Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia
DR. NAGY ANTAL MIHÁLY hoz hozzáadjuk a 300-at, akkor az eredmény 1268. Tehát ekkor volt az exodus, s ebben az összefüggésben a kivonulás fáraója II. Ramszesz. Q.e.d. ( Quod erat demonstrandum rövidítése, aminek a jelentése: ezt kellett bebizonyítani. Tételek levezetése után a bebizonyítás tényét jelölték rövidítésével, így gimnáziumi matematika tanárom is.) De valóban be lett bizonyítva? Hiszen mindez csak feltevés, játék a számokkal. Szükség esetén más számokkal is lehetett volna játszani. De ez a "bűvészmutatvány" mégis hiábavaló, mert egy másik bibliai hely, a Bír 11,26 szintén a 480-at erősíti meg. Az összefüggés szerint Jefte az ammoniták királyával vált üzeneteket. Az üzenetváltásban Jefte arra az időre utal, amikor az izraeliek Hesbonban, Aroerben, valamint ezek mezővárosaiban letelepedtek. Ez pontosan 40 évvel volt az exodus után. Jefte beszéde szerint a Transzjordániában való letelepedés és az ő kora között 300 év telt el. "Jefte egyike volt az utolsó bíráknak. Saul felkenését rendszerint kb. Kr.e. 1130-1100 tájára datálják. Ha a mi számításunk szerint Kr.e. 1120-at vesszük alapul, s a Bír 11,26 szerint hozzáadjuk a 300+40-et, akkor a kivonulás éveként kb. Kr.e. 1460 jöhet számításba. Ez megerősíti az lKir 6,1-2-ből levezetett Kr.e. 1447-et, s egyúttal a 480 évet...Mivel a 300 negyvennel nem osztható s nem manipulálható, mint a 480, ezért a bibliai kronológusok úgy döntöttek, hogy Jefte adatát ignorálják." ( 146.0.) Summázva: "Nincs semmi kényszerítő bizonyíték arra, hogy II. Ramszesz volt az elnyomás és a kivonulás fáraója. Ramszesz raktárvárosának az említése, amire ez az azonosítás épül, valószínűleg csak anakronizmus." ( 146.0.) Mindez megerősíti, hogy a bírák kora esetében hosszú idővel kell számolni, ami viszont egyezik Rohl új kronológiájával. 3. Az egyiptomi kronológia négy nagy oszlopa Már az eddigiekből is látható, hogy a bibliai elbeszélések vitájában milyen fontos szerepe van az egyiptomi kronológiának. A fáraók kultúrája adja meg azt az időkeretet, amiben el kell helyezni a palesztínai régészeti rétegeket, amelyek magukban rejtik az ótestamentumi elbeszélések történeti hitelességének bizonyítékait. De ha a rétegek időbeli elhelyezése téves, akkor ezek a bizonyítékok éppen a hitelesség ellen tanúskodnak. A tudósok 116
