Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1994. január-március (99. évfolyam, 1-3. szám)
1994-03-01 / 3. szám
1994/3-SzKV XXXI Tiszteli Országgyűlés! A törvényjavaslat az ismertetett nemzetközi szabályokra figyelemmel, az iparjogvédelem terén a következő fontosabb változtatásokat irányozza elő. Egyrészt a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény módosításával bevezeti a magyar jogba is a gyógyszerek, a vegyi termékek és az élelmiszerek szabadalmi oltalmát. Hatályos jogunk szerint csupán e termékek előállítási eljárása szabadalmazható, maguk a termékek viszont ki vannak zárva az oltalomból. Amikora törvényjavaslat ezen a helyzeten változtat, akkor nemcsak az Egyesült Államokkal kötött s az előbb már említett megállapodásunknak tesz eleget, hanem megteremti az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozásunk legfontosabb feltételeit is. A gyógyszertermékek esetében a javaslat az úgynevezett átmeneti szabadalmi oltalmat is biztosítja. Ennek az a lényege, hogy a külföldön szabadalmazott gyógyszertermékekre a törvénymódosítás hatálybalépését követően Magyarországon is oltalmat kell adni a külföldi oltalom idejéből még hátralévő időtartamra. Függetlenül attól, hogy e termékek a hagyományos, úgynevezett rendes szabadalmazhatósági feltételeknek - az újdonság hiányában - esetleg nem felelnek meg. Az átmeneti szabadalmi oltalom korlátok és feltételek nélküli biztosítása nagyban sérthette volna a magyar gyógyszeripar érdekeit. Ezért a javaslat időbeli korlátok közé szorítja az átmeneti szabadalmi oltalom lehetőségét, s az alól meghatározott körben kivételt enged. Ennek megfelelően az. 1987. január 1. előtti, illetve az. 1993. július 1. utáni elsőbbségű szabadalmak nem részesülnek átmeneti oltalomban. Ez biztosítja, hogy a megállapodás és az azt végrehajtó törvényjavaslat Magyarországon szerzett gyógyszerek előállítási eljárására vonatkozó szabadalmakból eredő jogokat nem sért. Emellett a javaslat szerint azokra a gyógyszertermékekre nem szerezhető átmeneti oltalom, amelyeket belföldön a termékoltalom bevezetése előtt forgalomba hoztak, illetve nem érvényesíthető az átmeneti oltalom azokkal szemben, akik ez előtt az időpont előtt a gyógyszertermék gyártását belföldön igazolhatóan megkezdték. E rendelkezések biztosítják, hogy a magyar gyógyszeriparnak nem kell beszüntetnie a Magyarországon még nem forgalmazott, de exportált termékek gyártását és a folyamatban lévő kutatásokat. A szabadalmi jogi változások másik fontos területe a hasznosítás elmulasztása, illetőleg a szabadalmid; függősége miatt adható kényszerengedély szabályainak korszerűsítése az amerikai megállapodással összhangban. A javaslat iparjogvédelmi rendelkezéseinek harmadik csoportját azok képezik, amelyek bizonyos eljárási egyszerűsítéseket foglalnak magukban, illetőleg eltávolítják iparjogvédelmi szabályozásunkból a mai jogrendszerrel összeegyeztethetetlen elemeket. (17.20) Tisztelt Országgyűlés! A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény módosításai kö/.ül a következőkre szeretném a figyelmet felhívni. Egyrészt a javaslat egységesen, a Római Egyezménnyel és más irányadó nemzetközi normákkal összhangban, szabályozza az. úgynevezett szomszédos jogok védelmét. Szomszédos, a szerzői joggal szomszédos jogoknak, az előadóművészeket, a hangfelvétel-előállítókat, valamint a rádió- és televíziószervezeteket a teljesítményeik felhasználásúval kapcsolatban megillető jogokat nevezik. E jogok megfelelő szintű védelmének biztosítása nélkül napjainkban már elképzelhetetlen a szerzői művek gazdaságos, zavartalan felhasználása. A szóban forgó előadói és egyéb teljesítmények azonban önmagukban is védelemre érdemes értékel képviselnek. A jogi védelem hiányában nem lenne biztosított az e területen működő szervezetek, személyek ráfordításainak gazdaságos megtérülése, ami hosszabb távon a kultúra, az irodalmi, a tudományos, művészeti tevékenység válságához vezethetne. Mindezekre figyelemmel a törvényjavaslat meghatározott felhasználások tekintetében kizárólagos jogokkal ruházza fel az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, valamint a rádió- és televíziószervezeteket. E kizárólagos jogok közül kiemelném azt, hogy a hangfelvétel forgalomba hozott példányának nyilvános haszonkölcsönbe adásához, illetőleg bérbe adásához a szerző hozzájárulásán kívül a hangfelvétel előállójának és az előadóművésznek a hozzájárulására is szükség lesz a törvényjavaslat elfogadása esetén. Most a tulajdonképpeni szerzői jogot érintő módosítások közül jelentőségében kiemelkedik a szerzői vagyoni jogok védelmi idejének a szerző halálától számított 50 évről 70 évre történő felemelése. Érdekességként említem meg, hogy szerzői jogok minél hosszabb védelmi ideje mellett annak idején a tisztelt Ház nem kisebb áakja emelt szót, mint maga Jókai Mór. A védelmi idő felemelése mellett természetesen ennél nyomosabb érvek is szólnak. A 70 éves védelmi idő nemzetközi elterjedését, illetőleg az európai jogharmonizációs kötelezettségeken kívül a védelmi idő meghosszabbítását teszi szükségessé az is, hogy a megnövelt időtartamra biztosíthatnák a magyar művek védelmét mindazokban a külföldi országokban, amelyek ugyanilyen tartalmú védelmi időt vezettek be. Amíg ugyanis a mű számazási országában rövidebb a védelmi idő, a felhasznáás országában sem kötelesek az ott egyébként érvényesülő hosszabb ideig védeni a művet. A védelmi idő felemelése egyébként a felhasználók oldalán nem eredményez majd aráiytalanul nagy kiadásokat, s e kiadások is csak fokozatosan fognak jelentkezni, mivel a javaslat szerint a leját védelmi idejű művekre a felemelt védelmi idő nem vonatkozik. Végül fontos módosításként említem, hogy a javaslat eltörli a Rádiónak és a Televíziónak adott úgynevezett törvényi engedélyt, amely alapján a' Rádió és a Televízió a törvénynél fogva a szerző hozzájárulása nélkül, noha díjfizetési kötelezettség mellett volt jogosult a nyilvánosságra hozott művek változatlan sugárzására, illetőleg a nyilvános előadások közvetítésére. A javaslat szerint a jövőben mindehhez a szerző hozzájárulását kell kérni, amelyet a szerző az esetek többségétxm úgynevezett kollektív jogkezelés keretében adhat meg.
