Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-11-14 / 100. szám

389. Steinmüller L. és C. czég Gummers­qachban. ujitások circulatio vizcsöves kazá­nokon ; a szab. kelt 1889. okt. 4. Kis. jog 1889. máj. 1., fiz. 7-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 2362. — 1938 — 390. Sielaff Miksa Berlinben, érczpénz­vizsgáló önműködően pénztbeszedő készülé­kek számára ; a szab. kelt 1893. szept. 22. Eis. jog 1892. deez. 5., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXVII. 3572. 391. Dr. Aron Ármin Berlinben, beren­dezés elektromos szerkezetek bekapcsolá­sára; a szab. kelt 1891. szept. 15. Eis. josr 1891. jun. 1., fiz. 5-ik évre, leirás nyilt. XXV 2399. V. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 4791/1895. sz. alatt kelt rendelete a szabadalmi ügyvivőkről. Az 1805. XXXVII. t. cz. 28. §-ában foglalt felha­talmazásom alapján következőket rendelem. 1. §. Aki szabadalmi ügyvivői jogosítványt el akar nyerni, ez iránti kérvényét a kereskedelemügyi m. kir. miniszternél benyújtani és ahoz következő igazolványo­kat csatolni tartozik : a) Magyar állam polgárságát igazoló okmányokat. b) műszaki képesítését kimutató belföldi műegyetem által kiállitott vagy külföldit honosító oklevelet. 2. Ha az előbbeni szakaszban emiitett igazolvá­nyok rendben találtatnak és a meninyiben a folyamodó erkölcsi magaviselete és megbízhatósága ellen a közigaz­gatási hatóság meghallgatása után sem fórog fen kifo­ágs. a kérvény a vizsgálati bizottság elnökének vizsgá­gálati határnap kitűzése végetl adatik. 3. A vizsga nyilvános és külön bizottság előtt teendő, melynek elnökét és tagjait a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki. 4. A vizsga tárgyai : a) a magyar szabadalmi törvények és az azokra vo­natkozó szabályok és végrehajtási rendeletek b) a külföldi szabadalmi törvények lényeges intéz­kedései, nemkülömben a vám és kereskelmi szövetség­nek valamint az államszerzövetségnek a szabadalmi ügyre vonatkozó határozmányai. 5. §. Minden vizsgánál az elnökön kivül két bizott­sági tagnak jelen kell lenie. 6. §. A vizsgát megelőzőleg vizsgálati dij fejében hatvan korona teendő le az elnök kezeihez, mely összeg folyamodónak nem jelentkezés vagy a vizsga sikeretlen volta esetében sem szolgál! altat ik vissza és mely egyenlő részben a bizottság elnökét és tagjait illeti. 7. A vizsga eredménye fölött a vizsgálati bizott­ság szavazás útján határoz, eltérő szavazatok esetében az elnök szavazata dönt. A vizsga eredménye szóval kihirdettetik és a vizs­gálatról jegyzőkönyv veendő fel, mely a kereskedelem­ügyi miniszterhez felterjesztendő, ki az ügyvivői jogosít­vány kiadása felett határoz. 8. Ha a kereskedelemügyi miniszter a jogosítványt kiadta szabadalmi ügyvivői működésének megkezdése előtt a szabadalmi hivatal elnöke vagy helyettese előtt a kővetkező esküt tartozik letenni : „Én (N. X.) esküszöm a Mindenható és Minden­tudó Istenre, hogy ügyfeleimnek reám bizott ügyeiben lelkiismeretesen és pontosan fogok eljárni, különösen pe­dig a szabadalmak kieszközlése végett reám bizott ta­lálmányokat a bejelentésig titokban fogom tartani, ezen ügyeket legjobb tudomásom és tehetségem szerint elő­mozdítom és semmit el nem mulasztandok, mi azoknak kellő és gyors elintézésére, vagy lehető kárnak mellőzésére szükséges. Isten emgem úgy segéljen" Az eskü letételéről jegyzőkönyv veendő fel és a szabadalmi ügyvivői által aláirt esküminta hozzá fűzendő. 