet terjed az entuziaz- mus fogalmával kapcsolatban, amely alatt ma a legtöbb egyháztag automatikusan a lelki felizgatottságot, hallucinációt, (mesterségesen is előidézett) lelki élmények hajszolását, természetfeletti megtapasztalásokat, titokzatos erőkkel való betöltődést, Lélek-keresztséget, nyelveken szólást, sokszori magánkívüli állapotot és benne az Istennel való bizalmaskodást stb. — ami egyformán titokzatos és szenzációs is — képzeli maga elé, és ennek következtében leggyakrabban a hitélet betegségének tekinti, és inkább a gonosz szellemekkel, démoni világ erőivel hozza kapcsolatba, minthogy „Isten ajándékának” tartsa.25 20 Pl. Bakchus-, Baál- és Korybant-kultuszok, Kybele és Pán rítusai stb. 21 Peres I., A krétai misztériumok titokzatos világa, in: Vladár G. (szerk.), Eulogia, Tanulmánykötet dr. Bartha Tibor tiszteletére, Pápa 2004, 50-52. 22 EA — Encyklopedie antiky, 97. 23 Brandenburg, H.,A hitélet gyermekbetegségei, Wuppertal 1975, 50. 24 Thieme, K., Verzückung Enthusiasmus, Schivärmerie, 588 k. 25 Vö. DeHaan, R. W., Vita a karizmatikus mozgalommal - a nyelvekenszplás, Evangéliumi Kiadó, (?), 10 kk; Conkey, J. H., A Szentlélek hármas titka, Kassa-Lahr-Dinglingen 1969, 85 kk; Brandenburg, H., A hitélet gyermekbetegségei, 34 kk; Pákozdy L. M., Glossolalai - egykor és ma, in: Theologiai Szemle 1972, 10 kk. 40 Sárospataki füzetek 2010/3
