Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 186 -ízleli tudósítások. Üzleti tudósítás Bulgáriából (Küsztendil, Dubnica, Samakoff, Orhanié, Vratza, Berkovica. Szesziizlet, gépek, vasáruk.) A Kereskedelmi Muzeum sofiai képviselőségének utazója a legutóbbi üzleti körútjáról hosszabb jelentést küldött be, mely tüzetes adatokat tartalmaz Radomir, Küsztendil, Dubnica, Samakoff', Orhanie, Vraca ós Berkovica városok piaczi viszonyairól. A főbb adatokat a következőkben ismertetjük : Küsztendil, Dubnica, Samakoff és Vraca városokat, melyek a tervezett transversalis vasút kiépítése után jelentékenyen fognak emelkedni, a legközelebbi időben szabályozni ós újjáépíteni fogják. Az építési kedv már most is élénk, csakhogy a terveket a központi kormány még nem hagyta jóvá. Orhanie, Vraca, Berkovica városok hajón hozatják az árukat ós ehhez képest az árak az illető hajóállomások szerint számitandók és pedig Orhanie franco Rahova, Vratza ós Berkovica franco Lompalanka (Plevna franco Nikápoly) számitandók. Mindezen városok egyébiránt igen élénk összeköttetéseket tartanak fenn a ruscsuki piaczczal, ugy, hogy az utóbbi helyen létesített muzeumi képviselőségnek jelentékeny hatásköre lesz. Czógeink igen helyesen teszik, ha a vidéket maguk is beutazzák vagy beutaztatják; de helytelenül teszik, ha a Muzeum képviselőségének mellőzésével más helyi czégeket bíznak meg képviseletükkel. Ma, midőn a múzeumnak már három bolgár piaezon van rendes képviselősége, melyek egymással érintkeznek ós egymást támogatják, a hazai czégeknek csak előnyére válik, hogy czikkeiket három képviselőség igyekszik az összes bolgár piaezokon ismertetni és terjeszteni, olyformán, hogy az egyik piaezon szerzett tapasztalatokat a többi piaezon is értékesítik. A részletekre áttérve megemlitjük, hogyKüsztendilben jelentékeny mennyiségű szücsárut és tekintettel a nagy szilvatermósre,.3—500 db szilvaaszalót lehetne elhelyezni. Orhanie körülbelül 5000 lakosú város, melybe 18—20 gazdag falu népe jár vásárolni. Importál évenkint 15—20 kocsirakomány vasat ós gyarmatárut, 6—8 kocsirakomány kózmüárut, 10—15 kocsirakomány szeszt. Vidéke termel búzát és tengerit saját fogyasztásra és mintegy 100,000 kgr. szilvát, melyet pálinkafőzők fogyasztanak; exportál 4—6000 db bivalyt, tehenet, ökröt és 15—20000 juhot ós kecskét Törökországba, 10— 20,000 bárány, juh ós kecskebőrt Ausztria-Magyarországba, 20—40,000 kgr. selyemgubót Milanóba ós Marseillebe, 10,000 kgr. faggyút ós 15—20,000 kgr. gyapjút Törökországba. Berkovica környékéhez mintegy 60 falu tartozott, de most a várostól 3 óra járásra Ferdinand nevti várost alapítottak, mely magához vonja a kereskedelmet és alkalmasint tul fogja szárnyalni Berkovicát. — A város importál évenkint: 20—25 kocsirakomány szeszt, 20—30 „ romániai sót, 30—40 „ olasz sót. 10—15 „ vasat, drótszeget, 15—20 „ gyarmatárut, 4—5 ,, kézmüárut, 2—3 „ vörös rezet, 6—8 „ tölgyfa deszkát. Exportál t—2 millió kgr. búzát ós tengerit-5 -.10,000 drb szarvasmarhát ós 15—20,000 juhot és kecskét Törökországba, 80 .100,000 drb juh-, bárány-, kecske, és gidabőrt Törökországba ós Ausztria-Magyarországba, 4—5000 kgr. kikészített bőrt Törökországba, 30—40,000 kgr. selyemgubót Milanóba és Marseilleba. * * * A s z e s z ii z 1 e 1, B u 1 g á r i á bau általában véve nem mutat fel kedvező viszonyokat, mert a szófiai Hadsienoff-fóle és a küsztendili Dimoff-fóle gyárak — drága vasúti szállítás miatt — 3—4° „-kai olcsóbbak, mint a magyar gyárak. A Dunához közel eső városokban több sikert remélhetünk, mert a vizi szállítás mellett 6—7%-kal olcsóbban adhatjuk a magyar szeszt, mint a vasúti szállításra utalt helységekben. A versenyben odessai czégek is részt vesznek és több kocsirakományt adtak el, noha áraik 2—3%-kal drágábbak; ennek az az oka, hogy az orosz szesz kissé édeses izü, nem oly éles szagú és kedveltebb mint a beltöldi vagy a magyar gyártmány. Gépekben a német gyárosok is versenyeznek ; Lompalánkában és Vracában képviselőséget állítottak fel, mely meglehetős eredményeket ért cl, mert bolgár árjegyzékeket nyomatott, a melyekben tüzetesen megmagyarázzák a gépek használati módját is. A magyar czégeket arra még nem lehetett rábírni, hogy bolgár nyelvű árjegyzékeket nyomassanak. Az ekék tekintetében általában az a nézet uralkodik, hogy azok nem felelnek meg a bolgár talajviszonyoknak, mert nagyon is feltúrják a földet. Vasárukban építési czélokra való lapos ós kerek \ ak, drótszegek stb. effélékkel nagyobb üzlet lesz, ha gyárosaink a fizetési föltételek tekintetében jobban alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, igy pl. 3°/„ sconto fejében készfizetést követelnek oly országban, a hol a kereskedő 24%-ra adhatja ki a készpénzét, mikor a német gyárosok nagyobb megrendeléseknél 6 havi hitelt engedélyeznek. Vaságyakban a mi gyártmányaink tömörebbek, jobbak, de drágábbak is ós kevésbbé tetszetős formájúak mint a bécsi ós angol gyártmányok. Ugvanez mondható a lámpákról is. * * * Üzleteket remólhotünk még gyarmatárukban, hajlított fabútorokban, bőrárukban, papírban, kékfestő-árukban stb. Egyptom papirbehozatala Az alexandriai cs. és kir. alkonzul jelentése szerint ezen mindinkább fejlődő behozatali ág óvi forgalmának értéke folyton nő. Monarchiánk ezen behozatalnál kiváló mértékben van érdekelve. Érték A

behozatal értéke: Ért6

k egypt. font egypt. font 1889-ben 99,643, ebből behozott Monarchiánk 41,733 1890-ben 108,871, „ „ „ 51,154 1891-ben 116,004, „ „ „ 56,408 1892-ben 126,228, „ „ „ 63,981 Kereken számítva tehát az utolsó 4 óv behozatalának értéke harmadfél millió frankra rug. A monarchiánkra eső behozatal azonban az utotsó négy évben körülbelül lO'/u-kal emelkedett, ugyanynyira, hogy Ausztria-Magyarország ezen czikkből ez idő szerin? éppen annyit visz be Egyptomba, mint a mennyit az összes többi államok. A bevitt papírárukat, nevezetesen a kartonpapír-, író- és nyomda-papir, czigaretta-papir, játékkártyák- és színes papirok képezik.