Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)
1895-07-07 / 60. szám
— 1229 — gombok, női czipők, festett és színnyomatos pamut-kendők, fez, higany, íróeszközök és gyapjukendők ; továbbá oly czikkekre, melyekből kisebb bevitelünk van már, de az némi utánjárás és jó képviselet mellett lényegesen emelhető lenne, ilyenek gyapjúszövetek, selyem- és paszomántáruk, czukor, bor, szappan, zománczedóny. kézmüvesáruk, liszt, kötszövőáruk, vegyészeti czikkek, komló, valódi ékszerek, szesz és játékszerek ; végül oly czikkekre, melyekkel kísérlet tétetett, vagy tehető lenne, ilyenek magyar lovak, só, puhafadeszkák, női keztyük, férfi czipők, fényűzési forraló edények, nyakkendők, inggallérok, kátrány, timsó és gyanta. Eddig ott piaczczal birtak, de a verseny által kiszorittattak a következő czikkeink : sör, gyufa, likőr, tükör- és ablaküveg, gyertya, hangszerek kaucsukáruk stb. A felsorolt czik kékből és még másokból nagyobb mennyiségeket is lehetne Britt-Indiába bevinni a monarchiából, azonban nem az eddig szokásos eljárás mellett, mely szerint kiviteli czégeink megelégednek néhány a consulátustól megnevezett kereskedők ós ügynökök nevével, s ezt elegendőnek tartják üzletek megkötésére, hanem ba maguk, vagy kereskedelmi utazóik által az országot beutaztatják, vagy honfitársaikat kiküldik és ezek ott mint ügynökök letelepednek és üzleteket közvetítenek. A főconsulatus jelentése részletes adatokat ós igen hasznos ós figyelemre méltó útmutatásokat tartalmaz Indiába való bevitelünk emelését illetőleg, melyek közül néhányat itt közlünk. Legnagyobb beviteli ezikkünk kétségen kívül a papiros, melyből az 1894. évben bevittünk Brit-Indiába 1.294,946 rúpia értékűt. Ezen bevitel főkép nagymenynyiségü nyomda- és irópapirosból áll, de sem csomagoló papirost, sem pedig szalma- és fa-pépanyagot oda be nem viszünk. Szivarkapapirosból, játékkártyából, tarka papirosbol és levólpapirosból is jelentős bevitelünk van. Bevitelünk az üvegipar különböző czikkeiből is igen nagy és annak értéke az 1894. évben 1.148,449 rúpia volt. A bevitel főkép köszörületlen és köszörült öblösüvegből, sajtolt üvegből, üveggyöngyök ós üveggombokból, üvegékszerekből, szines fényűzési üvegtárgyakból és lámpahengerekből történik. Azonban az ott szokásos ivóedónyekből, palaczkokból s egyéb használati üvegczikkekből nagyobb bevitelünk is lehetne, ha gyárosaink az ottani Ízléssel ós szükséglettel jobban megismerkednének s azzal többet törődnének. Különösen kedveltek az üveg ós fényűzési gombok (gablanczi czikkek, melyek bevitele a monarchiából folyton emelkedik. Britt-India bevitele művirágok és mesterséges disztollakból nem jelentéktelen és noha az üzlet ezekkel igen fáradságos, mégis lehetne nagyobb mennyiségeket bevinni, mivel ebben eddig csekély a verseny. A monarchia bevitele győngyházgombokból még mindig igen nagy és még fokozható lenne, ha a bevitel nem Londonon át történnék, mint eddig, hanem közvetlen. Kasztadiógomb-bevitelünk is igen lényeges, mely bevitel annál jutalmazóbb, mivel a monarchia ezen czikk készítés ében utolérhetetlen. Vegyészeti czikkekből eddig a monarchiából hamuzsir, kevés arsenikum ós apróbb czikkek vitettek be, azonban nagy kivitelre számithatnánk timsóból, vas- és rózgáliczból, kénsavból, szodából ós ammoniaksóból, valamint általában a papiros, szikviz és jég készítéséhez, úgyszintén a bőrgyártáshoz