9. Az eskün letétele után az ügyvivő neve, a jogosítványról szóló kiadmány kelte és száma és az es­kületótelének napja a szabadalmi hivatal ügyvivői jegy­zékébe jegyezendő be. 10. §. Az ügyvivői jogosítvány megszűnik : a) ha az ügyvivő meghal, b) ha az ügyvivő arról írásban lemond, c) ha az fegyelmi uton tőle megvonatik. 11. A szabadalmi ügyvivő fegyelmi ügyei annak­ezen minőségében elkövetett viszaéléseire vagy mulasztá saira terjednek ki. Fegyelmi uton való elbírálás tárgyát képezi az is, vájjon a 2-ik szakasz értelmében megkövetelt előfeltéte­lek meg nem szűntek-e ? 12. A szabadalmi ügyvivő ellen indítandó fe­gyelmi eljárás esetében első fokban a szabadalmi hiva­tal fegyelmi bizottsága jár el. Ezen fegyelmi bizottság áll a szabadalmi hivatal elnökének, vagy helyettesének elnöklete alatt a szaba­dalmi hivatal összes tagjai sorából, az elnök által előre megállapított sorrendben félévi-félévi működésre kirendelt négy tagból és két póttagból, valamint a szabadalmi hi­vatal személyzetéből kirendelendő jegyzőből. Az akár magánféltől eredő akár hivatalból lett fel­jelentések a szabadalmi hivatal fegyelmi bizottságához adndók be, mely az eljárást megindítja vagy a feljelen­tés fólretétele felett első sorban htároz. 13. Ha a szabadalmi hivatal fegyelmi bizottsága a fegyelmi eljárás megindítását elhatározta, vagy a ke­reskedelemügyi miniszter azt hivatalból elrendelte, a fe­gyelmi ügy megvizsgálására a szabadalmi hivatal elnöke vagy helyettese a hivatal egyik tagját rendeli ki, ki úgy a panaszlott szabadalmi ügyvivőt, mint a tanukat, szükség esetén a panaszost is kihallgatja és az összes iratokat egybe gyűjtvén, a fegyelmi ügyet a fegyelmi bi­zottságnak előadja, szavazati jogot azonban nem gya­korolhat. A fegyelmi bizottság határozatait szavazás utján hozza, szavazategyenlőség estében az elnök szavazata dönt. 14. §. Ha a vizsgálat során oly büntetendő cselek­mények alapos gyanúja merül fel, mely a büntető törvé­nyekbe ütközik, a fegyelmi bizottság az ügyvivő műkö­dését felfüggesztheti és az iratokat az illetékes büntető birosághoz teszi át. 15. §. A fegyelmi büntetések a következők: a) rosszalás, b) pénzbírság és c) a jogosítvány visszavonása. 16. A szabadalmi ügyvivőnek joga van a ma­rasztaló ítélet ellen annak kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt a szabadalmi tanácshoz felebbezóssel élni. 17. §. Az első fokú fegyelmi ítélet, ha azfelebbez­tetett, a szabadalmi tanácshoz felterjesztendő, mely az ügyet hetes tanácsban tárgyalja és a fölött rendszerint véglegesen határoz, csak ha a jogosítvány visszavoná­sánál indokoltnak tartja, terjeszti ez iránti javaslatát a kereskedelemügyi miniszter elé, ki a fölött véglegesen dönt. Ha a jogosítvány elvonását kimondó elsőfokú Íté­let nem felebbeztetett volna, ezen ítélet felsőbb elhatáro­zás végett a kereskedelmügyi miniszter elé terjesztendő. 18. Minden jogérvényes fegyelmi ítélet az erre rendelt külön könyvbe jegyeztetik be, a jogsitvány visz­szavonása esetében pedig az elitéltnek neve az ügyvi­vők jegyzékéből törültetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom