Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Győri István: Akadémiánk végnapjai - ötven éve történt
Dr. Győri István Nagy Barna megszólal: „Éhes vagyok, mondom.” „Lacikám nézzük meg, tarisznyánkban mi van, Hiszen itt vagyunk már mindjárt Olasziban.” „Aztán igyunk is, messze van még Huta S olyan szomjas vagyok, majd megüt a guta.” Amaz a hívásra legottan így felelt: „Biz én sem vetem meg a testi eledelt” „Meg aztán oly furcsa gyomorbajom vagyon, Hogyha éhes vagyok, fáj a gyomrom nagyon.” Egy szó, mint száz, elővették a tarisznyát, Puszta tenyerükön megfenék a bicskát, S ételnek, italnak neki veselkedve Hamarosan megjött mindkettőjük kedve. Közben Ernő bácsi, theol. karunk bölcse Hogy haszontalanul az időt ne töltse Időszerű kérdést választván ki tárgyul Beszélgetést kezde az új alkotmányrul. Elhagyták már Tolcsvát és Horváti felé, Mind szebb tájék tárul a társaság elé, Gyönyörködnek benne, szépségét csodálván, Mind az egész népség, de kiváltképp Kálmán. Nagy Barnát, a rendszeres teológia tanárát, neve és nagy termete miatt nagyétkűnek is tartották, ezt látszik erősíteni az itt leírt jelenet is. A Pityergő-domb Bodroghalász után található. Itt az út a dombtető után hirtelen eltűnik a part mögött. A diákhagyomány szerint régen idáig kísérhették ki a kisdiákok beköltözéskor a szüleiket, ez volt a búcsúzás helye, innen ered az elnevezés is. Mátyás Ernőt, az újszövetségi tanszék tanárát az író „karunk bölcsének” nevezte. Valóban, Mátyás Ernő igen sok területen járatos ember volt, nemcsak a teológiai tudományokban, de iskolaszervezési, közéleti feladatokban, közegyházi tisztségekben is megállta a helyét. Amíg egészsége engedte, vezetői feladatokat is vállalt. Az 1928 és 1938 közötti tíz évben 8 tanévben őt választotta a kar az Akadémia igazgatójának. Nem véletlen az sem, hogy éppen politikai témát, az új, szocialista alkotmány megbeszélését kezdeményezi a leírás szerint Mátyás Ernő. Egyszer már megütötte a bokáját a politika miatt. A háború után korábbi közéleti aktivitása következményeként egy időre internálták, csak nagy nehezen tudta magát igazolni. Újszászy Kálmán volt a falukutatás, a faluszemináriumi munka fő szervezője. Ehhez könyvet is adott ki „A falu” címmel. így szinte természetes, hogy a falvakon áthaladva, különösképpen ő gyönyörködik a tájban. 92