szükséges vegyészeti segédanyagokból. Hajlított fabútor bevitelünk is még tetemesen emelhető volna, ha gyárosaink az ottani izlóst és égalji viszonyokat tekintetbe vennék s annak megfelelően készitneónek bútorokat. Czólszerü lenne, ha valamelyik bútorgyárunk Bombay és Colalusttába fióktelepeket létesítene. Könnyű disz-ló-szerszámmal versenyezni lehetne az angol készitménynyel, azonban csak ugy, ha olcsóbban szállítanánk. Magyar lisztből kisebb mennyiség vitetett be ; miután azonban Brit-Indiában számos malom van, nagyobb bevitelre nincs kilátás. Iroda szerelvényekből, mint irón, tolltartó, toll, jegyzékek, kereskedelmi könyvek stbből is még lehetne az eddiginél többet szállítani, ha kiviteli czégeink ezek kivitelére nagyobb gondot fordítanának. Az alkalmazkodást illetőleg, mely a Brit-Indiába eladásra kerülő áruknál megkívántatik, legtöbb esetbon a színek, a méretek nagyságára, mintára, minőségre, czimkével való ellátásra ós a kikészítésre, nem pedig a gyártási mód, vagy rendszer változtatására. Számtalan esetben sok áruezikk csak azért marad meg a kereskedő raktárában, mivel annak alakja nem felel meg a már forgalomban levőnek, mivel a színek nem kedveltek, mivel szöveteknél a szélesség szokatlan, vagy mivel a felszerelés, csomagolás és czimkével való ellátásnál nem vétetett kellőleg tekintetbe és nem fordíttatott elegendő gond az ottani szokásra és Ízlésre. Sok áruezikk azért marad eladatlan, mivel drága, miután Brit-Indiában nagyon sok áruczikknél a minőségnem jön annyira tekintetbe, mint inkább az olcsóság, valamint a szép ós ottetszetős felszerelés. Gyakran történik, hogy a német birodalomból oly áruezikkek vitetnek be Brit-Indiába, melyeknél a felszerelés, csomagolás ós czimkékkel való ellátás az áru értékét meghaladja s éppen ezek tettek szert ott nagy kedveltsógre és általános elterjedésre. Rikító színek, aranynyomás és átalában fényűzés a kiállít tásban, Indiában köztetszósre talál. Columbiai (Ceylon sziget) consulatusunk jelentése szerint a kakaofa az idén bő termést adott. Cardamom a szokott mennyiségben termett. A chinahéj ára a legalacsonyabb, mely valaha jegyeztetett. A kókuszdió fapálma termése a várakozásnak megfelelt. A kávótermés kedvező volt. A theatermóst illetőleg táplált remény nem teljesült. A fahéj-termés nagyon kielégítő volt és a várakozást felülmulta. Calcuthai consulatusunk jelentése szerint Bengalia 45 kerületében az 1891. évben végrehajtott népszámlálás eredménye szerint volt 71.346.987 lakos, esett tehát a 151,543 • mértföldből álló tartományra átlag • mértföldenként 471 lélek. Bengalia főtermónye a rizs, melyből 1894. évben átlag közép-termése volt. A kivitelt ebből, valamint más terményekből a következő számok mutatják : 1893/4-ben Nyers juta 79.300,000 rúpia Thea 62.200,000 „ Opium 48.400,000 „ Lenmag 39.500,000 „ Rizs 30.950,000 „ Indigo . 28.675,000 „ Jutaáruk 33.900,000 „ Bőrök 24.350,000 „ Fénymáz (lakk) 23.450,000 „ Nyers pamut 7.625,000 „ Nyers selyem 6.775,000 „ Salétrom 3.350,000 „ Calcuta lisztet Hongkongon át Californiából visz be és keveset csak a monarchiából, mivel ennek ára még mindig magas. Ruházatokat bevisznek Nagy-Británniából ós a monarchiából. A monarchiába kiszállitott indigo mennyisége volt 10,250 wt, értéke pedig 4.040,935 rúpia az 1893/4. évben. A jutatermós gyengesége ós az árak emelkedése daczára a monarchia az 1893/4. évben