Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1915

92 2. Magyar nyelv. Hetenkint 5 órán. A határozók. A hatá­rozó ragok és névutók. Szóösszetétel. Szóképzés. Rokonértelmű szók. Az összetett mondatok. Szórendi alapfogalmak. Könyv nélkül 17 költeményt tanultak. Iskolai olvasmányaik tárgyai: mesék, példázatok, népregék, elbeszélések, rajzok, a vegyes-házbeli királyok korából való tört. elbeszélések, nagy görög emberek jellemrajzai stb. voltak, költői és prózai feldolgozásban. Két hetenkint egy-egy iskolai dolgozatot készítettek. Tankönyv, mint •az I. osztályban. Segédkönyv: Olvasókönyv a gimnázium II. osztálya számára Szerkesztette : Makláry Pap Miklós. Sárospatak, 1898. 3. Latin nyelv. Hetenkint 6 órán. Az 5—8 képek körül csoportosított latin és magyar gyakorlatok olvasása az előforduló nyelv- és mondattani anyag feldolgozásával. Könyvnélkül két latin vers. Kéthetenként Írásbeli dolgozat. Tankönyv: Kis Latin Nyelv­könyv. (Atkinson—Pearce—Geréb—Morvay). 4. Földrajz. Hetenkint 3 órán. Európa országai (Magyar ország kivételével) és népei. — Ázsia és Afrika általános ismer­tetése a nevezetesebb országok és európai gyarmatok kiemelésével Térképvázlatok készítése. Tankönyv: Schürger Ferenc „Földrajz." II. füzet. Segédeszközök : Kogutowitz-féle „Középiskolai földrajzi Atlasz" II f. ; szemléltető képek. 5. Számtan. Hetenkint 4 órán. A tizedes és közönséges törtek kapcsolata és ismétlése. A számítás gyorsítása. A hazai régi hosszúság-, terület-, űr- és súlyniértékek. Egyenes és fordított arányosság. Következtetések az egységre hozással, a legnagyobb közös osztóval és az olasz gyakorlattal. Arányok és aránypárok. Az aránypár alkalmazása. Százalékszámítás, Nyereség- ós veszte­ségszámitás. Grafikus ábrázolás. Tankönyv : Dr. Beke Manó: „Szám­tan a középiskolák számára." Budapest, 1910. 6. Mértani rajz. Hetenként 3 órán. A testmértan fogalma A testekről általában. A testek általános tulajdonságai. Hasábok. A kocka élei, szögei, hálózata és területének meghatározása. A kocka köbtartalma. A négyzet alakú egyenes hasáb, származtatása, határlapjai, élei, él- és lapszögei; hálózata, területének és köbtar­talmának meghatározása. A tégla, származtatása, határlapjai, élei, él- és lapszögei; hálózata, területének és köbtartalmának meg­határozása. Egyenlő szárú, derékszög alapú egyenes hasáb, határlapjai, élei és élszögei, hálózata, területének és köbtartal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom