203976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására nagy sárfű felhasználásával

HU 203 976 B 2 Találmányunk tárgya eljárás növényi hatóanyagot tar­talmazó gyógyászati készítmények előállítására nagy sárfű (Euphorbia lathyris L.) felhasználásával. Ismeretes, hogy korunkban fokozódik az érdeklődés a természetes alapú, különösen a növényi hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények iránt. Az irodalom nagyszámú gyógynövényt ismertet, amelynek egy része a népi megfigyelés kapcsán került a gyógyászat területére, a másik részét a korszerű far­makológiái vizsgálatok tették a gyógyászat részére hasznosíthatóvá. Oláh A. (A természet patikája, 1987, 105) szerint a népi orvoslás a reumafürdőkbe a paradi­csom, paprika, fokhagymaszár, keseriílapugyökér vagy egész növény, tormagyökér, vadtátogató, csontfű és kakukkfű főzetét javasolja. Az irodalom által javasolt gyógynövények többsége nem csak egy hatásterületen, hanem eltérően a szintetikus gyógyszeralapanyagoktól, több indikációs területre javasolhatók. Rápóti és Rom­­váry szerint (Gyógyító növények, 1980, 105), a csalán teája reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomor- és bélhurut, bőrkiütések, vesehomok ellen, valamint vértisztítóként, vizelethajtónak, általános erősítőnek, gyomor- és bél­vérzés, köhögés csillapítására alkalmazható. Rácz G., Rácz K. Erzsébet; Laza A. (Gyógynövény­­ismeret, 1984, 141, Bukarest) az articsóka (Cynara scolimnus) levélkívonatának négy fő hatást tulajdoní­tanak; epeműködés javítása és májvédő hatás, vizelet­hajtó, előnyösen befolyásolja a koleszterin anyagcseré­jét, antibiotikus hatás. Az irodalom számos hashajtó (laxatív) hatású gyógynövényt ismertet Ezek közül csak néhányat em­lítve: a rebarbara (Rheum fajok), a kutyabenge kérge, útifű (Plantago fajok) (Rácz G., Rácz K. Erzsébet; Laza A.: Gyógynövényismeret, 1984,214,220 és 223, Bukarest). Reumás panaszok kezelésére javasolja Oláh A. (A természet patikája, 1987, 103) a gyemiekláncfiivet, a csalánt a nyírfalevelet, a közönséges nagy bojtorjánt, a diólevelet a babhüvelyt, a fűzfa kérgét és a zsályát. Varró A.: Gyógynövények gyógyhatásai című köny­ve szerint reumás fájdalmakra a gumós boglárka (Ra­nunculus bulbosus) és a mocsári molyűző (Ledum pa­­lustre) is felhasználható. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a nagy sárfűből (Euphorbia lathyris L.) előállított készítmé­nyek gyomorfájás, gyomorgörcs enyhítésére, rend­­szertelen, hasmenés jellegű széklet rendbehozására, vesebántalmak, továbbá külsőleg reuma- és ízületi bán­­talmak kezelésére, szembántalmak enyhítésére, beön­téssel hashajtónak és külsőleg gombás fertőzések keze­lésére felhasználhatók. A nagy sárfű a kutyatejfélékhez (Euphorbiaceae) tartozó növény, amelyet helyenként termesztenek (Já­vorka; Magyar flóra kis határozója, 1937, 192). Más neve: hasindítófű (Csapody V.: Magyar növénynevek szótára, 1966, 135). Méliusz Péter 1578-ban megjelent Herbárium című művének hasonmása szerint (Bukarest, 1978, 406) a nagy sárfű a Földközi-tenger vidékéről számlázó gyógy- és kerti dísznövény, amelynek hatóanyagai részben a ricinuséihoz hasonlóak, magja purgatív hatá­sú száradó olajokat tartalmaz. Csapó József szintén megemlíti a nagy sárfüvet könyvében (Új füves és virágos magyar kert, 1775, 238) és vízi betegségben lévő embereknek javasolja a növény magját. A nagy sárl'ű hashajtó hatását Varró A. szintén leírta (Gyógynövények gyógyhatásai, 143), de alkalmazásának módjára, vagy abból bármilyen készít­mény előállítására nem tér ki. Felismerésünk szerint a növényből készült főzet az előbbi irodalmi hivatkozással ellentétben nem hashajtó hatású, hanem ellenkezőleg, a rendszertelen, hasmenés jellegű székelést rendszeressé teszi. A technika állása szerint a nagy sárfűnek csak egyet­len hatást tulajdonítanak, ez a laxatív hatás. Az iroda­lom a nagy sárfűnek egyéb hatását nem ismerteti és nem tér ki annak felhasználási módjára, továbbá egyet­len olyan készítményt sem írtak le, amelynek alapját a nagy sárfií képezi. így találmányunk nem képezi részét a technika állá­sának, megoldásunk új. Figyelembe véve, hogy találmányunkkal bővítjük a gyógy ászati készítmények választékát, ezért haladó jel­legűnek tekinthető. Találmányunk tehát eljárás növényi hatóanyagot tar­talmazó gyógyászati készítmények előállítására nagy sárfű felhasználásával. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a nagy sárfű frissen szedett, vagy megszárított növényi részei­ből vizes főzéssel előállított készítményből naponta 1 evőkanál mennyiség elfogyasztása enyhíti a gyomorfá­jást, a gyomorgörcsöt. Ugyanez a készítmény nagyobb dózisban fogyasztva, 2x0,5 deciliter mennyiségben na­ponta, a rendszertelen székletet rendszeressé teszi, de a vesebántalmakra is jó hatással van. A főzet külső alkalmazása a szemek gyulladását megszünteti, javítja a látást, továbbá a gombás fertőzé­sek kezelésére is eredményesen alkalmazható. A vesebántalmak tovább enyhíthetők, ha a nagy sár­fűből főzéssel előállított készítményt burgonyával, fok­hagymával és petrezselyem zöldjével kombináljuk. A nagy sárfű frissen szedett növényi részeiből vizes for­ralással készült főzet borogatóvízként felhasználható reuma- és ízületi bántalmak kezelésére. Reumás fájdalmakat enyhít a nagy sárfű frissen sze­dett, vagy megszárított növényi részeinek 25-35 napon át 30-40 °C hőmérsékleten vizes áztatással, dekantá­­lással, a növényi részek kipréselésével kapott bedör­zsölő és fürdető folyadék. A nagy sárfű megszárított növényi részeinek porrá őrlésével és a pornak ismert módon kenőccsé történő feldolgozásával hatásos reu­ma elleni készítményt állítottunk elő. Vizsgálataink során azt a további megfigyelést tet­tük, hogy a nagy sárfűből készült főzet, vagy egyéb kivonat belsőleg történő alkalmazása után az alkohol vagy szeszesital fogyasztása rosszullétet okoz, így ta­lálmányunk az alkoholelvonás terén is alkalmazható. Találmányunkat az alábbi példákkal részletesen is­mertetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom