Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Füsti-Molnár Szilveszter: Csak a hasonló ismerheti meg a hasonlót
Füsti-Molnár Szilveszter „Csak a hasonló ismerheti meg a hasonlót"1- Ágoston illumináció tana mint a megismerés legmagasabb formája Az antropológia és istenkérdés hosszú idő óta a filozófia és teológia nagy kérdései közé tartozik. Természetesen szellemtörténeti gyökereire nézve nem kellene egészen Ágoston koráig visszamennünk, elég volna csak a racionalizmusig, Descartesig, aki a res cogitans és rex extensa szembeállításával az embert mint autonóm szubjektumot szembeállítja a világgal és Istennel." Ennek következtében az ember (antropológiai irányultsága szerint) önmagát mindennek a mértékévé és normájává teszi. A racionalizmus korát oly nagy mértékben meghatározó és befolyásoló differenciált tudás mindent okokozati összefüggésben látott és értelmezett. így minden okozat megmagyarázható az azt létrehozó okból. Vagyis ebben a szemléletben teljesen feleslegessé válik az Isten mint hipotézis, mint valamilyen okság magyarázata. Persze aztán az ember nagy árat fizetett az élet majd minden területére kiterjedő tervező és beavatkozó magatartása miatt. Rá kellett döbbennünk, hogy sok esetben az eredmények olyan látszatot keltenek, hogy tökéletesen képesek vagyunk uralkodni a világon és közben az életünk nem más, mint kiszolgáltatottság a krízisek és katasztrófák közepette, legyenek azok egyéniek vagy világméretűek. Manapság az egész világot a pesszimizmus határozza meg a jövőt illetően. Vagy azért, mert nem látjuk a kivezető utat a szegénységből, vagy azért, mert az úgynevezett jóléti államok megfeledkeztek a gazdasági versengésben a lelkűnkről. Látjuk azután a forrásaink végességét is és már- már a tudományos fejlődésünk határait is. Másik nagy gondja a mai posztmodern pluralista társadalomnak az egyetemes alapértékek vitája és felismerése. Meg kell vallanunk, hogy sok esetben nem tudunk, nem vagyunk képesek egy egyetemes, felelősségteljes alapot biztosítani a társadalom erkölcseit illetően. Persze ha fel is ismernénk az alapot, akkor az elfogadtatás sok esetben meghaladná képességeinket. Az egyháznak az Istenről szóló beszédében egyfelől arra kell törekednie, hogy ilyen és hasonló kérdésekre meg tudjon válaszolni - ilyen értelemben a hit és a teológia jogosan nyeri vissza lényeges funkcióját az egyéni 1 2 1 Lásd PERCZEL István: Isten felfoghatatlansága és leereszkedése, Szent Ágoston és Aranyszájú Szent János metefizikája és misztikája (Atlantisz, 1999) Első rész/1 és III./7. 2 A res cogitans az emberben, az ÉN-ben a kételkedésből megmaradt gondolkodást jelenti. Ennek ellentétpárja a res extensa, ami a külső testi (kiterjedéssel rendelkező) világra vonatkozik. (SH atlasz: Filozófia [Bp.: Springer, 1999) 105-107p. 99
