Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1909-05-01 / 9. szám
29(3 SZABADALMI KÖZLÖNY. 9. szám. Jelen fejezetnek — az előzetes biztosítási intézkedésekre — az iparcikkek elkobzására és az Ítélet közzétételére vonatkozó szabályai a polgári perekben is alkalmazandók. 87. §. A kártérítés iránti igény elévül: a) három év múlva, azon naptól számítva, a melyen a kárt okozó cselekmény és annak elkövetője a sértett félnek tudomására jutott; b) tíz év múlva, a cselekmény elkövetése napjától még akkor is, ha a kárt okozó cselekmény, vagy annak elkövetője a sértett félnek tudomására nem jutott. 88. §. A mintaoltalmi jog jogos vagy jogtalan használatából származó netáni kártérítés iránti és egyéb igények, nemkülönben minden egyéb, a mintaoltalmi jog tulajdonára vonatkozó és a jelen törvény által a szabadalmi hatóságok vagy a büntetőbíróság hatáskörébe nem utalt vitás kérdések tárgyában a bíráskodás, a pertárgy értékére való tekintet nélkül, azon elsőfolyamodású kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik, a melyek a kir. Ítélőtáblák, illetve a báni tábla székhelyén a kereskedelmi ügyekben való bíráskodást gyakorolják. X. FEJEZET. Vegyes és átmeneti intézkedések. 89. §. A jelen törvény életbelépésének napján a kereskedelmi és iparkamaráknál már belajstromozott mintákra anyagi jog tekintetében továbbra is a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a mintaoltalom ideiglenes szabályozása tárgyában 1907. évi december 31-én 107709/1907. K. M. sz. alatt kiadott rendeletének I. és III. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók. 90. §. A mintaoltalomra jogosított azonban kérheti hogy az előbbi jogszabályok alapján nyert, még érvényben álló mintaoltalmi joga a jelen törvény szerinti mintaoltalmi joggá átalakíttassék. Az ez iránti, a jelen törvény 35-39. §-ai értelmében szerkesztett kérvény a szabadalmi hivatalnál nyújtandó be és ahhoz a szabadalmi hivatal pénztárának a bejelentési díj és az első (1—3 óv) oltalmi időszakra járó évi díj lefizetését igazoló nyugtáján kívül a folyamodónak a kereskedelmi és ipaikamara által kiadott eredeti mintaoltalmi igazolványa is csatolandó. Az ilyen minták bejelentési napjának az tekintetik, a melyen a minta eredetileg az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál letétetett. A mintaoltalmi jog tartalmából — ilyen esetekben — a már lejárt oltalmi idő levonandó. Az évi díjak összegére és esedékességi napjára, a minta eredeti bejelentésének napja az irányadó. A kereskedelmi és iparkamaráknál ilyen minták után lefizetett lajstromozási illeték a jelen törvény alapján fizetendő első oltalmi időszakra járó évi dijba be nem számíttatik. 91. §. A mintaoltalmi jog átalakítását az is kérheti, a kinek a korábbi szabályok alapján szerzett mintaoltalmi joga a jelen törvény kihirdetése napján ugyan még életben van, de a mely a jelen törvény hatálybalépése napján már lejárna. Az ily kérvény a mintaoltalmi jog lejárta előtt a m. kir. szabadalmi hivatalnál a 35—39. §. értelmében szerkesztve, a bejelentési díj és a második oltalmi időszakra járó évi díj lefizetését igazoló nyugtával felszerelve nyújtandó be és ezek elintézésére is az előző g-ban foglalt szabályok nyernek alkalmazást. Az ily kérvény beadásával a mintaoltalmi jog tartama, a jelen törvény hatálybalépte napjáig meghosszabbittatik és a lejárt időtartam a mintaoltalmi jog tartamának a jelen törvény szerinti megállapításánál levonásba hozatik. 92. §. A jelen törvény értelmében engedélyezett mintaoltalmi jognak Boszniában és Herczegovinában való jogi hatályára nézve, valamint a mintaoltalmi jognak ezen országok lakói által való megszerzésére nézve az 1879 : LII. törvénycikk 9. §-a alkalmazandó. A külállamokkal kötött államszerződéseket, különösen az ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten. 1907. évi október 8-án kötött és az 1908. évi XII. törvénycikkbe foglalt szerződés XVlI-dik cikkének a mintaoltalmi jogra vonatkozó rendelkezéseit a jelen törvény nem érinti. 93. §. A jelen törvény életbelépésének napját a kereskedelemügyi m. kir. miniszter állapítja meg, ennek végrehajtásával — meghallgatva a m. kir. pénzügyi, igazságügyi minisztereket és Horvát-Szlavonországokat érdeklőén a Horvát-Szlavonországok bánját — ugyancsak a kereskedelemügyi miniszter bizatik meg. A szabadalmi hivatal határozatai. XV. A bírói osztály megsemmisítési perből kifolyólag a megtámadott szabadalom 2-ik igénypontjának második részét megsemmisítette, a megmaradt részt pedig újra szövegezte. Az átszövegezésnél a bírói osztály a 2-ik igénypont bevezető részében a bejelentő által eredetileg kifejezett, az 1-ső igénypont tárgyától való függő viszonyt fönntartotta. A tanács a megsemmisítést érdemében helyben hagyva, a 2-ik igénypontnak a bírói osztály által megállapított szövegért megváltoztatta, illetve a függő viszonyt megszüntetve, a 2-ik igénypont meg nem semmisített részét általános védelem tárgyává tette. 10.463/908. A m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya a dr. T. G. budapesti ügyvéd által képviselt F. és G. K. s. és s. k. gyár részvénytársaság budapesti cég fölperesnek a dr. M. M. budapesti ügyvéd által képviselt H. D. G. m. b. H. hannoveri cég alperes ellen az 1907