Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában
men, országos, sőt nemzetközi méreteket öltött. A küzdelem nem a szövetséggel kapcsolatosan folyt, sokkal inkább a predestináció értelmezése körül. Bizonyos szinteken azonban a föderál-teológia elemei is helyet kapnak a vitában. Arminius is holland föld szülötte. Egy oudewateri fegyverkovács fia. Hamar árvaságra jut azonban, s így a család távolabbi tagjai és jótevői nevelik. Ifjú diákként kerül Marburgba, ahol a ramusi logikával ismertetik meg. Az 1 575-ben alapított leideni egyetem harmadik beiratkozott diákja. Leideni tanulmányai után küldi az amsterdami kereskedő céh Genfbe tanulni, hogy majd jól képzett lelkészként érkezzen vissza Amsterdamba. Genfben köt életre szóló barátságot Johann Uytenbogaert-tal, aki később a holland politikai körök közelében tevékenykedik, mint udvari pap. Arminius azonban nem Genfből, hanem Baselból érkezik vissza, ahova ramista felfogása miatt és a szigorú predestináció elutasítása miatt ment át. 1588-tól aztán amsterdami prédikátor. Innen nevezi ki tanárrá az egyetem kuratóriuma Leidenbe. Ezt igyekezett megakadályozni Gomarus, mivel ekkorra már Arminius elvei kezdtek ismertté lenni, és Amsterdamban komoly bonyodalmakat is okoztak. A szigorú kálvinizmussal szembeni kifogásait Arminius először 1591-ben, prédikációjában tárta a nyilvánosság elé. A Róma 7,13-25-ről szólva elvetette az újjászületés reformátori tanát és a "simul iustus et peccator" tanát azzal, hogy ezt a részt Pál apostol megtérése előtti szavainak minősítette. Tanításai ellenkezéseket keltettek Amsterdamban, sőt azon túl is. Ezek miatt ellenezte Gomarus Arminius leideni kinevezését. Végül aztán beleegyezik a kinevezésbe azt a nyilatkozatot téve, hogy jobban megismerve Arminius felfogását, kevésbé tér el a kálvini tanítástól, mint korábban gondolta. A háttérben azonban a politikai hatalom nyomása is érvényesült Uytenbogaert közreműködésével. Nem tartott azonban sokáig a békés együttmunkálko- dás Gomarus és Arminius között. Ennek nemcsak Gomarus szenvedélyes, lobbanékony természete volt az oka.1 Már 1604-ben vita támadt a predestináció értelmezése körül közöttük, és a vita éveken át gyűrűzött különböző szinteken, míg végül a dordrechti zsinathoz és a remonstrans egyház megalakulásához vezetett, de már Arminius nélkül, hiszen ő a vita közepén 1609. végén elhunyt. A vita teljes folyamatát Arminius és követői iránti nagy rokonszenvvel feldolgozta Szolga József magántanári értekezése. Ezt az izgalmas és fordulatokban gazdag vitát, amely a holland református egyház formálódásában és megerősödésében rendkívül fontos, mégsem követjük tovább nyomon, 1 SZOLGA József: Remonstrans és contraremonstrans viszályok Németalföldön. Kassa. 1911. 37. p. 22
