Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - MÚLTUNK - Molnár Sándor: Néhány fejezet Telkibánya vallási életéből

oa Sárospataki Füzetek 2003/1 so

tekinteni az elhunytat — a koporsó nyitva állt. Egyik adatközlőm mondott el egy történetet: Amikor egy idős nagymamát gyászolt egy helyi család, belehelyezték az idős asszony holttestét a koporsóba, és magára hagyták. Egy alkalommal, amikor a háznál élő fiatal leány belépett a szobába, szeme láttára megmozdult a halott. A leányzó ordítva menekült a szobából, és riadtan hívott segítséget. Később kiderült: nem a halott támadt fel, sem nem történt valami ördögi machinéria, hanem a mamához nagyon ragaszkodó macska mászott be a néni mellé a koporsóba, és az mozgolódott ott. így végződött a telkibányai mozgó halott históriája.1

Virrasztásra Telkibányán nem emlékeznek' a reformátusok. Katolikusok között azonban szokás volt. Ahány ház, annyi szokás, mert például Göncön a mai napig szokás a reformátusok között, de a Her- nád völgyén is, így Göncruszkán.

A temetési szertartások Telkibányán 1989-ig, a ravatalozó megépüléséig háznál zajlottak le. A pap érkezésekor leszögelték a koporsót, és kitették az udvarra, arra a lábazatra, amit a koporsót készítő mester hozott. Az udvaron megtartott temetési szertartások liturgiája Telkibányán a korabeli ágendás könyvekben leírtakhoz, ill. a kor szokásaihoz igazodott:

• Apostoli köszöntés

• Ének

• Imádság

• Igeolvasás, prédikáció

• Záró ima, Miatyánk

• Záró ének

• Áldás

• Zárszó a menet indulása előtt

Az egykori kántortanító, Kassai Sándor hagyatékából fennmaradt egyik halottas énektárban felleltem egy saját kezű betoldást, amely elárulja, milyen énekeket használtak ilyenkor, például záró ima után: Isten veled, megnyugszunk hát,

Pihenj békén, jó éjcakát.

1 Kerekes Istvánné helyi lakos közlése

80 96 oa