72099. lajstromszámú szabadalom • Hajtás változó munkaellenállású gépekhez, különösen szerszámgépekhez

ség, nevezetesen visszafutási pályának (akár egészen rövid pályának) mindenesetre szükséges elrendezése szab bizonyos (de igen messze fekvő) batárt a munkalöket és visszajáró löket közötti tetszőlegesen megnövelt arány választásának. Megjegyzendő, hogy a (K) görbe első részét, melynek az (0) pontban menesztőkekrel közös érintője van, semmi körülmények között sem szabad az (a0

) lengési kör alá vinni; lehet ugyanabban az esetben, ha a szerszámnak még nagyobb kezdeti sebesség kölcsönzendő, az (0) és (1') pontok közötti görberésznek pl. a szakadozottan jelzett módon lefelé irányuló kiegészítő kiugrást adni, de ennek, mint említettük, nem szabad az (a0

) kör alá nyúlnia, mert különben a hajtócsap a kulisszát nem volna képes elmozgatni és töréseket okozhatna, minthogy az (a0

) körív az előírt legalsó lengési pálya. Világos, hogy a 4. ábra szerinti (KR) kulissza, mely önmagában zárt vonalat alkot, nem képezhető ki hasíték gyanánt, hanem csak horony vagy másefféle alakjában. Az 5. ábra a találmány egyik legegyszerűbb foganatosítási alakja szerinti görbének szerkesztési módját szemlélteti, mely foganatosítási alakot a ábra nyomán már röviden ismertettük. A (K) görbe a 3. ábra szerinj;i (4) hasítéknak geometriai középvonalai és a 4. ábra szerinti (KR) görbével ellentétben nem alkot önmagában zárt pályát, hanem mint a rajzon látható, oly pontban végződik, mely az (M) menesztőkör iegfölső (Z) pontjának felel meg, mely utóbbiba a hajtócsap félfordulat után jut úgy, hogy a hajtócsap a fordulat második felében ismét ugyanazon pályán csúszik vissza. (Ebben az esetben a pálya, minthogy nem önmagában zárt idom, természetesen akár horony gyanánt, akár hasíték alakjában képezhető ki). A )!., illetve ö. ábra szerinti kulisszánál, melynek görbéiét a (8X

) pontig pontosan ugyanoly módon szerkesztjük, mint a 4. ábra szerinti kulisszáét, egyszerű ívalakú hasítékról van szó, mely minden esetben igen könnyen alkalmazható: emellett azonban tekintetbe veendő az, hogy a 4. ábra szerinti tökéletesen pontos megoldással szemben, azon körülmény folytán, hogy a hajtócsap ugyanazon hasítékban (illetve a visszafutás kezdetéig, ugyanazon hasítékfalon) csúszik visszafelé is, bizonyos" viszonyok változást szenvednek. Nevezetesen a (A 1) értékek lefolyását (2. ábra) munkalöketnek, a (8j) pontra következő részében, illetve ezen résznek hosszát, valamint a visszafutás kezdőpontját nem lehet többé minden további intézkedés nélkül a diagramm második felének is pontosan megfelelően vagy akár önkényesen választani, hanem ezen viszonyokat maga a munkalöket második számára is megtartott (K) görbe határozza meg. így magától adódik ki az (M) mene8ztőkörnek a visszafutás kezdetének megfelelő (13) pontja, mint $ (K) görbének [(K7

) helyzetében] a menesztőköfrel való érintési pontja. Ebből következik, hogy a lökethossz esetleg nem felel meg az illető esetben kívánt hossznak, hanem pl. nagyobbra adódik ki úgy, hogy pl. a menesztőkör (12) pontjától a (13) pontig a munka irányában üres járás megy végbe. A szerszámtartónak (B)-vel jelölt lengési körén a 8—13 pontig látható a löketrész megváltozott eloszlása: itt az egyes pontok nem felelnek meg többé pontosan a 2. ábra szerinti diagrammnak, mint ahogy a (?) pont sem' felel meg többé a löket közepének, miért is a tényleg kiadódó diagramm második részének, a 2. ábrával ellentétben, a diagramm első feléhez képest aszimmetrikus lefolyása van. Megjegyzendő azonban, hogy — eltekintve attól, hogy gyakran már a diagramm első felének betartása is gyakorlatilag elegendő — sok esetben (bizonyos anyagok, illetve a megmunkálás bizonyos módjai esetén) éppen igen aszimmetrikus diagrammról van szó -úgy, hegy az 5. ábra szerinti foganatosítási alak, mely a nagy egyszerűség előnyét nyújtja, sok esetben tökéletesen pontossággal is alkalmazható. Egyéb esetekre megjegyzendő, hogy a találmány szerinti, alább ismertetendő további javító, illetve beavatkozási módszerek (a görbe kicserélhetősége, szekundér hasíték) járulékos alkalmazásá-